Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2024 Április
 

Nagyatádi Evangélikus Templom

A Nagyatádon élő evangélikusok párját ritkító áldozatkészséggel építettek templomot. Az ötvenhárom lelket számláló nyolc családnyi szórványegyház, élén Lelbach Keresztély (földbirtokos), felügyelővel, Wolf Ottomár selyemgyári igazgatóval és Sas István (ny. tanitó), gondnokkal, negyvenezer pengős értéket képviselő templomalapot hozott össze. A templom felszentelését a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke, Kapi Béla dr. végezte. Az ünnepségen a környék egész társadalma képviseltette magát. [1]
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1930
Tervező Trattner János építész
Nagyatádi Evangélikus Templom

A Csurgóhoz tartozó nagyatádi leányegyházközség tagjai templomuk építésének 85. évfordulójára emlékeztek 2015. szeptember 20-án. Ezen az alkalmon adtak hálát az elvégzett belső felújításért is, valamint leleplezték Lelbach Keresztély emléktábláját.

Sikerült megvalósítani a padlóburkolat cseréjét, a padok renoválását, valamint kívül a sérült lábazat kijavítását is. A munkálatok ideje alatt a hívek a református gyülekezeti termet használhatták. [2] 

A Nagyatádon élő evangélikusok gyülekezetté szerveződésében sokat jelentett a Bácskából, erős hittel érkező Lelbach Keresztély személye. 1905-ben megvette a nagyatádi uradalmat, és megkezdte a hívek összegyűjtését. 1910. október 29-én megalakították a Nagyatádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Fiókegyházat Németh Pál vései lelkész, somogyi esperes elnöklete alatt.  Lelbach Keresztély még azon a napon 1600 négyszögöl belsőtelket adományozott az új gyülekezetnek.

A megalakulást követően a reformátusoknál már meglévő fiókegyházzal közös egyház alakítását indítványozták, s ennek megfelelően kezdték meg a külső építkezés szervezését. 

A két fiókegyház közgyűlése 1923 januárjában a közösen gyűjtött vagyon felosztása mellett döntött. 

A gyülekezetet 1925 júniusában Kapi Béla püspök látogatta meg. A váratlan látogatásról szóló értesítés kézhezvétele után a kis gyülekezet lelkes munkával imaházat rendezett be a Lelbach Keresztélytől kapott épületben. A berendezés költségeit (18 millió koronát) a felosztott pénzből fedezte. A váratlan püspöki egyházlátogatást az imaház felavatása tette még emlékezetesebbé. Az épület később a kincstár bérleménye lett, az imaház berendezései ideiglenes helyre kerültek.

A közgyűlés 1929. szeptember 29-én döntött a templomépítés ügyében. Az építkezés 1930. június 23-án indult Trattner János építész terve, kivitelezői munkája és jelentős adománya segítségével. Sass István nyugalmazott tanító, a gyülekezet első gondnoka lelkes szervező tevékenysége itt is említést érdemel. [4]

( Trattner János pénztáros, építési vállalkozó a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: "én mint egyháztag, mint pénztáros, ép úgy mint a többi egyháztag azt szeretném, ha minél kevesebb pénzzel, minél szebb templomot tudnánk építeni, azért azt javasolom, hogy ne adjuk ki az építést vállalkozónak, hanem végezzük azt házilag és pedig úgy, hogy én a bemutatott terv szerint végezem az építkezést a saját munkásaimmal, adok az építkezéshez mindent, ami szükséges, de sem az építés vezetéséért, sem a tervekért, sem az álványok használatáért díjazást el nem fogadok. Az egyház nem fizet egyebet, mint a munkások órabérét."[3] )

A templomot, benne az egykori imaház berendezéseit 1930. szeptember 14-én avatta fel Kapi Béla püspök.

A lelkész nélküli, templommal rendelkező gyülekezet harmincas években folyó életét érzékeltesse az a pár mondat, amelyet Sass István hagyott ránk a korabeli Harangszóban: "Mi evangélikusok az egyetemes papság elvét valljuk és hirdetjük, tehát: kövessük is. Mi követjük. Minden vasár- és ünnepnapon összejövünk a mi szép kis templomunkban, ott buzgó ének után, én, mint kis gyülekezetünk véne, ájtatos imával fordulok az egek urához s mi kevesen úgy össze tudunk forrni abban a buzgó imában, hogy szívünkben felvidulva, lelkünkben megnyugodva térünk haza a mi csendes hajlékunkba… Amidőn eljön a mi szeretett gondozó lelkészünk, 20-30 meghívóval megmozdítom az egész vidéket, s akkor megtelik a mi kis templomunk hívekkel és buzgósággal, a prédikáció alatt felragyognak a szemek, s minden ragyogásuk azt mondja: milyen jó, hogy van nekünk is templomunk."

A templom első harangját 1936. szeptember 8-án avatta fel Horváth Lajos esperes. 

A kis gyülekezet a múlt század második felében három nagyobb felújítást végzett templomán: 1956-ban, 1985 és 1987 között, illetve 1992-ben. [4]

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1930_09_1/?pg=216&layout=s

[2] https://www.evangelikus.hu/nagyatadi-templom-85

[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1932/?pg=159&layout=s -  Harangszó, 19321932-05-15 / 20. szám

[4] https://nagyatad.lutheran.hu/gyulekezet-toertenet/gyulekezet-toertenet

http://hellodelsomogy.hu/2016/04/15/nap-kepe-nagyatadi-evangelikus-leany... - fotó

http://nagyatadtdm.hu/desztinacio/nagyatad - Kóczián Zoltán Gergely fotója

https://mapio.net/pic/p-17420341/ - fotók

Fotók

Nagyatádi Evangélikus Templom
Nagyatádi Evangélikus Templom
Nagyatádi Evangélikus Templom
Nagyatádi Evangélikus Templom - Kóczián Zoltán Gergely fotója
Lelbach Keresztély emléktáblája
Utolsó frissítés
2018.08.13.