Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
8200 Veszprém, Török Ignác utca 1.
Telefon: 
+36 88 401 422
Reformációs projekt koordinátora
Márkusné Vörös Hajnalka
markusne.voros.hajnalka@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2019 Szeptember
 

Tatay Sámuel evangélikus esperes

Tatay Sámuel, kistatai (Répcelak, 1823. október 11. - Bakonytamási, 1893. február 3.) evangélikus lelkész, esperes. 1848-tól haláláig szolgált Bakonytamásiban. Tanulmányait Nagybarátin, Győrben és Sopronban végezte. Tanult jogot, majd teológiát Sopronban és egy évig Bécsben. A papi vizsgát 1847-ben tette le Kőszegen, ezután segédlelkészként Bakonytamásiban és Beleden szolgált. 1848 tavaszán beszédet mondott a veszprémi nemzetőrség megalakulása alkalmából, később, a szabadságharc idején nemzetőrnek sorozták be. 1851-től kapcsolódott be az egyházigazgatás jogi ismereteket igénylő területeinek munkájába; 1868 januárjában a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperesnek választotta meg, mely tisztséget haláláig viselte. Az egyházmegye négy fős delegációjának tagjaként részt vett Budapesten a Magyarországi Evangélikus Egyház 1891-től kezdődött zsinatán. Nevéhez fűződik a bakonytamási evangélikus templom kibővítése 1857-ben. [1] „Tisztelendő úr, szomorú hirt hozok. Az esperes úr halálos beteg; meglehet, hogy addig meg is halt, míg én hazaértem." Ezen Jób-hirrel lepett meg egyik hivem f. év január 20-án, aki B.-Tamásiból jövet, lakásom előtt elmenve, betért hozzám. [ Evangélikus Egyház és Iskola - 11. évf. 11. sz. (1893. március 18.) g. —o. ]
Település: 
Kategória: 
A készítés éve 2007
A tábla szövege A 150 éve átalakított középkori templom / és Tatay Sámuel templomépítő esperes / emlékére állította az emléktáblát / és újította fel a templomot a / Bakonytamási Evangélikus Egyházközség / 2007-ben.
Ki állíttatta? Bakonytamási Evangélikus Egyházközség
Minek az emlékére készült? A 150 éve átalakított középkori templom és Tatay Sámuel templomépítő esperes emlékére
Tatay Sámuel evangélikus esperes

Atyja Tatay Gábor, evangélikus tanító volt. Tatay Sámuelt bensőséges kapcsolat fűzte Répczelakhoz, Koltához, Nagy-Baráth-hoz. 1835-ben a közeli Győrbe, az evangélikus algimnáziumba ment gimnáziumi tanulmányainak megkezdése végett. A következő tanévben már a jó hirnek örvendő soproni evangélikus tanintézet növendékei közé iratta magát. Itt tíz évig maradt; elvégzett egy évi jogi és két évi teológiai tanfolyamot. A külföldi egyetemen eltöltendő tanfolyamot Bécsben végezte. Bécsből hazatérve, Kőszegen tette le 1847. év őszén a lelkészi vizsgát. Félévi segédlelkészkedése után, egyházhatósági rendelet következtében, kénytelen Bakonytamásiból Beledbe (Sopron m.) távozni segédlelkésznek, ahol 1848 júniusától "rendes" lelkésszé választották.

A veszprémi evangélikus egyházmegye 1851-ben megválasztotta egyházmegyei törvényszéki biróvá; 1854-ben iskolavizsgáló körlelkésszé és gyámoldai alpénztárnokká; 1856-ban pedig egyházmegyei egyházi jegyzővé. 1867. okt. 27-én az elhalt esperes helyébe espereshelyettesül nevezik ki; a következő év január havában pedig az esperesi hivatalba helyezte az egyházmegye bizalma.

Az esperesi teendők mellett a dunántúli evangélikus egyházkerület a gyámintézeti bizottmányi tagsággal, ugyanazon kerület az alsó részbeli törvényszékének egyházi elnökségével az egyetemes gyűlés pedig egyetemes törvényszéki és zsinati bizottsági tagsággal tisztelte meg. 1891-ben az országos evangélikus zsinaton egyházmegyéje egyik választott képviselőjeként jelent meg.

1849-ben vette nőül  Szedenics György várpalotai evangélikus lelkész leányát, Rózát, akivel 44 évig boldogul élt. Négy leánya, mind a négy lelkészné, két fia született. Az öregebb fiú segédlelkész lett, a másik a keszthelyi gazdasági intézet növendéke volt.

Beszédeit minden alkalomra leírta. Ugyanazon beszédet nem mondta el másodszor soha. A népies egyszerűség, világosság és könnyű felfoghatóság jellemezte beszédeit.

Sokáig elnöke volt az evangélikus tanítóértekezleteknek is. Itt nem csak elnökölt, hanem a tanítóértekezlet tagjaival karöltve gondolkozott és közreműködött nevelésügyünk előbbrevitelének terhes munkáján.

"Megtörtént, hogy az egyházmegyéjebelí egyik lelkész panaszt tesz nála a miatt, hogy a tanítónak igen nagy és harapós házőrző ebe van, kéri hát az esperest, miszerint ez tiltaná meg a tanítónak a nagy komondor tartását, mert különben, mint lelkész, nem mer a tanítóhoz menni. A panasz meghallgatása után így válaszolt a panaszlónak : tudja mit tiszttárs uram, én azt tanácsolom, ha annak a tanítónak nagy komondora van, akkor kegyed vegyen kezébe még nagyobb botot, ha a tanítóhoz megy; és meglátja, hogy a komondor elfut a bot láttára. Ilyen tréfás és komoly megjegyzésekkel sokszor elsimította a felhevült lelkekben a harag hullámait."

"Az 1890. év szeptember havában a Kis-Bér és Pápa vidékén megtartott hadgyakorlatok alkalmával ő felsége, apostoli királyunknál Tatay Sámuel, mint az akkor gyengélkedő püspök megbízottja és helyettese, mutatta be egy küldöttség élén a dunántúli egyházkerület nevében nyilvá- nított alattvalói hódolatát. A királynak kegyelmes figyelme a fejedelmi asztal vendégeül hívja meg az ősz szónokot és a királyi ebéd után komoly társadalmi kérdés felett nyájasan társalog a nép közt forgolódó állampolgárral a koronás fő is."

Temetése február 6-ikán nagy részvét mellett ment végbe. A gyászbeszédet Gyurátz Ferencz, pápai lelkész, tartotta. [2]

Forrás:

[1]  https://dmgy.webnode.hu/arckepcsarnok/

[2] http://epa.oszk.hu/02300/02356/00522/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es_... 86-88

A nekrológ szerzője: "g. —o."

Az indexképet készítette: Németh Tibor, 2018

Fotók

Tatay Sámuel emléktábla Bakonytamási
Tatay Sámuel evangélikus esperes síremléke
Utolsó frissítés
2018.03.07.