Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2024 Március
 

Bekecsi Református Templom

1625. január elsején a Szerencs melletti Bekecs községben felszenteltek egy református templomot. A templom felszentelésének részleteit a Németországból hazaköltözött, és Kassán letelepedett Szenczi Molnár Alberti egy antológiában örökítette meg. Alapvető fontosságú és Magyarországon egyedülálló forrás keletkezett így, amelyet a magyar és nemzetközi kutatás számos alkalommal kiaknázott. [1] 1625 karácsonyán tizenkét lelkész és vagy kétszer annyi tanító és diák gyülekezett a Zemplén megyei Bekecs községben. A falu földesura, Bethlen Gábor fejedelem híve, Monaki Miklós, református templomot építtetett a híveknek. Nagy esemény volt ez a harmincéves háború kellős közepén, az erdélyi fejedelem és a Habsburg király felségterületeinek találkozásánál. 1625-ig nem is igen épülhetett kálvinista templom Magyarországon. A reformáció elterjedésekor a középkorban létesült templomokat vették a birtokukba a hitújítás hívei. A bekecsi lett volna az első épített református templom? [3]
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1624
Egyéb díszítőelem Figyelemre méltó a templom belső falának díszítése: mindenki kiválasztott egy bibliai idézetet vagy imádságot és azt felfestették.
Az új bekecsi Református Templom

A templom nem teljesen újonnan épült, egy romosan álló középkori épületet állítottak helyre. A környék templomai többségükben 1566 őszén égtek le, amikor a törökök tatár segédcsapatai az egész Tokajhegyalját végigpusztították. A helyreállítás fokozatosan, több évtizedre elnyúlva történt meg. Monaki Miklós a bekecsi templomot saját költségén egyfajta fogadalmi templomként (hogy három lány után fia szülessen) hozatta rendbe. Felépítése megfelelt a középkori magyar falusi templomokénak: keletelt, boltozatos szentélyből és templomhajóból állt, amelyhez a déli oldalon torony (ez kevésbé megszokott elrendezés), az északi oldalon sekrestye csatlakozott. A szerencsétlen sorsú, s a 17. században újra elpusztult épület lényegi vonásai a 18. századi átépítés után megmaradtak, nagyjából ugyanúgy áll (most már római katolikus templomként) a község fölötti Nagy-hegy déli lejtőjének lábánál (felette természetesen szőlőültetvényekkel), mint egykor.

A felszentelésről szóló kötetből egyéb konkrétumokat is megtudhatunk az 1625-ös állapotokról: négy ablaka volt, tornyát kakas díszítette, belsejébe szószék, úrasztala és díszes padok kerültek, s természetesen volt benne „éneklő hely” is, más néven éneklőszék, egy sajátos kottatartó pulpitus, amely a mai zenetörténeti kutatást annyira foglalkoztatja, hogy 2008 tavaszán erről külön konferenciát is tartottak. Külön padja volt a prédikátornak (általában innen lehet felmenni a szószékre), s az építtető földbirtokos családnak. A prédikátorszék padlóját szőnyeg borította, az úrasztalát „szépen varrott abrosz” díszítette, s a felszerelés természetes részei voltak az aranyozott keresztelői és úrasztalai edények.

Szenci Molnár Albert a felszentelési prédikációk után ( Az egybegyült tizenkét lelkész közül a szerző hetet említ név szerint: Thuri István bekecsi prédikátort; Kistállyai István tarcali tanítót; Körtvélyesi János mezőzombori prédikátort; Károlyi András abaújszántói lelkészt; Prágai András szerencsi lelkész, Rákóczi György szolgálatában; Szepsi Láni Mihály tarcali lelkészt, abaúji esperest és annak segítőjét, Tasnádi Mihályt, és közli ünnepi beszédeik szövegét. [3] ) Gondosan leírja a templomot díszítő feliratokat is.  (Pl. a Monaki-lányok: Anna, Erzsébet és Zsuzsanna falra festett imádságait és a maga ajánló sorait a földesúrhoz és annak feleségéhez, csitneki Annához.) A 73 belső felirat közül 34 a Zsoltárokból való, utána Ézsaiás és Jób könyve szerepel a legtöbbet. Hét felirat latin nyelvű, a többi magyar, ezek szövege kisebb eltérésektől eltekintve megegyezik a Szenci Molnár Albert által 1612-ben kiadott oppenheimi Bibliáéval.

1637-ben a törökök elpusztították a környéket, s az a század második feléből származó egyházmegyei gyülekezeti névsor, amely felsorolja a környékbeli településeket, már nem tartalmazza Bekecs nevét.

A feliratok megtalálására semmi esély nincsen, egy részük fatáblán és bútoron volt. Azokat, amelyeket a falra írtak, -ha részben meg is maradhattak a tűz és a pusztulás, illetve az időjárás viszontagságai után-  az alapos barokk átépítés általában eltüntetette, mert a régi vakolatot többnyire gondosan leverték.

Kérdés, hogy kinek a hatására jelent meg a 73 felirat a bekecsi templom falán. A jelek arra utalnak, hogy ez a mennyiség egyszeri és rendkívüli jelenség volt Magyarországon is, s vagy Prágai András, a szomszédos Szerencs lelkésze állhat mögötte, vagy maga Szenci Molnár Albert, aki 1624 szeptemberében érkezett haza. Talán e két tehetséges lelkész-írónak köszönhetjük, hogy megépült a bibliai ige temploma Bekecsen. Még ha csak huszonkét esztendeig is szolgálhatta egyházát az épület (1625–1637), emlékezetét megőrizte Consecratio templi novi - Szenci Molnár Albert Consecratio templi novi című műve.

Szenci Molnár Albert a templomszentelés lefolyását könyve bevezetőjében részletesen leírta. Az épület 1624 végén készült el, s Monaki Miklós összehívta a környékbeli prédikátorokat, előkelőségeket, s a rokonságot egy szilveszter esti vacsorára. Január elsején reggel annál az „öreg”, azaz nagy háznál gyülekezett az ünneplő gyülekezet, ahol eddig az istentiszteleteket tartották: imádság és harangszó után átvonultak az új templomhoz, elöl mentek a diákok és az iskolamesterek a „Nékünk születék mennyei Király…” kezdetű éneket énekelve, utánuk következett a jelenlévő 12 lelkész (köztük Szenci Molnár Albert), akik vitték „az templum szükséges ékességére és az sákramentumok szolgálatára készíttetett eszközöket”. Bemenve a templomba ismét dicséreteket és zsoltárokat énekeltek, majd az abaúji önálló egyházmegye esperese, Szepsi Láni Mihály tarcali első pap templomszentelő prédikációja következett, amelyben a keresztelési és úrvacsorai eszközöket is megáldotta. Ezután jött Károlyi A. András abaújszántói lelkész úrvacsora előtti beszéde (az úrasztala mellől), majd maga az úrvacsoraosztás és az ebéd. Ebéd után Prágai András szerencsi prédikátor irodalmi értékű magyar prédikációja és Tasnádi Mihály latin orációja következett. Az egyházi ünnepségeket ünnepélyes vacsora zárta, majd másnap a résztvevők hazautaztak. [1]

A templom további története:

Az ellenreformáció idején a katolikusok elvették, majd a zaklatások miatt a református egyház élete és a református vallás gyakorlása teljesen megszűnt. 1937-ben tartottak újra református istentiszteletet Bekecsen, majd a II. világháború után kelt életre a gyülekezet, 1948 végén megvásároltak egy század elején épült lakást, abból alakították ki 1952-ben az imaházat. Ennek egyik szobájában tartották az istentiszteletet. Mivel az 1980-as évekre a ház állapota megromlott, a polgármester segítségével elcserélték egy másik telekért, amelyen 1991 húsvétján helyezték el az új templom fundamentumát. A templom szentelése 1992. július 19-én történt. 1996 nyarán készült el a templom háta mögött a harangláb. Egy 60 kg-os harangja van, melyen nincs felirat. [2]

Forrás:

[1] http://dc.reformatus.hu/data/2014/03/07/colldoct2009.pdf

Collegium Doctorum 2009. évi száma 120-128. Dr. Szabó András: Egy különleges kálvinista templom

[2] http://tirek.hu/turisztika/informacio/mutat/41/

[3] http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=3217

Fotók

Az új bekecsi Református Templom
Az új bekecsi Református Templom
Az új bekecsi Református Templom
Az új bekecsi Református Templom
Utolsó frissítés
2018.06.01.