Epitáfium címerek a Felvidéken
Az epitáfium címerek a síremlékek sajátos csoportját jelentik. Az epitáfium feladata az elhunyt emlékének őrzése, remélt üdvözülésének hirdetése. Az epitáfium gyűjtőnév: a lélek sorsával foglalkozó táblakép vagy dombormű éppúgy megkaphatta ezt az elnevezést, mint a halotti címer, amelyekhez díszfegyverek is kapcsolódtak. A tárgyat a temetkezésre szolgáló templom szentélyfalára függesztették, vagy azt a helyet jelölték vele, ahol az elhunyt egykor az istentiszteletet hallgatta. A történelmi Felvidéken (Szlovákia mai területén) viszonylag nagy számban maradtak fenn halotti epitáfium címerek (mortuáriumok) különböző, köztük evangélikus templomokban.
Epitáfium címer a késmárki evangélikus templomban
Többnyire a 15. század legvégétől kezdődően a 18. század közepéig keletkeztek, s a legtöbb a 17. századból maradt korunkra. A középkori templomok a reformációt követően is gyarapodtak ilyen jellegű emlékekkel. Később az ismét katolikus kézre került templomokban sehol az országban nem hagyták oly nagy számmal eredeti helyükön ezeket, mint éppen a Szepességben. Sok epitáfium címer azonban áldozatává vált a 19. század második felében elterjedt regótizálási törekvéseknek.
A fennmaradt epitáfium címerek jelentős része „vitézi” mortuárium, vagyis az a − többnyire főnemesi, nemesi − személy, akinek emlékét őrzi, egykor hadvezér, katonai parancsnok volt. Feltételezhető azonban, hogy az evangélikus egyházi elöljáróknak is állítottak halotti epitáfium címert a Felvidéken, hiszen lutheránusok. köztük előkelőbb családok, jelentős számban éltek itt. Az epitáfiumok témájuk, felirataik, felépítésük alapján típusokba sorolhatók.
Jelentős emlék a csetneki evangélikus templom, amelynek szentélyében 14 darabból álló értékes epitáfium címer együttes található, amely magyarországi viszonylatban az egyik legjelentősebb emlékcsoportnak számít. Ennél több és színvonalasabb emlék csupán a lőcsei Szent Jakab-templomban maradt fenn, amely a tárgyalt korszakban szintén evangélikus kézben volt. Az eltérő időben keletkezett csetneki epitáfiumok formailag és tartalmilag egyaránt is szemléletes keresztmetszetét nyújtják a kor magyarországi epitáfiumművészetének. Megismerhetjük belőle a korszak és a térség társadalmának életéről és halálhoz való gondolkodását is.
A csetneki evangélkius templom belső tere az epitáfiumokkal
Közülük egyik a falon elhelyezett, hársfából készült, festett halotti epitáfium címer, amely Osgyáni Bakoss (II.) Gábor emlékét őrzi, aki 1666-ban, 59 éves korában halt meg. A késő reneszánsz stílusban készült ovális emlék belső fekete pajzsmezejében, szélesebb arany szegélyű csücsköstalpú pajzsban az osgyáni Bakoss család címere látható. Bakoss Gábor neve a kortársak között nem volt ismeretlen, hiszen Felső-Magyarország katonai elitjéhez tartozott. Az evangélikus vallás erős védelmezője volt Gömör vármegyében. Ifjúként Lőcsén kezdte tanulmányait, majd Besztercebányára, Pozsonyba ment latin és német nyelvismerete elmélyítésére. Fiatal korában megfordult Bethlen Gábor udvarában, volt füleki alkapitány, Ónod, majd Szendrő kapitánya. Mecenatúrájáról nemcsak a csetneki evangélikus templom főoltára és saját végrendelete tanúskodik, hanem az a három művet tartalmazó kolligátum is, amelyet Király Jakab fordított, illetve szerzett, s Bakosnak ajánlott.
Király Jakab munkája Osgyáni Bakos Gábornak ajánlva (Ráth Mátyás Gyűjtemény, Győr)
Halotti epitáfiumcímerén kék mezőben, jobbra forduló, zöld talajon, két lábon álló fekete bakkecske látható, amely mellső patáival arany szőlőfürtökkel − szőlőlevekkel −, indákkal ellátott szőlőtőkét fog át. A pajzs felett szembenéző, arany sisak, ezen erősen stilizált ötágú arany korona. A sisakból kinövő sisakdísz a címerképpel megegyező, szőlőtőkét tartó bakkecske. Feje felett (már az ovális keretdíszítésbe benyúló alakban), jobbra néző, levágott, fekete páncélozott kar, arany díszítéssel arany markolatú, ezüst pengéjű szablyát tart. A belső ovális mezőben és a szélesebb, díszes arany szegélyek közötti sötétkék gyűrűben arany betűkkel felirat olvasható. Körben fegyverekből, hadi viseleti és felszerelési tárgyakból álló díszítés látható, megjelenik a török elleni harcokban a keresztény (birodalmi- és magyar) katonaság által használt legjellegzetesebb fegyverzet, a hadi felszerelési tárgyak, hangszerek, s különösen az evangélikus magyar huszár parancsnok számára oly kedves darabok, mint a tiszti szablya, a huszár vértezet és sisak, s a csákányfokos.
Osgyáni Bakoss Gábor Gábor halotti epitáfiumcímere fegyvereivel övezve a csetneki evangélikus templomban
A Gelitnik-epitáfium nagyméretű középképe három részből áll és Jónás történetét beszéli el.
Gelitnik Jónás epitáfiuma
„A háttérben a Jónást szállító hajó a távoli Tarsis felé közeledik; a középmezőben Jónás tengerbe vetése látható, akit a cet már elnyelni készül; az előtérben pedig a próféta partra kerülése képezi a témát. A három részre osztott kép Jónás első és második könyvének kivonatos ábrázolása. A narratív képektől szokatlan sorrend, a hátulról előre történő bemutatás alkalmat ad Jónás partra vetésének, vagyis a húsvéti esemény ószövetségi tipológiai előzményének látványosabb megjelenítésére. A nagy párhuzam - Krisztus feltámadása - az epitáfium oromzatán, diadalívet utánzó keretben jelenik meg.
Gelitnik Jónás epitáfiumának részlete
A diadalív-motívum a halál fölötti győzelem, a feltámadásgondolat kifejezője. Krisztus fénylő felhőtől keretezve az ég felé emelkedik, a sírt őrző katonák ijedten takarják el szemüket, futnak szét. A Krisztus és Jónás története közötti párhuzamot a két alak hasonlóan megfestett alakja is fölerősíti: mindkét alak bajszos, szakállas, anatómiailag részletesen kidolgozott, lobogó vörös lepelbe burkolt. A középkép alatti elkülönített sávban az elhunyt családtagok árkádíves hátfalú, csupasz belső térben térdelő alakjai imádkoznak a kereszt két oldalán. A középkép két oldalán lévő oszloppárok közötti mezőben az ikonográfiái jobb oldalon Pál apostol, az ikonográfiái bal oldalon Péter apostol fülkében álló alakja jelenik meg.” (Csomortány Levente leírása.)
Az epitáfiumok által értékes komplex történeti forrásanyag tanulmányozható. A címertan, a történeti fegyvertan, a viselettörténet, s a családtörténeti kutatás sajátos, ám igen hasznos forrásai. Egyes darabokon egyháztörténeti és hangszertörténeti vonatkozású információk is megjelennek. Igen gyakran jeles szobrászok alkotásaiként művészettörténeti szempontból is kiemelkedőek.
Pandula Attila
A csetneki templom epitáfiumai:
Fabriczy testvérek, 1628
Csoltói Basó Katalin, 1632
Dubnicza y Rebekka, 1632
Dubniczay Salome, 1632
Gelitnik Jónás, 1635
Nébeszt Bálint, 1639
Vaxman Bertalan (Márton), 1639
Andreas Fabrycyus, 1646
Osgyáni Bakos II. Gábor, 1666
Berzeviczy Bálint és Görgey Zsófia, 1671
Pyernk Jakab és Coltus Dorottya, 1677
Tőrék István és Scholtis Rosina, 1699
Lucskai Bánó Ferenc, 1768
Czenfalvi Zimmerman Mária, 1769
Fotók: Pandula Attila, Világi Dávid
(A kézirat eredeti változata megjelent a Reformáció kincsei I. című kötetben. Bp., 2015. Szerk.: Kollega Tarsoly István - Kovács Eleonóra.)