Nagyvázsonyi Evangélikus Templom
Az építés éve | 1796. április 10 - 1796. november 2. |
---|---|
Oltárképe | Az utolsó vacsora, a soproni nőegylet ajándéka 1889-ből |
Orgonájának adatai | A legértékesebb műemlék az ismeretlen helyről 1873-ban ide került barokk orgona, amely Magyarország egyik legértékesebb ezen időből származó és fennmaradt hangszere. |
Leírás: A nagyvázsonyi evangélikus egyházközség keletkezésére nézve adatok nincsenek, de hogy a reformáció kezdete után rövid idő múlva terjedni kezdett itt a protestantizmus, az több, mint valószinű. A nagyvázsonyi végvár német katonasággal volt megrakva, akik között sokan protestánsok voltak, s valószinű, hogy ők ismertették meg Nagyvázsony és vidékével az új tanítást.
A protestánsok sorsa az első időkben meglehetősen szigorú volt: nem tűrték nyilvános vallásgyakorlatukat, lelkészeiket pedig rabságra vitték. A hívők többször küldtek Bécsbe alázatos kérelmeket azért, hogy pásztoraikat eresszék szabadon, és nyilvánosan is tarthassanak istentiszteleteket.
I. Lipót király 1675 január 13-án kelt levelében szabad vallásgyakorlatot biztositott mind az evangélikusok, mind a református felekezethez tartozóknak. Megparancsolja, hogy őket vallásuk szabad gyakorlásában senki háborgatni ne merészelje. Ezt az eredeti diplomát egyházunk levéltárában őrzik. 1681-ben pedig a lutheránusok is, a kálvinistáknak is templomépitési engedélyt adományozott.
Az 1863. év nagy szomorúságot hozott a vázsonyi evangélikus egyházközségre. Tűzvész pusztította el templomát két harangjával együtt. 1873-ban az egyháznak egy régi óhaja teljesült, önkéntes adakozásból sikerült felépíteni az orgonát.
1904-ben az újonnan megválasztott lelkész első teendője volt a templom tornyának leszedetése, mely reá volt épitve a templom homlokfalára, s azt süppedése következtében annyira megrongálta súlyával, hogy haladéktalanul le kellett bontani. A leemelt harangokat a templom előtt faállványon helyezték el.
Az építendő új toronyra 1904 tavaszán kezdték gyűjteni az adományokat. Az 1908-ra volt tervbe véve a torony felépítése, de az építési munkák megdrágulása következtében erről az egyházközség kénytelen volt lemondani, illetve elhalasztani.
A templom:
I. Lipót templomépitési engedélye után mind a lutheránusok, mind a reformátusok felépitették templomukat. Ez sövényből font, sárból tömött oratórium volt, teteje és tornya náddal volt befedve. Az 1776. évi összeírás így ír róla:
„Oratorium Augustanae confessionis est pertotum vimineum, tabulatum, arundine tectum chora charens, palis fissis cinctum, aechilia autem eius sunt Bakonyensia. Juxta Cincturam habet campanile ligneum campanis instructum".
A templom 1795-ig a várban volt. 1796-ban a hívek részint saját áldozatukkal, részint adományozásból, gróf Zichy Károly, az akkori földesúr által ajándékozott helyre kőből bolthajtásos épületet építettek, melynek hossza 9 öl, szélessége 5 öl. Építője ismeretlen. Az ácsmunkákat Helchlinger Gáspár vállalta 1796. április 17-én. Mind a tető, mind a torony fazsindelyes volt.
( 1 öl 1,90 méter ) [5]
A templom ajtaja felett levő faragott kő betűi az anyakönyvi bejegyzés szerint igy magyarázandók : 17—A. I. N. D. 96 = „Az Isten Nevének Dicséretére, Második Ferenc Kegyelmes Uralkodásában". A. N. V. A. E. T. = „A Nagyvázsony Augusztana Eklézsia Tsináltatta". N. P. G. P. = „Nemes Perlaky Gábor Prédikátorságában". S. A. R. = Szombat András Rektorságában". N. A. M. K. = „Nemes Antal Mihály Kurátorságában". N. I. D. = Nagy István Dékánságában". Ezt a követ tulajdon költségükön csináltatták a gyülekezet említett tagjai. Ez a templomtető és torony égett le az 1863-ki tűzvész alkalmával, amikor is a harangok leolvadtak.
1864-ben cseréptetőre és bádogos toronyra építették az Úr házát, mely ma torony nélkül áll, 1904-ben biztonsági okokból történt lebontása óta. [2]
Stílus: későbarokk
Berendezés:
A templom legértékesebb műemléke az ismeretlen helyről 1873-ban a templomba került barokk orgona, amely Magyarország egyik legértékesebb ezen időből származó és fennmaradt hangszere. Nagyvázsony, – a világon egyedülálló módon – jelenleg három későbarokk kisorgonával rendelkezik, ennek is egy különleges formájával, a lábbillentyűzet nélküli úgynevezett pozitívval. [3]
( A templomi orgonák második típus az ún. pozitívorgona, amely kis méretét tekintve oda lehetett állítani, ahol szükség volt rá. ) [4]
Harangok: A templom előtt faállványon elhelyezett két harang közül a nagyobbik 385 kilós, ezt a világháborúban elrekvirálták, a kisebbik 155 kilós; mindkettőt Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő készítette. [2]
Cím: 8291 Nagyvázsony, Temető út 6. sz.
Forrás:
[1] http://honlap.parokia.hu/lap/nagyvazsony/cikk/mutat/nagyvazsony-es-korny...
[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_0...
A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909. 83-102
A nagyvázsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története Zsiray Lajos ev. lelkész. Nagyvázsony, 1908 ápril 12.
[3] http://nagyvazsony.hu/az-evangelikus-templom/
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Orgona_(hangszer)
[5] http://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/kerdezz_-_fe...
http://mencshely.lutheran.hu/Nagyvazsony%20tortenete.html - fotók