Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
9022 Győr, Liszt Ferenc u. 13.
Telefon: 
+36 96 312424
Reformációs projekt koordinátora
Hegedüs Zoltán
hegedus.zoltan@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2018 Január
 

Egy evangélikus család rövid története a 19. század elejétől a 20. század közepéig 1.rész

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára 1953 óta őrzi a megyeszékhelyen jelentős tisztségeket betöltő és a városhoz közeli Bőnyön gazdálkodó, evangélikus vallású Mayer család iratait. A dokumentumok a família győri, Czuczor Gergely utcai államosított házából kerültek az archívumba, a Bizományi Áruház közreműködésével.
Egy evangélikus család rövid története a 19. század elejétől a 20. század közepéig 1.rész

 

   A család ismert története a 19. század elejére, 1810-re nyúlik vissza, amikor Mayer Mihály két testvérével, Jánossal és Konráddal Bajorországból, az ott fennálló katonai kötelezettségek elől menekülve, Magyarországra indultak. Ez év áprilisában érkeztek Győrbe, ahol Mihály a Fehér Bárány szállodában helyezkedett el pincérként, négy évvel később azonban Konráddal sertéskereskedésbe fogott. Ez valószínűleg sikeres vállalkozás lehetett, hiszen a testvérek a következő évben már házat vásároltak Győrben, az úgynevezett Majorokban. Az 1816-os esztendő jelentős változásokat hozott Mihály életében, egyrészt megkapta a győri polgárjogot, másrészt ez év októberében feleségül vette a győri illetőségű bormérő, Zech János Menyhért és Puder Zsuzsanna lányát, Erzsébetet.

     Első gyermekük, Mihály Sámuel 1817-ben született, majd Károly 1819-ben és Nándor 1821-ben. A családi ház 1825-ben Konrádé lett, mivel Mihály ezen év augusztusában újabb házat vásárolt az előző tőszomszédságában, ahol született még két gyermeke, Terézia 1826-ban és Johanna 1828-ban. Jelentősen gyarapodott a családi vagyon 1832 és 1855 között, Győr belvárosában újabb házhelyeket és házakat vásárolt a família, valamint szántóföldeket a város külterületén. Zinner Demeter bécsi nagykereskedőtől 1846 májusában megvették a későbbi Deák utca és az Andrássy út sarkán lévő házhelyet 9575 váltóforintért, ahová egy emeletes házat építettek. A család sertéskereskedő munkáját gabonakereskedéssel egészítette ki.

     Hétezer váltóforintért 1849-ben megvásárolták az úgynevezett Mészáros-majort, amelyet később átalakított és kibővített a família. Mayer Mihály vállalkozásának csúcsán, 1860 márciusában Mészáros Sándortól egy kétemeletes sarokházat vett Győr főterén. Hetvenöt éves korában, 1862-ben hunyt el, végrendeletében vagyonát gyermekei között egyenlő arányban osztotta fel. Fiai az ő tevékenységét folytatták tovább: Mihály, Károly és Nándor állat- és gabonakereskedéssel foglalkoztak. A közéletben is jelentős szerepet töltöttek be, hiszen 1872-től mindhárman tagjai voltak Győr törvényhatósági bizottságának, 1880-tól a legtöbb adót fizetők között tartották őket nyilván.

(II.) Mihály 1850 májusában feleségül vette Felső-pulyai Kozma Sándor és Orbán Zsófia lányát, Erzsébetet. (A Felső-pulyai Kozma család Sopron vármegyéből származott, 1568-ban kaptak nemességet és a XVIII. század elején telepedtek le a Győr megyei Börcsön.)

    Mayer Mihály és Kozma Erzsébet házasságából hét gyermek született, közülük Sándor és Károly töltöttek be jelentősebb tisztségeket, Sándor Győr vármegye közgyámja volt, Károly pedig a gróf D’ Harcourt uradalom tisztviselője. Ida lányukat, Jerfy Adolf, Nagykanizsa város és járás Gazdakörének elnöke, Zala vármegyei nagybérlő vette feleségül. Gyermekeik közül Dr. Jerfy Géza és Dr. Jerfy József váltak közismertté: Géza 1914-től Győr szabad királyi város tiszti főügyésze volt, majd 1929-től a Magyar Királyi Kúria Ügyvédi Tanácsának tagja, József pedig a pápai járás főszolgabírájaként tevékenykedett.

       A családalapító I. Mayer Mihály harmadik fia, Nándor szintén gabona- és állatkereskedéssel foglalkozott, amely jól jövedelmező vállalkozás lehetett, hiszen 1882 decemberében megvásárolta a Bőny község közelében lévő 660 katasztrális hold összterületű pusztát, amelyet később róla neveztek el Mayer-pusztának.

Mayer puszta, Bőny község közelében 1 Mayer kúria

 

     A komáromi illetőségű Fischer Herminát, Fischer Frigyes és Wágner Lujza lányát 1854-ben feleségül vette feleségül. A családot rokoni szálak fűzték a hegyeshalmi Fischerekhez, akik 1680-ban címeres levelet kaptak I. Lipóttól 2.

Mayer Nándor és Fischer Hermina házasságából kilenc gyermek született, közülük öten csecsemő- illetve gyermekkorban meghaltak, Ilona lányukat a győri ítélőtáblai bíró, Dr. Sipos László vette feleségül.

                                                                                                            

    Dr. Sipos Lászlóné Mayer Ilona

 

Árpád Géza fiúk Budapesten élt, ahol a Széchenyi fürdő főorvosa volt, Aida lányuk Nagyegyházasi Miklás Mihály ezredes felesége lett.

 

A család hetedikként született gyermeke Oszkár Aladár (1868-1949) mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedett, ő őrizte meg az 1940-es évek végéig a családi irattárat.

Mayer Oszkár (1868-1949)

 

Folytatjuk!

----------------------------------------------------------------------

1 Győr vármegye térképe. In: Győr vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Országos Monográfia Társaság. Budapest. [1910.]

2 A Fischerek közül többen országos és Győr vármegyei tisztségeket töltöttek be az 1800-as évek közepétől, valamint megyeszerte ismert volt Fischer Kálmán és Elemér mezőgazdasági tevékenysége, sóskutere-pusztai birtokukon. Belterjes szabadgazdálkodást folytattak, az 1900-as évek elején nagy mennyiségben termeltek cukorrépát és spárgát, jelentős ló-, marha-, juh- és sertésállománnyal rendelkeztek.

 

Utolsó frissítés
2018.04.10.