Balatonboglári Evangélikus Templom

A balatonboglári evangélikusok 1938-ig Kötcse gondozásában álltak. 1939-ben létrejött a Balaton-délvidéki missziói egyházközség. Ebben az időben rendkívül kevés evangélikus élt a Balaton partján, ők is szétszórva, különböző településeken. 1856-ban megépült a boglári vörös-kápolna. Mivel evangélikus földesúr építtette, eleinte az evangélikusok használták. Később a katolikus Gaál család kezébe került, de megengedték, hogy évente egyszer, Úrnapján az evangélikusok is használhassák. 1947-50-ig szüneteltek az úrnapi istentiszteletek, majd ezután egészen 1962-ig nem csak évente egyszer, hanem a nyári időszak minden vasárnapján tartottak itt istentiszteletet. 1962-ben a kápolna az állam kezébe került, ezért ettől kezdve egészen a mai templom felépüléséig az evangélikusok a  reformátusok templomát használták, a bibliaórákat pedig az Ittzés-házban tartották. [2] 

1988 elején határozta el a közgyűlés, hogy épüljön templom. 1992-ben indult meg a végrehajtás. 1993-ban az önkormányzat ajándékként megszavazta azt a gyönyörű fekvésű telket, melyen az alapkövet letették. Ajándékozásként adták át, írták át a telket az egyháznak. [4]

A boglári templom felépülésének nagy patrónusa volt Madarász István lelkész, aki még 1996-os nyugdíjazása után is vállalta az építkezés felügyeletét, lebonyolítását. D. Harmati Béla szentelte fel 1999. május 22.-én. A parókia 2000-ben lett kész.

A templom organikus stílusú, melyen jól megfigyelhetőek a természetes formák, a természetes anyaghasználat (fa, terméskő). Elhelyezés szempontjából rendkívül előnyös helyen, a hegy lábánál, a Várdombon, erődítményszerű teraszon áll, s helyzete, természet-közelisége kiváló lehetőséget nyújt, hogy a turisták kirándulás közben megtekintsék. Az ovális alaprajzú templomhoz a fölfelé szűkülő, hengeres alaprajzú, 32 méter magas torony, illetve a kiszolgáló helyiségek és a gyülekezeti terem csatlakozik. A torony világítótorony jellege a templomnak a világ felé közvetített üzenetét szimbolizálja. 

Belsejébe nagy, egybefüggő, körbefutó ablakfelület engedi be a fényt, ezáltal rendkívül kellemes, a természettel összhangban lévő, világos tér jön létre. Az ablakokon keresztül a gyülekezet a szép természeti környezet nyugalmat árasztó szépségét láthatja. A világosságot fokozza a berendezés világosbarna színe. A tér fölé faszerkezetes, ovális kupola borul. Az oltár – az új törekvések módja szerint – a hívekkel szemben áll, tehát az úrvacsorai liturgia közben a lelkésznek nem kell hátat fordítania a híveknek. Tőle balra szószék, jobbra pedig keresztelő medence és zongora. Az oltár fölött hatalmas méretű, modern formájú kereszt látható. A padokban 70 ülőhely van, ami a székekkel együtt kb. 90-re bővül.

A torony felöli oldalon karzat emelkedik, rajta a villanymotoros orgona. Paulus Frigyes budaörsi orgonaépítőnél készült 2001-ben, adományozta a Magyarországi Evangélikus Egyház. A karzatról csigalépcsőn lehet feljutni a toronyba, ahol két harang függ. Közülük a nagyobbik 400 kg-os, 1999-ben készült Gombos Miklós műhelyében Őrbottyánban. [2] 

A kisebbik 250 kg-os, az erdélyi Gerényesről került ide egy unitárius templomból. Az ünnepi istentisztelet előtt harangszentelés is volt. [1]

A létesítmény kecses íveivel magával ragad. A henger alakú templomtesthez egy másik, felfelé szűkülő henger, a torony kapcsolódik. A főtestet két oldalról íves tömeg veszi körül: ez a sekrestyének és a közösségi termeknek ad helyet. A terméskő és fa alkalmazásával az épület szép arculatot kap, miközben diszkréten illeszkedik parkos környezetébe. A kőfal, a torony és a keskeny ablakok erdélyi erődtemplomokra emlékeztetnek. 

Az építész elgondolása szerint a templomnak kettős üzenete van: „oltalom és nyitottság”. Az ellipszis alakú, világos belső egyszerre adja a felszabadultság és meghittség érzetét. Egyaránt testesíti meg a védelmet és a külvilág felé való nyitottságot. A faszerkezet igényes kialakítású. A finom vonalú, modern fapadok egyszerűséget sugallnak. Ez is volt az építész szándéka: egyfajta paraszti lócát akart megidézni, melyet régen egyszerű eszközökkel, házilag készítettek. Az egész belsőre a berendezés függőleges és vízszintes sávozása jellemző. A templomtér kiváló akusztikával bír, nem használnak elektromos erősítést. Rendszeresen tartanak itt zenei előadásokat, így a templom egyben a környék kulturális központja is. A két oldalsó kiszolgáló helyiség – a sekrestye és a közösségi terem – felső betonozásánál meghagyták a fa zsaluzat nyomát, így az is valamelyest a fához hasonul. A szentély keleti tájolású, a hajnali órákban csodálatos a két ponton felfüggesztett finomvonalú deszkakereszt megvilágítása. Az ajtó kivágása is ehhez igazodik: a kék üvegezés szintén egy keresztet formál. Hátul a karzaton az Apokalipszis utolsó könyve van faháncstextilre festve. [3] 

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1999/?query=Balat...

Evangélikus Élet, 1999-06-13 / 24. szám

[2] http://erosvar.hu/a-templomunk-tortenete/

[3] http://www.onkepzoweb.hu/tempdocs/modtemp.pdf  22.

[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1994/?query=Balat...

Evangélikus Élet, 1994-10-23 / 43. szám

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,341,0,0,1,0 - fotók