Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
8000 Székesfehérvár, Szent István tér 2-3.
Telefon: 
+36 22 313 052, +36 22 312 123
Nyitva tartás: 
K-CS: 8:00-15:30
Reformációs projekt koordinátora
Bödő István
bodo.istvan@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2018 Augusztus
 

Baptisták Kálozon a 19. században

A baptista felekezetet a magyar állam 1905-ben nyilvánította elismert felekezetté, ezt megelőzően az 1895. évi XLIII. törvénycikk értelmében a tűrt egyház kategóriájába tartoztak, vagyis rendezvényeik megtartásához a hatóságoktól engedélyt kellett kérniük. Az egyház magyarországi megjelenését 1846-ra lehet visszavezetni, amikor Pesten Rottmayer János téríteni kezdett. A baptista felekezetre vonatkozó, még egyházként való elismertetésük előtt keletkezett források közül való a Fejér Megyei Levéltár itt közzétett 1899-i dokumentuma, amely éppen egy engedély nélkül tartott baptista istentisztelet ügyében keletkezett.
Baptisták Kálozon a 19. században

 

Fejér vármegye alispánjának vizsgálata és a Kálozon engedély nélkül tartott istentisztelet miatt elítélt baptisták ügyében hozott felmentő ítélet kivonata

Székesfehérvár, 1899. július 3.

37532. szám

V. 6.

Fejér vármegye közönségének

Székesfehérváron (Székesfejérvárott)

 

Bognár József és társai, kálozi lakosoknak, a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz[1] benyújtott, s onnan hozzám áttett beadványukat, melyben panaszolják, hogy baptista istentiszteletük tartásában a hatósági közegek által gátoltatnak, a vármegye közönségének az ügy mibenlétéről leendő jelentés végett visszavárólag leküldöm.

Budapesten, 1899. évi június hó 29-én a miniszter helyett

 

[…]

államtitkár

 

15097.

ki. 1899.

A sárbogárdi járás főszolgabírájának[2] a csendőrség feljelentése alapján Katona Sándor és társai ellen rendőri kihágás miatt folyamatba tett ügyben foéyó évi március 22-én 1489. szám alatt hozott ítélete, mellyel az 1898. évi 766. számú belügyminiszteri rendelet alapján I–II., V–VIII. számú vádlottakat egyenként egy napi elzárás és 5. Ft pénzbüntetéssel, III. és IV. számú vádlottakat, pedig egy napi elzárás és 2 Ft pénzbüntetéssel büntette, továbbá a felmerült költségek fizetésére mind a nyolc vádlottat egyetemileg kötelezte, a marasztalt felek részéről közbevetett fellebbezés folytán felülvizsgáltatván, a következő

 

Ítélet

hozatott:

 

A fent jelzett elsőfokú ítélet megváltoztatása mellett, az abban marasztalt vádlottak az engedély nélküli gyűlés tartásának vádja és következményei alól felmentetnek, s az iratok megfelelő további eljárásra a sárbogárdi járás főszolgabírájának kiadatnak.

Indoklás: Felmentendők voltak vádlottak, mert a panaszolt kihágás tényálladéka beigazolva nincs. Beigazolva csak annyi van, hogy panaszlottak vacsoráztak és egyik közülük imát mondott. Ez azonban nem tekinthető gyűlés tartásának, legfeljebb csak kísérletnek minősíthető, ami pedig nem büntetendő.

Székesfehérvár (Szfejérvár), 1899. július 3-án.

 

Huszár, alispán

 

MNL FML IV. 405. b. IV. 121. 2082/1899.

Saját kezű aláírással hitelesített, kézzel írott tisztázat és jegyzőkönyvi kivonat.

 

[1]A dokumentum keletkezésének idején Wlassics Gyula (1852–1937) töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztséget (1895–1903).

[2]A dokumentum keletkezésének idején a Sárbogárdi járás főszolgabírója Mészöly Áron volt.

Utolsó frissítés
2018.08.02.