Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2018 November
 

Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron

A székesfehérvári evangélikus közösség csak 1932-ben tudott templomot építeni, ám azt megelőzően két olyan ingatlan is volt a birtokukban, amely gyülekezeti házként, imaházként funkcionált. Közülük a jelentősebb a régi megyeháza épülete, amelynek udvarán kis imaházat építettek. Az egykori imaházban - sok fordulat után - ma kávéház működik.
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1873
Az épület megnevezése Imaház
Kihez kötődik Gáncs Jenő, Gáncs Aladár
Tervező Schmied Károly
Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron

A székesfehérvári evangélikusok száma a reformkor idejére növekedett meg annyira, hogy imaház, paplak, iskola építésére gondolhattak, de még az 1850-es években is magánházaknál tartották istentiszteleteiket. E célra Hoffer Jakab kádármester ajánlotta fel saját házát. A szóban forgó épület a korabeli házszámozás szerint a Felsőváros 608-as számot viselte, s a vásártér közelében állt. (Az említett épület Wüsztinger József 1826-ban készült térképén is szerepel, a Budai országút és a szántóföldek által közbezárt terület egyik telkén álló házról van szó, amely a mai Királysor területén fekszik.) Mivel a fehérvári evangélikusok sokáig leánygyülekezetként a Veszprém megyei Várpalota anyaegyházhoz tartoztak, nagyünnepekkor oda jártak istentiszteletre. Később a fehérvári reformátusok temploma fogadta be évente kétszer a közösség tagjait az ünnepi istentiszteletekkor.

Saját ingatlan szerzése az 1860-as években valósult csak meg. Mivel a város nem utalt ki építési területet a gyülekezet céljaira, így a közösség a Vízivárosban vásárolt egy telket 1863-ban. A 405 négyszögöl nagyságú területről hamarosan kiderült, hogy a kedvezőtlen talajviszonyok miatt építkezésre nem alkalmas, így a közösség megvált tőle. A Megyeház utca 183. (mai számozás szerint 10.) szám alatti épületet 1865-ben vásárolták meg. Rövid ideig ez volt a lelkészlak, s itt volt az iskola is. Kicsinek bizonyult azonban, ezért eladták, s ugyanebben az utcában megvásároltak egy másik ingatlant.  Az újonnan megvásárolt épület, a Megyeház u. 189. (ma Megyeház u. 17.), ez a méreteiben is impozáns ház a török uralom után először Eszterházy Pál herceg birtokában volt, majd tőle Meszlényi János a vármegye alispánja vásárolta meg. 1727-ben azonban már a vármegye tulajdona, s közel egy évszázadig vármegyeházként funkcionált. E tény azért is érdekes, mivel – lévén vármegyeháza - itt levéltár is működött. A 19. században magánszemélyek, majd 1872-ben az evangélikus egyházközség birtokába került. 

Az épület udvarára tervezett kis imaház építéséhez 1873. május elején fogtak hozzá Schmied Károly tervei alapján. Az anyagi feltételek megteremtésében nagy szerepet játszott Flögel Ede a gyülekezet korábbi elöljárója, ekkor pénztárosa, s a Hornyánszky-testvérek, akik személyesen utaztak Németországba, hogy az ottani hitsorsosok segítségét kérjék. Németh Károly lelkész pedig az Alföldön át Erdélyig bejárta az evangélikusok lakta területeket, hogy az építkezéshez támogatást szerezzen. A kis épület küllemében a torony nélküli klasszicista teremtemplomokat idézi. Az új imaházat 1873. szeptember 7-én avatták fel. Az ünnepi istentiszteletet Karsay Sándor szuperintendens tartotta, s az eseményen ünnepi szónoklatot tartott Sántha Károly, az akkori várpalotai lelkész, a maga korában ismert egyházi költő is. Az imaház részére nem csupán pénzadományok érkeztek, Prónay Róza bárónő saját festményével ajándékozta meg a gyülekezetet, oltárképnek szánva a festményt. A kép a megfeszített Jézust ábrázolta. A fehérvári gyülekezet egyik tagja, Szalay Károly presbiter orgonakészítő lévén, saját készítésű orgonát adományozott az új imaház számára. Az épület 1932-ig, az evangélikus templom elkészültéig adott otthont az istentiszteleteknek, majd kultúrteremként funkcionált. 

A gyülekezet ingatlanát, jóllehet az imaház külön állt - célszerű együtt tárgyalni, hiszen az imaházat magában foglaló nagy ingatlanban lelkészi hivatal, lakások, iskola is működött. Érdekessége, hogy ez volt Gáncs Aladárnak, a 20. századi evangélikus ébredés kiemelkedő alakjának a szülőháza, és sokáig otthona is. Édesapja, Gáncs Jenő 1877-16 között szolgált a gyülekezetben, Gáncs Aladár 1916-25 között. Az ő működésük alatt a kis imaházban zajlottak az istentiszteletek. Az egyemeletes alápincézett, korábban négylakásos bérházként működő épület több korszakból származó leírását is ismerjük. Az épület igen sok helyiséggel – 18 szoba, 24 mellékhelyiség – rendelkezett. 1887 és 1904 között az Igazságügyminisztérium bérelte egy részét az egyházközségtől, s itt működött a Székesfehérvári Királyi Törvényszék. Az épület másik részében lakott a gyülekezet második lelkésze Gáncs Jenő is, s később nyugalmazott lelkészként szintén itt élt, míg az épület egy másik lakását később fia, Gáncs Aladár, az őt követő lelkipásztor foglalta el. 1923-ban az épületet átalakították, egészen pontosan az imaház és az erkély részére terjedt ki ez a munka. 1942-ben óvóhelyet alakítottak ki a ház pincéjében.

A többfunkciós épület, kicsiben hasonló "Insula Lutherana", lutheránus sziget volt, mint a másutt  - nagyobb méretekben - megvalósított teplom-lelkészlak-lelkészi hivatal-iskola együttes. Ilyenek a Győr-Öregtemplom, a Budapest-Deák téri "insulák".

A gyülekezet ingatlanainak sora 1945 és 1989 között szövevényesen alakult. 1969-ben a magas felújítási költségek teremtette kényszerhelyzetben az egyház kénytelen volt  a Megyeház utcai épületről, így az udvaron álló kis imaház  tulajdonjogáról is lemondani. Ekkor állami tulajdonba vették. A rendszerváltás után, a kárpótlások idején a létszámában megnövekedett gyülekezet végül a templom közvetlen közelében nagyobb gyülekezeti épület építése mellett döntött. A Megyeház utca 17. jelenleg a Szent István Király Múzeum - Új Magyar Képtár kiállítótermeinek ad otthont. Az egykori imaház épületében a Museum Café működik.
 
A Szent István Király Múzeum honlapján említve: http://szikm.hu/latogatas/megyhaz-utca/?lang=hu
A székesfehérvári imaház és a gyülekezet ingatlanainak története részletesen a 2005-ben megjelent gyülekezettörténetben olvasható: http://medit.lutheran.hu/sites/medit2.lutheran.hu/files/medit/kovacs_ele...

Fotók

A volt megyeháza épülete
Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron
Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron
Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron
Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron
Evangélikus gyülekezeti és imaház Székesfehérváron
Az imaház belső tere egy 20. század eleji fotón, EOL
Utolsó frissítés
2016.10.16.