Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
2500 Esztergom, Vörösmarty u. 7.
Telefon: 
+36 33 500 405
Nyitva tartás: 
H-P: 7:30-16:00
Reformációs projekt koordinátora
Wencz Balázs
wencz.balazs@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 Október
 

Református templom (Komárom)

Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1921-1924
Orgonájának adatai Kétmanuálos orgonáját Gersetenengst József építette 1940-ben 9 változattal, 1958-ban Fittler Nándor felújította.
Tervező Dudás Kálmán
A komáromi református templom

A KOMÁROMI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA
Egy új egyház a trianoni határon
Dr. Antal Géza püspök hatalmas egyházépítő munkája.
Írta: Mátyás Lajos


Hazánk kegyetlen megcsonkításának illusztrálására alig lehetne megkapóbb példát találni Komárom városánál, mely a trianoni béke előtt, az ország szívéhez közel, most egészen az ország széléhez került. Magát a várost is kettészelte a trianoni békeszerződés által megvont határvonal. A régi Komárom megyei hivatalokkal, nagyszabású kultúrintézményeivel a csehek számára utaltatott át, dacára annak, hogy a vármegye székházával az összes várlakossága színmagyar úgy, hogy egyetlenegy tótul, vagy csehül beszélő ember nem volt polgárai között. Odaát maradt a virágzó református gyülekezet, Jókai által annyiszor megénekelt kollégiumával, díszes templomával, püspöklakásával, s iskoláival egyben. A Duna innenső részén elterülő régi Újszőny, majd Komáromújváros csak most fejlődik, s fejlődését egyedül annak köszönheti, hogy kiváló vasúti csomópont Budapest és Bécs között, Győr mellett a legforgalmasabb vasútállomás.
Csonka Komáromnak mintegy 7000 lakosa van, melynek kb. egynegyede református. A református híveknek míg az egyház a komáromi anyaegyházhoz tartozott, csak egy kis iskolájuk volt, isteni tiszteletre, s egyházi ünnepélyekre, a Duna túlsó partján lévő Komáromba játak át. Ez az állapot Komáromnak cseh uralom alá jutásával megszűnt. A komáromi hívek kezdetben régi iskolájukban, majd a város különböző nagyobb helyiségeiben gyűltek össze isteni tiszteletre. 1923-ban a kultuszminisztérium támogatásával megépítették új iskolájukat, melyet a Dunántúl nagynevű püspökéről, a majdnem két évtizeden át volt komáromi lelkészről: "Dr. Antal Géza elemi iskolá--nak neveztek el. Ettől az időtől kezdve ennek az iskolának tanterme szolgált isteni tisztelet tartására oly módon, hogy a két terem között lévő deszka közfalat eltávolították, s az isteni tisztelet végeztével újra helyre állították. Ez időre esik legnagyobb magánháznak megszerzése is, melyet a gyülekezet akkor gondozólelkészének, Győry Elemérnek és a gyülekezet gondnokának Szenczy Mihálynak gondoskodása folytán előnyös árban sikerült megszerezni. Az egyháznak első alapjai így meg voltak vetve, bár a gyülekezet még nem alakult meg önálló anyaegyházzá, ez csak 1924 őszén történt meg, amikor is a gyülekezet egyhangú lelkesedéssel meghívta a dunántúli egyházkerület nem régen azelőtt megválasztott püspökét, dr. Antal Gézát lelkészül, aki a meghívást elfogadta és 1924. decemberében elfoglalta a komáromi lelkészi állást.
Ettől fogva a gyülekezet gyors ütemben, s hatalmas arányokban fejlődött tovább. Az egyház megvásárolt egy, az említett lakás tőszomszédságában lévő nagy magtárépületet, hozzá mintegy 800 négyszögöl telket. Komárom városától sikerül sikerült kieszközölnie, hogy a város ezen telekkel határos, mintegy 1200 négyszögöl beépítetlen területet elcserélje az egyház tulajdonát képező és távolabb fekvő földbirtokból kihasított egy és félszer akkora területért. Az egyház így a maga 1923-ban épített iskolájával közvetlen szomszédságba került, s belsősége, amelyen lelkész lakása is fekszik egyike a legnagyobb belsőségeknek, mert mintegy 4000 négyszögöl kiterjedésű.
Ezen a gyönyörű belsősége emeli fel az egyház a maga tanítói lakását és templomát. A tanítói lakás három tanító számára készült, akiknek lakása mellett épült fel az egyház csinos tanácsterme is. Ez az épület augusztus 1-re elkészül és átadatott rendeltetésének.
A templom a nagybelsőség északi részén emelkedik, amelyen az eredetileg megvett lakás egyik szárnyépülete állott, s azt a szárnyépületet az egyház lebontotta, a kikerült anyagot: tető, cserepet résben a tanító lakás, résben a templomépítésnél használta fel. A templomot Dudás Kálmán műépítész, az Akadémia műszaki tanácsosa tervezte, építését Farkas Árpád és Káldy Mihály győri vállalkozók nyerték el, mint legolcsóbb ajánlattevők. Az anyagot az egyház szerezte be, s ennek a beszerzése kerek 600 millió koronába, azaz 50000 pengőbe került. Az építést magát az építési vállalkozók kerek egy milliárd koronáért, azaz nyolcvanezer pengőért vállalták el úgy, hogy a templom százharmincezer pengőbe került. Ebben nem foglaltatnak benn a templom belső berendezései, a harangok és az orgona, amelyeknek beszerzése a gyülekezet tovább áldozatkészségére vár. A tekintélyes összeg előteremtésében az egyházat nagymérvű segélyben részesítette a kultuszminiszter úr, hogy csonka Komárom, Csonka-Magyarország ezen végvára egyházi értelemben is minél előbb megépüljön.
A templom építését a vállalkozók október közepére kötelesek befejezni, s a komáromi református hívekben él a reménység, hogy október 31-én, a reformáció emlékünnepén átadhatják templomukat rendeltetésének.
A Komáromi Református Egyházközség megalakulása időpontjához a presbiteri jegyzőkönyve alapján annyi kiegészítés szükségeltetik, hogy különálló szervezeti egységként 1921-ben kezdődik a gyülekezet élete. Akkor még az "egységes komáromi református egyház újvárosi parochiális köre--ként határozták meg magukat eleink. Az 1921. október 18-án tartott egyházközségi közgyűlésen választottak önálló presbitériumot, határoztak meg önálló díjlevelet leendő lelkésznek, tanítónak. Az első presbitérium névsora: Szenczy Mihály gondnok, Asztalos Béla, Szakáll Imre, Sulacsik Lajos, Konkoly Thege Béla, Győri Gergely, Czina Lajos, id.

http://www.parokia.hu/lap/komaromi-reformatus-gyulekezet/cikk/mutat/koma...
 

Fotók

Református templom (Komárom)
Utolsó frissítés
2016.05.08.