2018. november 29–30-án, a Prágai Károly Egyetemen, a Károly Egyetem Huszita Teológiai Kara, az Eperjesi Egyetem Társadalom- és Művelődéstörténeti Kutatóközpontja, valamint az Eperjesi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi Intézete szervezésében a négyszáz évvel ezelőtt, 1618-ban a cseh rendek Habsburg-ellenes felkelésével megkezdődött, az európai hatalmi, valamint felekezeti viszonyokat is jelentősen befolyásoló harmincéves háború időszakáról tartottak konferenciát Obdobie tridsaťročnej vojny v konfesionálnom vývine Strednej Európy (A harmincéves háború időszaka Közép-Európa vallási fejlődésében) címmel cseh, szlovák és magyar előadók részvételével.
A vallási, társadalmi, diplomáciai és művelődési viszonyokkal foglalkozó előadások többsége a Cseh Királyság, a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság, azaz a Rzeczpospolita területén zajló eseményeken, folyamatokon keresztül hozták közelebb a harmincéves háború korának közép-európai változásait, valamint kitértek arra, hogy milyen helyet foglalt el Közép-Európa a protestáns hatalmak diplomáciájában. Az előadások egy másik csoportja pedig a harmincéves háború utóéletével, társadalomra gyakorolt hatásával (pl. cseh-morva protestáns menekültek helyzete a Magyar Királyságban), illetve a korszak historiográfiájával foglalkozott.
A konferencia második napján, november 30-án, Oláh Tamás főlevéltáros, osztályvezető (MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára) „A harmincéves háború időszakának protestáns egyháztörténeti forrásai Zemplén Vármegye Levéltárában” címmel tartott előadást, amelyben egy rövid áttekintő bevezetést követően felvázolta, hogy a „Reformáció MNL” projekt keretében milyen iratokat sikerült feltárni a harmincéves háború időszakából Zemplén vármegye térségeiről a vármegyei levéltár irataiban, amelyek pl. az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) egyházpolitikai rendelkezéseit, illetve az egyes felekezetek (református, evangélikus, római katolikus) egymáshoz való viszonyát tárgyalják.
Ez az út arra is lehetőséget nyújtott, hogy Prága néhány, a harmincéves háború időszakát megidéző történelmi emlékhelyét is meg lehessen tekinteni, így magát, a Prága külvárosában fekvő Fehérhegyet (Bílá Hora, németül Weißer Berg), az 1620. november 8-ai fehérhegyi csata emlékhelyét,
[1] Prága óvárosában, a régi városháza falán azt az emléktáblát, amely annak a 24 személynek állít emléket, akik vezető szerepet játszottak a Habsburg-ellenes cseh rendi mozgalomban és akiket a csatát követően 1621-ben az Óváros főterén kivégeztek, vagy a Hradzsinban található Szent Vitus-székesegyházat, ahol Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem síremléke látható, amelyet Bethlen Gábor állíttatott 1629-ben.
A fehérhegyi csata hadrendje
[1] (Lásd ehhez kapcsolódóan: Oláh Tamás: Egy protestáns főtiszt 17. századi kassai temetési meghívója Zemplén Vármegye Levéltárából. http://reformacio.mnl.gov.hu/olah_tamas_egy_protestans_fotiszt_17_szazadi_kassai_temetesi_meghivoja_zemplen_varmegye_leveltarabol)