Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Általános postacím: 5700 Gyula, Petőfi tér 2. / 5700 Gyula, Pf.: 17.
Telefon: 
Gyulai épület központi telefonszáma: (+36–66) 362–173, Békési Fiók telefonszáma: (+36–66) 522–255
Nyitva tartás: 
K-CS: 8:00-16:30 P: 8:00-14:00
Reformációs projekt koordinátora
Erdész Ádám
erdesz.adam@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2020 Január
 

Szeberényi Gusztáv Adolf - evangélikus lelkész, Békéscsaba

Szeberényi Gusztáv Adolf teológiai doktor, főrend, országgyűlési képviselő, az egyház hű lelkipásztora, hazánk legnagyobb evangélikus kerületének szellemi vezére, püspöke volt. Működésével igyekezett elősegíteni, hogy a nemzetiségi kérdés kiélezése és mesterséges szítása helyett, terjedjen a megértés, megbecsülés, józanság és a hazaszeretettel összekapcsolt együttmunkálkodás.
Település: 
Szeberényi Gusztáv Adolf - evangélikus lelkész, Békéscsaba

Élete: 1816. október 14-én Kochanócon ( Vágkohány, Trencsén megye) született. Anyja Podhradszky Eszter, apja, a neves Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már a magyar nyelvet használták.

Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte. Felsőfokú tanulmányai során Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult. Itt elsajátította a francia nyelvet, foglalkoztatta a zene is. 1838-ban sikeresen levizsgázott, ezt követően két évig a jénai egyetemen hallgatója volt. Eközben végigjárta Németországot, megfordult Weimarban, Eisenachban, Halléban, Göttingában, Berlinben.. Hazatérése után nevelői munkát vállalt Világoson, ahol Bohus János, gazdag katolikus földesúr fiainak nevelését vállalta magára.

1845. május 28-án feleségül vette a lelkészcsaládból származó Dlhányi Maximiliana lelkész leányt, a szarvasi tanár Dlhányi ’Sigmond testvérét. A házasságból öt gyermekük született: István, Josef, Matild, Gusztáv és ’Sigmond.

Életének utolsó éveiben lázas betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. 1890. augusztus 19-én halt meg Békéscsabán.

Munkássága:

1843-ban apja maga mellé vette segédlelkésznek, majd felavatása után az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. 1853-ban került Békéscsabára, ahol egy 20.000 lelkes szlovák nyelvű evangélikus gyülekezetben kezdte a szolgálatát az idős Haan János mellett, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében, igyekezett megreformálni a gyülekezet belső életét: a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét megerősítette, a hétköznapi könyörgések rendjét megváltoztatta; és új istentiszteleti alkalmat is bevezetett, az óév estét, amely azután az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.

Lelkésztársa az 1855 őszén megválasztott Haan Lajos volt, akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot 1868-ban esperessé, 1872. június 20-án bányakerületi püspökké nevezték ki.

Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. 1879-ben gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé, 1890. április 29-én főrendiházi tag lett.

Irodalmi munkássága is jelentős: az 50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek nevezetes hazai és németországi egyházi lapban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze (mivel eddig az új testamentumot használták olvasókönyvként), illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. A nevéhez fűződő kötetek a gyakorlati egyházi munkát segítették. 1867-ben jelent meg a szlovák nyelvű agendája. 1876-ban konfirmációs kátét és Luther kiskátéjának szlovák fordítását adta ki. 1877-ben megjelentette édesapja életrajzát a „Nagy papok életrajza” című gyűjteményes kötetben. Az egyetemes közgyűlés 1868-ban rábízta a zsinati előmunkálatok - azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv - sajtó alá rendezését, amely 1870-ben készült el. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát. E mű elismeréséül a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel. A bécsi egyetem a teológia tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki. [1]

Temetéséről így ír az Evangélikus Egyház és Iskola ( részletek ):

" Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi püspök temetése.

A gyűlés befejeztével a presbyterium kebeléből egy tiz tagból álló küldöttséget menesztett Zsilinszky felügyelő vezetése alatt a gyászoló családhoz, részvétének s mély fájdalmának kifejezésére.

Páratlan esemény volt e haláleset Csabán; mióta létezik, ilyen halottja még nem volt. A halál napjának reggelén templomban a szószékről kellett kihirdetni a népnek, hogy türelemmel legyen, míg a ravatal felállíttatik. Délre elkészült a ravatal a püspöki lak nagy szobájában, mely fekete posztóval volt bevonva s virágokkal, növényekkel sa beérkezett koszorúkkal pompásan díszítve. Felállíttatott a koporsó s délután megnyittatott az ajtó a a drága halottat még utoljára látni vágyó hívek és az egész közönség számára. Mint záporesőtől dagadó folyó, úgy özönlött a nép a halottas terembe. Déltől estig, a míg be nem sötétedett, folyton tartott a látogatás, valamint a következő nap reggeltől estvéig. Senki sem bánta a borzasztó hőséget, mely uralkodott, csak még egyszer láthassa a kedves halottat.

Csütörtökön reggel átvitetett a koporsó a nagy templomba s annak oltára előtt állíttatott fel a ravatal; a koporsó, valamint az oltár korlátja koszorúkkal volt felékítve. Már délben nagy néptömeg tölté meg a templom előtti nagy tért és türelmetlenül várta a nagy hőségben a gyászszertartás kezdetét. Három órakor megnyílt a templom ajtaja s mint árvíz tódult be a közönség és zsúfolásig tölté meg az óriási templom belsejét, csupán a hivatalos testületeknek hagyva helyet. Négykor megkondult a harang s bevonúlt a gyászoló család és az oltár előtt a koporsó jobb oldalán foglalt helyet. Utána jött a papi testület s a családdal szemben a koporsó baloldalán helyezkedett el.

A gyász-istentisztelet végeztével kiviteték a koporsó s a gyászkocsira helyeztetett; azután megindúlt a menet s felsővégi temető felé, hová a nagy halottnak földi maradványai örök nyugalomra helyezendők valának." [2]

Forrás:

[1] http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szeber%C3%A9nyi_Guszt%C3%A1v_Adolf_(1816-1890)[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangEgyhazEsIskola_1890/?query=S... 285-287.

http://hir6.hu/cikk_galeriak/140529_Konyvbemutato_esemenyfoto/#photogall... - fotók

http://csabatv.hu/node/1017 - fotók

Fotók

„Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete” - címlap
"Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete” - fotó a könyvből
„Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete” - fotó a könyvből
„Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete” - fotó a könyvből
„Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete” - fotó a könyvből
Utolsó frissítés
2018.01.21.