Mayer Oszkár
Mayer Oszkár Aladár Győrben született 1868. augusztus 6-án, tanulmányait a győri evangélikus népiskolában kezdte, majd a Bencés Gimnáziumban folytatta, ahol 1887-ben érettségi vizsgát tett, jeles eredménnyel. A Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt 1889 és 1891 között, 1890-91-ben elnöke a gazdaifjúságnak, illetve a diákok Kazinczy körének. Önállóan vezette 1898-tól a család bőnyi 660 holdas gazdaságát. Tagja volt 1904-től Győr vármegye törvényhatósági bizottságának, albizottságának és más gazdasági szervének, elnöke a Győrvármegyei Adófelszólamlási Bizottságnak, illetve ügyvezető elnöke a Győrvármegyei Földmívelők Egyesületének. Elnöke 1921-től a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet felügyelő bizottságának. A Győr vármegyei gazdasági élet minden területén tevékenyen és hasznosan közreműködött, különösen az állattenyésztés terén fejtett ki elismerésre méltó munkát.
Mayer Oszkár
Mayer Oszkárt 1942 szeptemberében a Magyaróvári Gazdasági Akadémia a mezőgazdaságban elért eredményei elismeréséül arany oklevéllel tüntette ki. Ezen jeles eseményről a Győri Nemzeti Hírlap 1942. szeptember 20-ai száma a következőképp számolt be: „ – Kitüntetés. Ritka kitüntetés érte a vármegyei földbirtokos társadalom egyik legkiválóbb köztiszteletben álló tagját. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia 50 éves mintaszerű és példát adó gazdálkodásának elismeréséül arany oklevelet adományozott Mayer Oszkár bőnyi földbirtokosnak. Mayer Oszkárt az egyesített vármegyék határán túl is egy emberöltő óta úgy ismerik és tisztelik, mint aki nemcsak magas műveltségével, szerénységével és példás színvonalas szaktudásával, de a magyar földért odaadó munkájával a dolgozó magyar ember megbecsülésével, segíteni mindig bőkezűen kész áldozatkészségével is mindig példát adott arra, hogy hogyan kell élni, dolgoznia a keresztény magyar földbirtokosnak, aki ennek a hazának egy-egy darab földjét bírja. Mayer Oszkárt, az arany oklevéllel kitüntetett földbirtokost, aki magas kora miatt csak nemrég vonult vissza a gazdálkodástól, kitüntetése alkalmával őszinte szeretettel köszönti a város és a vármegyék uri társadalma.”
A virágzó birtok hanyatlása
A család bőnyi birtokának irányítását 1938-ban Mayer Árpád fia, Mayer Géza okleveles gazda, bőnyi lakos vette át, de egy ideig még Mayer Oszkár is tanácsadóként a birtokon maradt.
Élet a Mayer-birtokon az 1930-as évek végén
A bőnyi családi gazdaságot az 1945-ös földreform során kiosztották, majd a bőnyrétalapi „Szabad Május 1” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdonába került. Mayer Oszkár élete utolsó éveit Győrben töltötte, idős szervezetét nagyon megviselte a változás és a költözködés, 1949. december 23-án 81 éves korában hunyt el.
A Mayer család és a bőnyi evangélikus egyházközség kapcsolata
Mayer Oszkár régi evangélikus családból származott, közéleti tevékenységét a bőnyi gyülekezet felügyelőjeként kezdte. A família irattárában fennmaradt dokumentumok is bizonyítják, hogy a Mayerok a 18. századtól evangélikus vallásúak voltak és Magyarországra költözésük után is, kizárólag ilyen meggyőződésű személyeket választottak házastársaknak.
A család és a bőnyi evangélikus felekezet jó viszonyát igazolja az a tény is, hogy 1912. április 14-én édesapjuk, Mayer Nándor halála után, a testvérek – Ilona, Árpád, Oszkár és Aida – egy kettőezer koronás alapítványt hoztak létre a bőnyi evangélikus egyházközségnél.
Bőnyi evangélikus templom
A szervezet elsődleges célja a bőnyi családi sírbolt evangélikus egyház általi gondozása volt. A jegyzőkönyv első pontja értelmében azonban a kettőezer koronás összeget Mayer Oszkár, mint egyházi felügyelő, ötezer koronára egészítette ki.
„…. A hálával elfogadott 2000 korona adományból, s az 1908. év óta gyűjtött Mayer Oszkár egyházi felügyelő nevét viselő, legnagyobbrészt különben is az ő adományából származó, …. mindenek előtt ötezer koronára gyarapított összegből a következő alapítványt létesíti a bőnyi ág. ev. egyház: Mayer Nándor családi sírboltja gondozási alapítványa…” – szerepel a 1912. április 14-én kelt határozatban.
Sírgondozási alapítvány 1912. április 14.
A sírbolt gondozását a család ismerte el kötelességének, a feladat az egyházra nézve csak akkor vált volna kötelezővé, ha „magva szakadás” történik, vagy, ha a családtagok elszármaznak a vidékről, illetve bármilyen életkörülmény lehetetlenné teszi ezen kegyeleti kötelesség teljesítését.
A megállapodásban foglalt pénzösszeg az első világháborút követő gazdasági válságban teljesen elértéktelenedett, így a Mayer-testvérek, édesanyjuk halálát követően, 1931. május 10-én egy kettőezer pengős alapítványt hoztak létre a családi sírbolt ápolására „Mayer család alapítványa, családi sírboltjának fenntartása és a szórványhelyek lelki gondozása” elnevezéssel. A lényege ugyanaz volt, mint az előzőnek, ha a családtagok elköltöznének Bőnyről, vagy kihalna a família, a bőnyi evangélikus felekezet lenne köteles rendben tartani a családi sírboltot.
Sírgondozási alapítvány 1931. május 10.
Amennyiben a Mayerok a vidéken maradnának, úgy az „… összeg a bőnyi egyházközséghez tartozó szórványhelyek gondozására fordíttassék, még pedig oly módon, hogy abból a mindenkori bőnyi evangélikus lelkész szórvány gondozási fuvarköltsége és a szegény sorsú szórvány híveknek vallásos irodalmi termékekkel való ellátásának a költsége fedeztessék. Amiért is kötelessége lesz a mindenkori bőnyi lelkésznek évenként legalább egyszer a szórvány helyekre kiszállni, s ott Úrvacsora osztással egybekötött isteni tiszteletet tartani és a híveket lelkipásztori látogatásban részesíteni, bennük az evangélikus egyházhoz tartozás tudatát ébren tartani. …”
Az alapítványban lévő pénz egy része a Győr Városi és Megyei Takarékpénztárban megsemmisült, a megmaradt összegből a gyülekezet 1935 szeptemberében, Bőny község határában 3028 négyszögöl szántóföldet vásárolt.
A Mayer testvérek előtt egyre világosabbá vált, hogy az alapítványokban lévő pénz sorsa bizonytalan, ezért 1938. július 13-án ajándékozási szerződést kötöttek a bőnyrétalapi evangélikus egyházközséggel, sírgondozási céllal. A megállapodás értelmében Mayer Oszkár halálát követően, a családi sírbolt rendben tartásáért a testvérek, a família által „Olaszkertnek” nevezett 1504 négyszögöl beltelki ingatlant, az evangélikus hitközségnek ajándékozzák.
Ajándékozási szerződés 1938. július 13.
Megállapodtak abban is, hogy az ingatlan el nem idegeníthető és a korábban létesített alapítványokhoz csatolandó.
Jövedelme kulturális célra, a bőnyrétalapi evangélikus egyház körzetében lévő és a hozzátartozó szórványhelyek hívőinek, valamint gyermekeiknek lelki gondozására, illetve iskolai nevelésre fordítandó.
Az ingatlant 1945-ben kishaszonbérletnek, házhelyeknek kiosztották és telek-megnagyobbítási célra használták fel. Az egyháztól cserekártalanítás nélkül, készpénzzel való megváltás kötelezettségének vállalása mellett, elvették a Győr-Sopron Vármegyei Földhivatal határozata alapján.
Napjainkban a családi sírbolt a bőnyi temetőben
A győri evangélikus egyházközség támogatása
Mayer Oszkár, mint egyházi felügyelő, nemcsak a bőnyi, hanem a győri evangélikus felekezet működését is szívesen támogatta. Az 1930-as években két alkalommal, 1932-ben és 1935-ben, 15.000,- és 6.000,- pengőt kölcsönzött a győri evangélikus hitközösségnek. A tizenötezer pengőt a szeretetház bővítésére, a hatezer pengőt pedig a templom és a konventépület felújítására hitelezte.
Az összegek átadásával kapcsolatban keletkezett kötelezvények igazolják, hogy a pénzt nagyon kedvező kamatfeltételekkel biztosította.
A törlesztésekről a győri evangélikus egyházközség minden évben pontos kimutatást küldött Mayer Oszkárnak 1940-ig, a kölcsönök utolsó részletének visszafizetéséig.
Az elszámolások gondosan, évenként rendezve megtalálhatóak a család pénzügyi iratai között.
E rövid összefoglalóban képet kaphattunk egy Bajorországból a 19. század elején, a katonai kötelezettségek elől hazánkba menekült középbirtokos, evangélikus vallású család történetéről, társadalmi és gazdasági felemelkedéséről. Kitértünk a família bőnyi és győri evangélikus egyházközségekkel kiépített kapcsolataira, sírgondozási alapítványaira és ajándékozási szerződésére is. Láthattuk, mit történt a családdal 1945 után, miként omlott össze a lépcsőzetesen felépített társadalmi és gazdasági hatalmuk1.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1 A tanulmányban szereplő képek, fotók, forrásközlések őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. XIII. 9. Mayer család (Bőny) iratai