Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola - Kunszentmiklós

Az itt élők a XVI. század közepén Szegedi Kis István és Skarica Máté munkálkodása nyomán tértek át a protestáns hitre. A helvét hitvallás szerint reformált gyülekezetek alakulásukkal egy időben iskolát is szerveztek. 1764-ben elkészült az első “Catalogus Librorum scholae reformatae Kunszentmiklósiensis”, amely egyben bizonyítja az iskola könyvtárának egykorú voltát is.

1766-tól vezették az iskola anyakönyvét, amelybe folyamatosan “subscribáltak” (nevüket és érkezésük dátumát, valamint lakóhelyüket beírták) a diákok, majd 1767-ben ebbe az anyakönyvbe kerültek az iskola latin nyelvű belső törvényei. 1798-99-ben fölépült a ma is álló ún. Öreggimnázium utcai szárnya. A fenntartó 1814-ben kiemelte az elemi és a magasabb oktatás közt ingadozó számos partikula közül. A professzori katedra mellé két korrektori állást szerveztek. Ezzel a gimnázium hivatalosan is bekerült az országos középiskolák jegyzékébe.

1830-ban az alsódabasi hites földmérő, Szalay István egykori diák az almamaterre hagyta 829 kötetből álló, különleges értékekkel bíró könyvtárát. Jelenleg huszonötezer kötetes könyvtárral büszkélkedhet, mely sok muzeális könyvritkaságot őriz.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után újra nehéz idők következtek. Lassan megtértek a bujdosók, s ha hiányokkal is, de benépesült az iskola. A helytartótanács 1854 nyarán ezt a gimnáziumot is megszüntette. A képviselőtestület egy határozatában kimondta, hogy erre az iskolára szükség lesz a jövőben is, miként szükség volt rá “l00 évek hosszú során”, ezért vállalta a nyilvános algimnáziummá fejlesztés összes költségét. Az elhatározást követő tettek nyomán az új épületszárnnyal bővült iskola 1856 október elsején nyílt meg, mint magán algimnázium. Két év múlva már újra megkapta a nyilvánossági jogot. Első nyomtatott értesítője 1854-ben jelent meg. Az 1883-as középiskolai oktatási törvény hatására – a hatosztályos gimnáziumból újra négyosztályos algimnáziumot szerveztek. 1886-ban két új tanteremmel és egy tágas auditóriummal fölépült az Öreggimnázium északi szárnya.

1903-ban vetődött föl először, hogy főgimnáziummá kellene fejleszteni. 1913-ban az előző tanév negyedikesei helyben maradva ötödik osztályba léptek, s belőlük került ki az akkortól Kunszentmiklósi Református Főgimnázium első érettségiző osztálya. Ebben az osztályban már leánytanulók is voltak. 1924-ben az Országos Közoktatásügyi Tanács a gimnázium megszüntetését javasolta. Ekkor megint összefogott mindenki, és megerősödve állt talpra az akkor már Kunszentmiklósi Református Reálgimnázium. A következő két évtized az iskola második fénykora volt. 1926-ban bensőséges ünnep keretében Baksay Sándor nevét vette föl, 1932-ben pedig színpompás avató szertartással vette birtokba a tanulóifjúság és a tanári kar a város központjában magasodó impozáns, kétemeletes új gimnáziumi épületet, mely a ma is működő gimnázium főépülete.

1944-ben előbb a német, majd a szovjet csapatok bevonulása miatt szünetelt hosszú hetekre a tanítás. 1944/45 telén orosz katonai kórházat rendeztek be a gimnáziumban, s a telet a templomban töltötte az iskola.

Lényegében eddig tart a kunszentmiklósi református gimnázium folyamatos története. 1948 június 4-én tantestületi értekezleten jelentette be Juhász Imre megbízott tankerületi főigazgató a felekezeti iskolák államosítását.

1989-ben újra fölvették Baksay Sándor nevét. 1992. április elsejétől a gimnázium és az internátus a Kunszentmiklósi Református Egyházközség tulajdonába került vissza.

Cím: 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 17.

Forrás: http://www.bsrg.hu/iskolank-tortenete/

             http://www.tinodilantos.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=...