Gyulai Evangélikus Templom

Leírás: Máig vita tárgya, hogy Luther Márton vallásújításáról mikor értesülhettek először Gyulán, kik és mikor léptek az új vallásfelekezet követőinek a nyomába. Az 1530-as évek közepétől már tekintélyes számban éltek evangélikus hívek a városban. Az első fordulat Patócsy Ferenc főkapitánysága idején (1542–1552) állt be, és  Szegedi Kis István (1505–1572) fellépéséhez köthető. A protestantizmus  Mágocsy Gáspár (1514-1587) főkapitánysága idején kezdett felvirágozni. Ő volt az első gyulai főkapitány, aki nyíltan szakított a katolikus vallással. Nemcsak a várőrség, de a város lakosainak gazdagabb rétege is lutheránussá vált. Gyula polgárai odáig ragadtatták magukat, hogy Kassán eladatták a plébániatemplom kincseit. Az 1559-ben megindított vizsgálat során Valkai Kelemen bíró szerint azért döntöttek az eladás mellett, mert a törökök támadásaitól félve fegyvereket kellett vásárolniuk. A török uralom alatt nincs fellelhető nyoma az evangélikus vallásnak. Az újjátelepített Gyula őslakosai zömmel reformátusok voltak. Az évek teltével érkezett egy–egy evangélikus család a városba, akiknek lelki gondozát a helybeli református lelkészek végezték, egyházi adójukat is a református egyházközségnek rótták le.

Az egyházközség megszervezésében a megyei hatóságok támogatását biztosította az evangélikus főispán, dr. Fábry Sándor. Az egyházmegye 1907. augusztus 15-én, Aradon megtartott közgyűlése a Gyulai leányegyház  megalakulását hagyta jóvá, azaz lehetett saját tanítójuk. A gyulai evangélikusok egyházi alkalmaikat évtizedeken át a Jókai úti, állami elemi fiú iskolában tartották. Az 1913. augusztus 17-n már arról számolhattak be, hogy az egyházkerületi közgyűlés hozzájárult az önálló egyház megalapításához.

A gyulai evangélikusok régi vágya volt egy templom felépítése. A hívek nehezen összekuporgatott pénze a világháborút követő infláció során sajnos semmivé olvadt. ( Egy mázsa búza ára a háború kirobbanása előtti 30 koronáról 1923 őszére 100.000 koronára emelkedett. 1924 májusában 360.000 K volt, de 1925 februárjában beállította a 600.000 koronás csúcsot. )

A presbitérium 1925. szeptember 8-án hivatalosan felkérte a várost, hogy biztosítson telket a templomnak. A képviselőtestület egy kedvező, központi fekvésű telket engedett át díjmentesen imaház és lelkészlak építése céljából az egyházközség számára.

A gyülekezet saját erőből képtelen volt a templomépítés finanszírozására, ezért az 1923. november 18-i közgyűlésen határozatot hoztak egy országos gyűjtési akció kezdeményezéséről.

A templom külső homlokzata az oszlopsorral az 1800-as évek klasszicista (dór) stílusát idézi. Az épület égetett téglából készült, s külsejét sárgás színű cement-vakolat borította. A templom középső hajójába, szélfogó előtéren keresztül juthatunk be, mely bal oldalán a mellékhajóhoz csatlakozik. Az oltárral szemben a főbejárat felett helyezkedik el a kórus, melyre csigalépcső vezet fel. A főbejárattal szemben oválisan kiképzett szentélyben kapott helyet az oltár. Tőle balra került felállításra a keresztelőkő, jobbra pedig a szószék.

1927. december 17-én először látogatott evangélikus püspök a városba. Másnap, vasárnap, fél tízkor kezdődött a templom felszentelése. A Békés című újság beszámolója szerint “évek óta tartó fáradságos munka után... készen áll az egyszerűségében is impozáns evangélikus templom, a hívek igaz örömére és Gyula város díszére.”

Bő tíz év múltán elkészült a templom tornya is, de teljes egészében csak 1947 őszére készült el az imaház.

A templom építésének 25. évfordulójára teljes felújítást végeztek az épületen. A 70-es évek végén, az 50. évforduló alkalmából külső, majd belső renováláson esett át.

Az ezredforduló után újították fel a tetőszerkezetet és a homlokzatot, így napjainkban a templom Gyula városának egyik kellemes színfoltja.

Stílus: eklektikus

Férőhelyek száma: 260 

Harangok: 1, felirat és díszítmény nélküli harangja van: 200 kg-os, 67 cm alsó átmérőjű, d2 alaphangú, a Diósgyőri Acélgyár önötte 1920-ban a medgyesegyházi gyülekezet számára, akik 1942-ben a gyulaiaknak adták át, miután a medgyesegyházi templom számára 3 új bronzharang készült 1938-ban. A templom eredeti, feltehetőleg Seltenhofer Frigyes Fiai által öntött harang rekvirálás áldozata lett.

Cím: 5700 Gyula, Béke sgrt. 29. sz.

Az alábbi videókon Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárából ( Gyula ) dr. Németh Csaba levéltáros részletesen bemutatja a templomot.

https://www.youtube.com/watch?v=8kFC97e164E - 1. rész

https://www.youtube.com/watch?v=mYKdSZ-Dj3I - 2. rész

Forrás: http://web.t-online.hu/pharmacy/MAGYARORSZAG/Gyulai%20evangelikus%20temp...

http://gyula.lutheran.hu/tortenetunk/a-gyulai-evangelikusok-tortenete

http://web.t-online.hu/pharmacy/MAGYARORSZAG/Gyulai%20Evangelikus%20Egyh...

http://www.gyulatelevizio.hu/2017/01/22/leveltari-barangolo-gyulai-evang...

http://www.magyarharangok.hu/gyula.html

http://www.gyulavaros.hu/virtualis-tura - virtuális séta 3D-ben a templom 3 helyszínén