Bikácsi Evangélikus Templom

 Leírás:  1725-36 között német ajkú lakosság érkezett Bikácsra. Együtt telepedtek le a szomszédos vármegyékből áttelepült, szintén evangélikus magyarokkal. 1736-ban a szomszédos györki anyagyülekezthez csatlakoztak. Ezt az évet tekintik a bikácsi evangélikus gyülekezet alapító esztendejének.

Mária Terézia uralkodása alatt nehéz éveket éltek az evangélikusok. Amikor egy katolikus vallású tanítót akartak rájuk erőszakolni, a gyülekezet ellenállt. Egy Schmidt nevű ifjút elrettentésül börtönbe is zártak.

Az 1775 utáni időkben az evangélikus templomokat bezárták, lelkipásztoraikat, tanítóikat elűzték, a hívek csak titokban gyülekezhettek. Változást a türelmi rendelet hozott. 

Először 1782-ben kértek engedélyt anyagyülekezetté váláshoz, templomépítéséhez és lelkész meghívásához. Kérelmüket akkor elutasították. Második kérelmük már meghallgatásra talált, így 1784. július 5-én Balogh István főszolgabíró, Nagy István sárszentlőrinci esperes és Kiss Péter györkönyi lelkész jelenlétében kihirdették az engedélyt. Ezzel egy időben ünnepélyes keretek között helyezték el a régi és abban az évben összedőlt imaház helyére a ma is fennálló templom alapkövét.     

1785 pünkösd hetében fogott hozzá Reiner vezetése mellett a kis, de lelkes gyülekezet minden külső támogatás nélkül templomának, lelkészlakásának, majd iskolájának építéséhez. A templomot, melynek alapját terméskövek alkotják, falai pedig téglából épültek, 9 öl hosszúságban, 6 öl szélességben és 3,5 öl magasságban a széles utca közepére, a régi imaház helyére építették. A templom építésének idején a protestáns templomok toronyépítéséhez nem adtak engedélyt, ezért a templom torony nélkül épült.

1786 húsvét utáni negyedik vasárnapján tartották első istentiszteletüket az új templomban, ünnepi beszentelésére azonban csak 1787. május 6-án került sor.

Időközben a gyülekezet igyekezett új templomát belül is szépíteni, csinosítani. Igen szép faragott szószéket, oltárt és egy 5 regiszteres orgonát építettek. Egyes családok még ezen kívül külön – külön egyénileg is igyekeztek a még szükséges felszereléseket beszerezni, kiegészíteni. Így többek között 1790-ben a szomszédos kistápéi uradalom Tóth Pál nevű gulyása egy ezüstből készült aranyozott úrvacsora kelyhet, Pámer János bikácsi származású szentiványi bérlő keresztelési edényeket és ostyatartót ajándékozott a gyülekezetnek.

1819-ben az előzően náddal fedett templomtetőt fazsindelyekkel fedték be, majd 1828-ban a már kicsinek bizonyult templomot 2,5 öllel meghosszabbították, és egy szép barokk stílusú, 32 méter magas tornyot építettek hozzá 4800 forint költséggel. Így alakult ki a gyülekezet ma már országos műemlék jellegű templomának mostani külső és belső formája, alakja. [3]

A templombelső kiképzésénél különösen a fafaragás szószék, a színesre festett karzat és a bibliai történeteket ábrázoló festmények – melyek a XIX. Század népi festészet dokumentumai, – értékesek.

1860-ban a templomtetőt és a tornyot bádoglemezzel fedték be.

1906-ban Németh József székesfehérvári mesterrel új orgonát építtettek, a régi orgona leszerelési napján töltötte be 100 esztendős gyülekezeti szolgálatát. [1]

Sajnos a hangszer nem működik. A II. világháború idején ellopták a sípok egy részét. [5]

1927-ben templomrenoválásra került sor.

1986-ban a falu és templom születésnapján megtartott találkozó emlékére fel lett újítva a templom.

Az utolsó külső nagy felújítás egy LEADER pályázatnak köszönhető, mely 2010-ben valósult meg. [1]

Stílus: barokk

Berendezés: A templombelső értékes védett egyháztörténeti örökség.

Harangok:  1794-ben két harangot vettek, melyeket a templom mellé épített harangállványon helyeztek el. 1852-ben a nagy, majd 1853-ban a kis harangot cserélték ki. Háborús célokra 1916. szeptember 18-án leszerelték és elvitték a templom harangjait.

1925. január 24-én a háborúba elvitt harangok helyére két új harangot rendeltek a budapesti Eclesia Harangöntő Gyárból. Ebben az évben március 25-én volt a harangok ünnepi istentisztelettel egybekötött felszentelése.

1944 nyarán újra „háborús szolgálatra” vitték a kis harangot. [3]

Nagyharang
420 kg-os, 88 cm alsó átmérőjű, a budapesti Ecclesia Harangművek öntötte F. W. Rincker vezetésével 1923-ban.
Kisharang
120 kg-os, 65 cm alsó átmérőjű, Schaudt András öntötte Pesten 1853-ban. [4]

Cím: 7043 Bikács Szabadság tér 4. 

Forrás:

[1] http://gyorkony.lutheran.hu/bikacs.html

[2] http://onkormanyzat.net/2006/onkormanyzatok/bikacs-kozseg#

[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Tolna_Baranya_Somogy_egyhazkozseg...

Tolna-Baranya-Somogyi egyházközségek története 1900-1950 63-74. Husznyák Ferenc bikácsi lelkész: Bikács evangélikus egyházközség története

[4]  http://www.magyarharangok.hu/bikacs.html

[5] http://tolnavar.hu/aktualis/2017/10/oltari-kirandulohely-elo-barokk-csod...