Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 4.
Telefon: 
+36 42 414 313
Nyitva tartás: 
H-P: 8:00-18:00
Reformációs projekt koordinátora
Henzsel Ágota
henzsel.agota@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 Október
 

Laskodi Református Templom

2017. október 14-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei laskodi református templom adott helyet a "Középkori templomok útja" soron következő örökségnapjának. Laskodon a reformáció 500 éves évfordulója mellett méltó módon emlékezhettek meg Szent László trónralépésének 940., szentté avatásának 825.évfordulójáról, hiszen a laskodi református templomban látható az egyik leghíresebb Szent László legenda falkép ciklus. [1]
Település: 
Kategória: 
Az építés éve XIII. sz. vége - a XIV. sz. eleje
Egyéb díszítőelem Szent László legendák - falfestmény
Laskodi Református Templom

A faluról számos, templomáról azonban igen csekély számban maradt ránk középkori adat.  

A Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot először 1320-ban említik, amikor is Loscud-i Ábrahám fia János megvádolja Péter loscudi papot, hogy (Péter) az egyházi miseruhákban és a szekrényekben őrzött dolgokban 10 márka kárt okozott. Falképei alapján a kutatók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a 13. század második felében már állnia kellett. Talán éppen abban az Illés comes személyében kereshetjük építtetőjét, aki a falut V. István királytól kapta örök adományul.

A templommal kapcsolatos írásos adatok a középkor folyamán csupán elvétve fordulnak elő a forrásokban, de a helyzet nem sokat javult a 16. század és a 18. század közötti időszak tekintetében sem. Az egyetlen 17. századi adat 1696-ból való, amikor is: „lapideum (teniplum) Calvinistarum" - ként (kőtemplom) említik.

Az 1809. évi református összeírásból kiderül, hogy a „Templom régi romladozásaiból renováltatott és ujjra mennyezeltetett a Nemes Ekkia közönséges költségével Ano 1731-be". Megjegyezzük, hogy ekkor minden bizonnyal csupán a középkori templomot hozták rendbe, s ez derül ki az 1828-ban, a Nyírtasson lefolytatott kánoni vizsgálati jegyzőkönyvből is. 1830-ban - a szentély elbontásával - megtörtént a templom bővítése, mely építkezés következményeként jelentősen megváltozott a középkori épület alap- és térelrendezése. 

A téglalap alaprajzú, téglából épült, nyeregtetős klasszicizáló templom keleti sarkait átlós, élben végződő alacsony pillérek támasztják. Hasonló méretű támpillért helyeztek el északi falának tengelyében is. Déli falának tengelyéhez - sarkain fejezetes lizénákkal díszített, timpanonos és nyeregtetővel fedett - pórfödémes előcsarnok, míg nyugati végéhez ugyancsak lizénákkal és párkányokkal tagolt kétszintes, romantikus torony csatlakozik. A hajó északi homlokzatát három, a keletit egy és a délit négy szegmensíves, téglalap alakú ablak töri át. A bejárást a templomba a torony nyugati falában nyíló és a déli előcsarnok egyszerű kiképzésű (téglalap alakú) ajtónyílásai biztosítják. A szegmensíves boltozattal fedett toronyaljból lapos lezárású, illetve a déli előcsarnok felől félköríves ajtónyílások vezetnek a hajó belsejébe. A téglalap alaprajzú, pórfödémmel lefedett tér mindkét végében egy-egy könnyűszerkezetű, oszlopokkal alátámasztott karzat áll. Az északi fal tengelyében téglából emelt szószék áll.  A téglából épült, rendkívül kisméretű templom téglalap alakú hajójához (diadalívvel elválasztott) félköríves szentély csatlakozott. Ugyan a külső homlokzatokon nem találtunk vakolatot, de az ablakkávákon megmaradt nyomok alapján joggal feltételezzük, hogy a templom falait fehér meszelésű vakolat borította. Nyugati homlokzatának tengelyébe állított ajtónyílása szintén kőkeret nélkül készült. A templombelsőbe agyagos padlót terítettek, falait gazdagon kifestették. Feltehetően a 15. században sem változtattak a templom tömegén és belső térelrendezésén, csupán újra kifestették.
A 16. század végén, de legkésőbb a 17. század elején már apróbb módosításokat, javításokat figyelhettünk meg. Az északi illetve a déli hajófalak közepe táján egy-egy kisméretű fülkét alakítottak ki, ablakainak csúcsíves záradékát pedig vakolással kerekítették le. Úgy tűnik, hogy az újabb kifestés nagy valószínűséggel csak a déli fal két ablakára és környékére korlátozódott. Ez a virágos-indás valamint palmettákkal ékesített architektonikus díszítés szoros eszmei rokonságot mutat számos, a 16. század végére és a 17. század első harmadára datálható kifestéssel.

Az ezután következő hosszú időszakra vonatkozóan, egészen a 18. század végéig írásos adat nem említi a templomot, de a kutatás sem rögzített erre a közel 200 évet felölelő periódushoz köthető építkezést. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy 1791-ben rendbehozták a még mindig középkori formáját őrző épületet. Végül 1830-ban kelet felé jelentős mértékben - a középkori szentély elbontásával - meghosszabbították a templomot. Középkori ablakait befalazták, illetve elbontották, helyettük a bővítésben is látható szegmensíves ablakokat képeztek ki. A hajó nyugati végében elhelyezett alacsony és keskeny karzattal egyidőben elfalazták a nyugati bejáratot. Ettől kezdve néhány évtizedig a bejárás a meghosszabbított tér déli falához csatlakozó előtérből történt.
A torony 1863-ban épült. Ekkor nyitották meg újfent az épület nyugati bejáratát. Az alacsony karzat helyére egy magasabbat és szélesebbet építettek. Ugyanakkor készülhetett el a templom keleti végében a másik karzat is. Befejezésképpen az épületet kívül-belül újra vakolták és festették. [2]

A kutatás során a templombelsőben falképek kerültek elő. Kiemelkedő jelentőségű a déli fal Szent László-ciklusa, ( a Szent László legendák egyik legszebbike ) amelyet a XIV. század elején a déli fal alsó sávjában festhettek ugyanazok a mesterek, akik Lónyán, Csarodán, Gerényben és Palágykomorócon is dolgozhattak. 

A narratíva jobbról, balra halad és három jelentből áll. Az első jelent az Üldözés, amelyből csak a kun alakja maradt fönn. A következő a Birkózás jelenete, a zárójelenet pedig a Lefejezetés.  Az északi fal Szent György-ábrázolása és az Utolsó ítélet, valamint a déli fal Szent Pálja a XIV. század végén készülhetett. [3]

Forrás:

[1] http://haromhatar.hu/index.php/kultura-menu/kultura/3752-kozepkori-templ...

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Msz_1995_01_02/?query=l...

Juan Cabello - Simon Zoltán: A lakosdi református templom műemléki vizsgálata 143-156.

[3] http://temple-tour.eu/hu/laskod/22

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8288 - fotók

Fotók

Laskodi Református Templom
Laskodi Református Templom
Laskodi Református Templom
Laskodi Református Templom
Laskodi Református Templom
Laskodi Református Templom
Utolsó frissítés
2018.08.02.