Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2024 Március
 

Pápa Evangélikus Templom

Pápai Evangélikus Egyházközség; Az egyszerű gótikus stílű templom belseje megkapó szépségű. A templom tágas, parkírozott udvar közepén áll, melynek két oldalán az utca vonalában helyezkedik el a paplakás és az iskola egyik épülete. A templom előtt áll Gyurátz Ferenc volt pápai lelkész s a dunántúli evangélikus egyház egyházkerület püspökének Lux Elek által alkotott bronz mellszobra. [1]
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1784-86; 1883 tavasza - 1884 októbere
Oltárképe Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Herz Dávid, pápai rajztanár festette.
Orgonájának adatai A bejárat felett látjuk az 1939-ben készült, 2 manuálos, 12 regiszteres, a pécsi Angszter József és Fia által épített orgonát. Korábbi orgonáját Országh Sándor készítette 1884-ben, ezt 1939-ben elbontották.
Tervező Hencz Antal keszthelyi építész
Pápa Evangélikus Templom

Leírás: A dunántúli reformáció harmadik központja Pápa volt. A várost I. Ferdinánd 1527-ben a lutheránus Thurzó Eleknek adományozta, 1535-ben pedig Enyingi Török Bálint kapta meg. A reformáció még Thurzó idejében megkezdődött. 1531-ben már volt evangélikus iskola is. Sztáray Mihály, a jeles énekköltő és püspök 1565 körül jött Pápára lelkésznek. Sztáray halála után 1574. október 14- én Huszár Gált, a jeles irót és könyvnyomtatót hívták meg lelkésznek.

A pápai evangélikusok 1705 körül szerveződtek külön gyülekezetté. A Rákóczi-szabadságharc idején némiképpen megerősödtek, 1707-ben házat vásároltak, ahol berendezték imaházukat és iskolájukat. A fellendülést azonban hamarosan megtörte az ellenreformáció: 1714 telén a földesúr katonákkal űzette el a papot és a tanítót, könyveiket nyilvánosan elégették. Ezzel a lutheránus hitélet mintegy hetven évre teljesen megszűnt. A visszatérésre csak II. József türelmi rendelete adott lehetőséget. Eszterházy Károly egri püspök 1784-ben adományozta azt a telket a gyülekezetnek, amelyen a mai templom is áll. Az 1786-ra felépült kis imaháznak azonban − a rendelet értelmében − sem tornya és harangja, sem utcára néző ajtaja nem lehetett. 1877-ben Gyurátz Ferenc püspök adománygyűjtő vállalkozásba kezdett és néhány év alatt az egyháztagok felajánlásaiból elegendő forrásra tett szert az új − immár toronnyal és haranggal is rendelkező − templom felépítéséhez. A régi imaházból csak az oldalfalak alapjait tartották meg.

A templom felszentelésekor elhangzott "Vesd le Pápa a gyászruhát" kezdetű hálaadó ének teljes szövegét a csatolt file-ban olvashatják az érdeklődők.

A második világháború harcai során a légnyomás betörte a templom ablakait és leverte a vakolatot. Felújítására 1949-ben került sor, ugyanekkor az orgonát is átalakították elektromos meghajtásúvá és a celldömölki Rács-Reich Imre festőművész tervei alapján őskeresztény motívumok felhasználásával az épület belső terét is újrafestették. 1988-ban újabb felújításon esett át a templom, lecserélték a tetőszerkezetet és a nyílászárókat, felújították a csatornát és a padok alatt villanyfűtéses rendszert alakítottak ki. [2]

A templom: Homlokzatából szerényen kilépő, 34 méter magas tornya van, földszintjén díszes, finoman megmunkált kapuzattal. Az ajtó fölött, az orgona szintjén, illetve a torony két oldalán hosszúkás üvegablakok húzódnak. A torony felső ikerablakai nyitottak, így többé-kevésbé beláthatunk a harangokhoz. A torony négy sarkán, illetve a főhomlokzat szélein obeliszkjellegű fiatornyok állnak. A keleti és a nyugati homlokzaton három-három ablak van. A toronnyal átellenes oldalon a nyolcszög három oldalával zárul a templom. [3]

Stílus: neogótikus

Berendezés:  A belső teret mértéktartó díszítés jellemzi. A téglamintázatú festés azt jelképezi, hogy az egyház is a tagjaiból épül fel. A festett kazettás mennyezeten keresztény szimbólumokat és az evangélikus egyház jelképeit láthatjuk. A teret három oldalról vékony oszlopokon nyugvó karzat szegélyezi, ennek torony felőli oldalán áll az orgona. [4]

1784-ből való a mindmáig használatos a 2 db műemlék perselyláda. Az oltárt Csizmadia Sándor és Turnher József helyi asztalosok készítették.

Jellegzetes a neogótikus kialakítású, égbetörő, karcsú hangvetővel ellátott, egybeépített szószék és oltár, a szószékoltár, mely elrendezés célja, hogy a fülek és a szemek egy helyre fókuszálódjanak. [3]

Harangok: 1884. okt. 4-én húzták fel a soproni Seltenhoff er harangöntők által készített 2 harangot. 

Jelenleg is 2 harangja van:

Nagyharang
680 kg-os, f1 alaphangú, 1927-ben 
Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban az I. világháborúban elrekvirált, korábbi nagyharang helyett.

Hősök harangja
190 kg-os, c2 alaphangú, 1927-ben Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban. A harang az I. világháborúban elhunyt 53 pápai evangélikus férfi emlékére készült. Egyik oldalán az I. világháborúban hősi halált halt pápai evangélikus férfiak neve olvasható. [5]

Cím: 8500 Pápa, Széchenyi utca

Forrás:

[1] http://papa.utisugo.hu/latnivalok/evangelikus-templom-papa-86842.html

[2] http://www.papa.hu/sites/default/files/fajlok/a_papai_lutheranus_sziget_...

[3] http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,146,0,0,1,0

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_templom_(P%C3%A1pa)

[5] http://www.magyarharangok.hu/papa.html

Fotók

Pápa Evangélikus Templom
Pápa Evangélikus Templom
Pápa Evangélikus Templom
Utolsó frissítés
2017.09.18.