Füzesgyarmati Unitárius Templom

Leírás: Az unitarizmus a reformáció óta jelen van a Nagyalföldön is. Karádi Pál ( unitárius püspök ) vezetésével Temesvár központtal új püspökség alakult a kolozsvári mellé, amelyik e tájak unitáriusait fogta össze. [2] 

Már 1580 táján az Alföldön is számos virágzó egyházközsége volt az unitáriusoknak. [1] 

Előbb a Báthoriak restaurációja, majd a protestánsok térhódítása ítélte pusztulásra az unitárius vallást, ám kiirtani nem tudta. A 19. század második fele felvirágzást hozott, sok új gyülekezet alakult. A lendületet a nagy egyházak kemény támadása törte meg, de így is megmarad néhány erős gyülekezet.

Egy papválasztás körüli villongás a 20. század elején arra indított mintegy 150 füzesgyarmati gazdát, hogy kiváljanak a református gyülekezetből és 1902-ben megalapítsák a füzesgyarmati unitárius gyülekezetet, unitárius beszolgáló papot hozván. [2] 

A helybéliek emlékezete szerint a Homoki udvaron (Homoki F. Lajos udvarán) volt egy hatalmas fa, s annak a lombjai alatt tartották 1902. július 27-én az első helyi unitárius istentiszteletet. 

A templom négy és fél hónap alatt épült meg. Felszentelésére 1903. november 8-án került sor. [1]  

1911-ben tornyot emeltek a templom bejáratához, harangokat öntettek, felekezeti iskolát hoztak létre egy paplaknak megvásárolt régi épület egyik részében.

A második világháború után ismét fellendült az élet. A 1960-as évekre szinte kihalt a gyülekezet, temploma, paplakja romlásnak indult, a lelkészek csak beszolgáltak,  A rendszerváltás hozott papot, és megindult a talpraállás. Ma a Füzesgyarmati Egyházközség az Unitárius Egyház egyik legelevenebb gyülekezete.[2] 

Stílus: "erdélyi" [3] 

Ülőhelyek száma: 160 ülőhely, 40 állóhely [3] 

Harangok: 

1911-ben sikerült öntetni egy nagy és egy kis harangot is. A ma már elektromos meghajtással működő nagyharangon ez a felirat olvasható: „Cs. Hegyesi István és neje, Barna János és neje hozzájárulásával, Csák János gondnok és Kiss Sándor lelkész idejében készítették a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség hívei -1911.”

Az eredeti, kisebb harangnak nem ismerjük a feliratát, mert azt az első világháború idején beöntötték, és csak az 1920-as években pótolták. Ennek a pótolt kis harangnak - mely már szintén villanymeghajtású -  feliratán a következő szöveg található: „A világháborúba, a harc mezejére elvitt harang helyett, az egyház 25 éves fennállásának emlékére Rozsos Lajos gondnok, Kincses László lelkész, Sári József pénztáros, Hegedűs Sándor egyházfi idejében készült a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség híveinek áldozatkészségéből 1927. évben.” [1] 

A Nagyharang 800 kg tömegű. Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1911-ben a toronyépítés évében. 1911. november 13-án szentelték fel. 

A Kisharang 380 kg tömegű, szintén Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban, 1927-ben. [4] 

Cím: 5525 Füzesgyarmat, Széchenyi u. 77. 

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2003_07/?pg=2...

[2] http://www.unitarius.hu/Fuzesgyarmat/fuztort.htm

[3] http://nagyvofely.hu/fuzesgyarmat/templomok

[4] http://www.magyarharangok.hu/fuzesgyarmat.html

https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/13093/?img=0 - képeslap

http://bekes.archivportal.hu/index.php?action=gallery&gallery_action=sho... - képeslap

http://www.fuzesgyarmat.hu/egyhazak/fuzesgyarmati-unitarius-egyhazkozseg - fotók