Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
9400 Sopron Fő tér 1
Telefon: 
+36 (99) 312-198
Nyitva tartás: 
K-CS: 8:00-15:30 P: 8:00-13:30
Reformációs projekt koordinátora
Dominkovits Péter
dominkovits.peter@mnl.gov.hu

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017 Október
 

Hírek

Az eminens
2017.04.28.
Városismereti projektnap a Soproni Gárdonyi Géza Általános Iskolában
A máglya - levéltár-pedagógiai foglalkozás Sopronban
2017.03.30.
Ahol könyveket égetnek el, ott végül embereket is meg fognak égetni” Heinrich Heine (1797-1856) német író, költő szavait, sokan, sok történeti...

Oldalak

Intézmény bemutatása

A Magyar Nemzeti Levéltár

Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

és a reformáció emlékévének kutatási lehetőségei és problematikája

                                                                                                                                                                                                                          

Sopron sz. kir. város levéltára egyike a mai Magyarország egyik legrégibb, az őrzött iratanyagot tekintve pedig a leggazdagabb városi levéltárnak. Kialakulása a városháza kialakításának évéhez (1422) köthető. Az addig összegyűlt okleveleket valószínűsíthetően a városban működő hiteleshelyen, avagy a Szt. Mihály templom valamelyik tornyában, avagy sekrestyéjében őrizték. Az archivum első rendezésére a 15. század során került sor.1497-ben a városháza és vele együtt a Levéltár is új épületbe költözött, a mai városháza helyén állt épület volt ez, ami a belvárost elpusztító 1676. évi tűzvészig jelentette az őrzőhelyet. A kora újkori háborúkat, a 20. századi kataklizmákat szerencsésen átvészelt egyedi gazdagságú városi levéltárnak köszönhető az, hogy a reformáció korai megjelenésére, elterjedésére kiemelkedő értékű egyedi forrásbázis áll itt a hazai és a német hivatali és magán írásbeliség miatt az európai kutatás rendelkezésére.

Sopron geopolitikai fekvése, az osztrák örökös tartományokkal kialakult összetett mind házassági, rokonsági, családi, mind gazdasági kapcsolatrendszere révén, amelyet csak elmélyített és megszilárdított a már említett német hivatali és magán írásbeliséget jellemző német nyelvhasználat, nagyon szoros és összetett és szerves kapcsolatrendszer alakult ki a közép-európai német nyelvterülettel. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhető, hogy az Alsó-Ausztria irányába kereskedő Moritz Pál soproni kalmár nevéhez köthetően jelentek meg a városban az első lutheránus könyvek, és a fentiek összességének köszönhetően ezért is történt meg itt a Magyar Királyság területén először az ún. hitehagyott művek elégetése is 1524 őszén. Így a 16. század első harmadától számolhatunk nem csak a városi társadalomban, de a város uradalmához tartozó 8 jobbágyfalu révén a térségben is a felekezetváltás megjelenésével, hisz a jobbágyfalvak esetében a város egyrészt a földesúri, az adott helyzetben felekezeti kérdésekben pedig a kegyúri jogot gyakorolta e településeken. A reformáció tanainak megjelenésével, e tanokat valló lelkészek, prédikátorok alkalmazásával, illetve a hazai felekezeti pluralizmusból, a szabad királyi városi jogállásból, a német nyelvterülethez történő kötődésből következően, a város a 16. század végére az alsó ausztriai tartományokból menekülők egyik asyluma lett, mely szerep és funkció még a 17. századot is jellemezte. Ezen tendenciáknak egyik legismertebb szereplője az evangélikus istentiszteletnek is helyet adó belvárosi házzal is rendelkező exulans stájer főrend, a Fürst Eggenberg család volt.

Ugyanakkor a helyi történetírás sajátossága az, hogy míg az egymással polemizáló evangélikus (Payr Sándor munkája, 1917.) és katolikus egyháztörténeti munkák (Bán 1939.) már több mint egy nemzedék óta elkészültek, de modern felekezetképződési kutatások máig nem indultak meg. Így az eddigi egyháztörténeti kutatások alapján biztonsággal állítható, hogy a 17. század utolsó harmadáig az evangélikus felekezetű városi elit volt a domináns, majd a Kollonich Lipót, Draskovich György püspöksége alatti katolizációs, régi fogalomhasználattal ellenreformációs időszakot rövid átrendeződés, és hosszabb távon konfliktusoktól sem mentesen paritásos viszony kialakulása, illetve konfliktusoktól sem mentesen az arra irányuló törekvés jellemezte. A városi levéltár gazdagságának köszönhetően e társadalmi, politikai, egyházi változások máig meghatározó, de máig csak részben kiaknázott forrásbázisa a Soproni Levéltár.