Erasmus a humanizmust az új kegyesség eszméivel töltötte fel. Korszerű, őszinte és bensőséges keresztény életszemléletet hirdetett. Gyakran szembehelyezkedett a katolikus egyház tanításaival, a reformációhoz azonban nem csatlakozott. A Biblia anyanyelvű fordítását és terjesztését szorgalmazta. A magyarországi értelmiség – erazmisták – már Mohács előtt versengve olvasták, tanulták írásait.
8/37269
Erasmus, Desiderius (1466–1536)
[De libero arbitrio diatribe sive collatio (magyar)]
A szabad döntésről / Rotterdami Erasmus; [ford. és a bev. tanulmányt írta Rokay Zoltán] Budapest: Jel, 2004
8/27586
Erasmus, Desiderius (1466–1536)
[Institutio principis Christiani (magyar)]
A keresztény fejedelem neveltetése / Rotterdami Erasmus; [ford. Csonka Ferenc]; [az utószót írta és a névmutatót összeáll. Barlay Ö. Szabolcs]; [... az 1516. évi bázeli kiad. díszeinek felhasználásával] Budapest: Európa, 1987
Erazmus követője volt Komjáthy Benedek, aki az első magyar nyelven írott könyvet fordította a Mohácsi csatát követően. Frangepán Katalin kérte fel fiának nevelőjét, Komjáthy Benedeket Szent Pál leveleinek magyar nyelvre történő lefordítására. Az eredeti, 1533-ban Krakkóban nyomtatott, első, magyar nyelven nyomtatott műből Veress Endre történetíró 1889-ben talált meg egy részletet egy 1552 jelzésű könyvtáblában. Kiáztatta, és egyik részét az Országos Levéltárnak adományozta.
KK41121
Biblia. Újszövetség. Pál apostol levelei (magyar)
Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. – [Krakkó]: [s.n], 1533. – Z-ZV [8] p.; 80
Komjáthy Benedek fordítása
ng11
Muzeális
Biblia
Szentírás
Újszövetség
Komjáthy Benedek (16. sz.) (ford.) 1533
A 16. század műfaja a vallásos, érkezező próza egyik képviselője, az első magyar protestánsok egyike, Ozorai Imre. Támadta a katolikus szertartásokat, a latin nyelvet, amely szerinte a nép megtévesztésének eszköze volt. Műve az élőbeszéd-modornak felel meg, amelyet később Heltai Gáspár bontakoztatott ki.
8/17973
Ozorai Imre (?-?–1550)
Ozorai Imre vitairata: Krakkó, 1535 / a kísérő tanulmányt írta Nemeskürty István, a fakszimile kiadást gondozta Varjas Béla. – [Hasonmás kiad.]. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961. – [444] p. + 1 mell. (30, [1] p.) ; 16 cm (Bibliotheca Hungarica antiqua; 4.) Készült (nagyobb részben) az Országos Széchenyi Könyvtárban és az MTA Könyvtárában őrzött példányok alapján. – Bibligr. a mellékletben: [31.] p. – Eredeti kiadása: Krakkó: Vietor Jeromos, 1535
Sylvester János Újtestamentum-fordítása volt az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv. Nádasdy Tamás saját birtokán alapított nyomdát, ahol ezzel a művel indul meg 1541-ben a magyar nyelvű könyvkiadás. Sylvester egyetemi évei óta készült a bibliafordításra, amelyre tudós nemzeti önérzete sarkallta.
8/17309
Biblia. Újszövetség
Új testamentum: Újsziget, 1541 / [ford.] Sylvester János; a kísérő tanulmányt írta és a fakszimile szövegét gondozta Varjas Béla. – Hasonmás kiad.. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960. – [3], 208, 158, [16] lev. + Melléklete: 46, [1] p. kísérő tanulmány: ill.; 19 cm (Bibliotheca Hungarica Antiqua; 1.) 1541
Tinódi Lantos Sebestyén Török Bálint íródeákja volt. Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról című históriájában meséli el, hogyan foglalta el II. Szulimán Buda várát, és csellel, hitszegő módon hogyan hurcolta fogságba Török Bálintot. Művei 1554-ben jelentek meg nyomtatásban, Kolozsváron Cronica címmel. A kötet előszavában írja: „Igazmondó jámbor vitézöktül, kik ez dolgokba jelön voltanak, érteköztem: sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, – az mi keveset írtam, igazat írtam.”
8/16984
Tinódi Lantos Sebestyén (1505 k. 1–556)
Cronica. – Kolozsvár, 1554 / Tinódi Sebestyén; a kísérő tanulmányt írta Bóta László, a fakszimile szövegét gond. Varjas Béla. – Reprint kiadás. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959. – [320], 29 p.; 19 cm + 1 mell. (kísérőtanulmány) 1554
CD/268
Tinódi Sebestyén (1505–1556)
Krónika [elektronikus dokumentum] / Tinódi Lantos Sebestyén; [a dalokat előadja Kobzos Kiss Tamás és Lantos Szabó István]. – Szöveg és hangzó anyag. – Budapest: Arcanum, 2006. – 1 CD-ROM; 12 cm
Tartalom: 1., Bibliotheca Historica Tinódi Sebestyén – Krónika / Sugár István; bev. Szakály Ferenc – 2., Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból / Mátray Gábor – 3., Tinódi Sebestyén 1505?–1556 / Dézsi Lajos
Heltai Gáspár a polgári elbeszélő kultúra egyik kezdeményezője. Legnépszerűbb műve a Száz fabula, Ezópusz meséinek fordítása. Heltai a meséket szemléletesebben, tréfásabban, szólásokban gazdagabban írta meg az eredetinél.
Bornemisza Péter a 16. századi magyar protestantizmus másik kiemelkedő íróegyénisége, akinek hatalmas életműve teljességgel a reformáció eszméjét szolgálta. Szophoklész Élektráját magyarra fordította, átírta és aktualizálta.
8/24111
Heltai Gáspár (1510–1574)
Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei / [a vál., a szöveggond. és a jegyzetek Nemeskürty István munkája] ; [Bornemisza Péter Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából című színművének latin nyelvű utószavát ford. Ritoók Zsigmondné Szalay Ágnes]. – Budapest: Szépirod. Kvk., [1980]. – 1318, [2] p.; 18 cm (Magyar remekírók, ISSN 0133-1035) 1558
Heltai Gáspár bibliafordító és unitárius lelkész egy személyben. 1550-ben megalapította Kolozsvár első nyomdáját. Katolikusnak született, de áttért Luther hitére, majd a kálvinisták vallását követte, és mint unitárius halt meg. Utolsó kiadványa az első rendszerező jellegűnek tekinthető magyar történelmi mű, magyar nyelven. A Chronica az Magyaroknak dolgairól, amely Bonfinius krónikája után készült szájhagyományokkal is bővítve. Megerősíti a humanisták Mátyás-kultuszát, amellyel példát szeretne állítani az erdélyi fejedelem elé. A munka kolofonjából tudjuk, hogy Heltai e könyv nyomtatása közben halt meg, mert itt már Heltai Gáspárné szerepel nyomtatóként.
4/3593
Heltai Gáspár (1510–1574)
Chronica az magyaroknac dolgairol : mint iöttec ki a nagy Scythiaból Pánnoniában, es mint foglaltác magoknac az országot, es mint birtác ászt hertzegröl hertzegre es királyról királyra, nagy soc tusakodássockal és szántalan soc viadallyockal, mellyet Heltai Gaspar meg irta magyar nyeluen, es ez rendre hoszta az Bonfinius Antalnac nagy könyuéböl és egyéb historias könyuekböl nem kiczin munkáual / mellyet Heltai Gáspár meg írta nyelvűen. es ez rendre hoszta az Bonfinius Antalnac nagy könyuéböl és egyéb historias könyuekböl nem kiczin munkáual;
[közread.] a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete]; [gondozta Varjas Béla]; [kísérő tan. írta Kulcsár Péter]. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. – 208 lev.: ill.; 24 cm + 1 mell. (23 p.; 24 cm) (Bibliotheca Hungarica antiqua; 8.) Bibl.: melléklet végjegyzeteként. – Colosvarot: Heltai Gáspár, 1575
A mű, amelyet Heltai magyarra fordított és bővített:
B/3184
Bonfini, Antonio (1427–1434 között – 1503 körül)
Antonii Bonfinii Rerum Ungaricarum decadis primae liber primus. – [Basel] Basileae: Ex Officina Oporiniana, 1568. – 923 p.; 40
A pécsi polgárok a földvári sokadalomra igyekezve szerettek volna Tolnán megpihenni, de az ottani pap, Decsi Gáspár híveitől nem kaptak szállást, mert szentháromság tagadók. A tolnai vásáron megjelent néhány paptársával Szkaricza Máté is, akik, mikor tudomást szereztek a tolnai megaláztatásról, vitát javasoltak. Kölcsönös levélváltás után, amelyben biztosították a másik fél sérthetetlenlégét, a vita színhelyéül Pécsben egyeztek meg. A hitvitát Válaszúti 1588-ban írta meg, amely a 16. századi magyar szellemi élet egyik gyöngyszemévé vált.
8/245733
Válaszúti György (16. sz.)
Pécsi Disputa / Válaszúti György; a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Dán Róbert; sajtó alá rend. Németh S. Katalin. – Budapest: Akad. K., 1981. – 792, [5] p., [6] t.: ill.; 21 cm (Régi magyar prózai emlékek, ISSN 0080-0570 ; 5.) 1588
A Biblia első, teljes, magyar protestáns fordítása a 16. század végén jelent meg. Károlyi Gáspár református esperes 1586-ban kezdett neki a fordításnak. Több segítője is volt, ezért már három évvel később csaknem készen volt a magyar nyelvű biblia. 1589-ben kezdték nyomtatni Mantskovits Bálint vezetésével, amikor a fordítással még nem végeztek. 800 példányban nyomtatták ki, amelynek ma 51 példánya ismert. Ez a fordítás nagy szerepet játszott később a köznyelv egységesítésében is.
P4
Szent Biblia az az: Istennec Ó és Wj Testamentumanac prophétác es apostoloc által iratott szent könyuei / magyar nyelvre fordittatott (Cároli Gáspár és mások által). – [Vizsoly] Visolban: Mantskovit Balint, 1590. – [16], 686, [1], 275. [5] 1 t. fol., 232 p.; 34 cm
A Szilassy család levéltárából (P1009)
Biblia
Károlyi Gáspár (1529?–1591). – Mantskovit Bálint (?–1596) 1590
A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa Balassi Bálint. Nevelője Bornemisza Péter, az első magyar nyelvű dráma megalkotója volt. 1587-ben kezdte írni Losonczi Annához a formai tökéletességre törő Júlia-versek sorozatát (Hogy Júliára talála). Művei nyomán létrejött egy új versforma, a Balassi-strófa. Megteremtette a magyar nyelvű reneszánsz lírát. Vitézi énekeiben sikeresen örökítette meg a vitézi életformát (A végek dicsérete), illetve megírta az első reneszánsz komédiát is magyar nyelven (Szép magyar comedia).
8/7324
Balassi Bálint (1554–1594)
Balassi Bálint összes művei 1-2. köt. / összeáll. Eckhardt Sándor. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951–1955. – 2 db; 25 cm Kritikai kiadás. – Bibliogr.: 1. köt.: 20-27. p. ; 2. köt.: a 1587–1591
Enyedi György unitárius püspök teológus és vallásfilozófus kéziratban maradt művei. Az unitárius egyház az egyetlen magyar alapítású egyház. Kéziratban fennmaradt vitairatokat és példabeszédeket, prédikációkat tartalmaz a válogatás.
8/32991
Enyedi György (1555–1597)
Enyedi György válogatott művei / vál. Balázs Mihály és Káldos János; [az előszót Balázs Mihály, a jegyzeteket Balázs Mihály, Káldos János és Szalai Judit írta] ; [a latin szövegeket Szalai Judit és Latzkovits Miklós ford.]. – Bukarest: Kolozsvár: Kriterion Kvk., 1997. – 237 p.; 18 cm 1597
A 17. század kezdetén a vitairat a reformáció legnépszerűbb műfaja. Magyari István evangélikus prédikátor Bocskai István és Bethlen Gábor politikája mellett mozgósított. Jelen volt Esztergom 1594-es ostrománál, s átélte, közvetlenül megtapasztalta a háború során végbemenő változásokat, amelyek a kor főurainak nagy részét visszavonulásba, sztoikus elmélkedésbe kényszerítették. Az országot és egyházát fenyegető válságból Magyari a bajok kimutatásával és egy pozitív program megfogalmazásával keresett kiutat Az országokban való sok romlásoknak okairól (Sárvár 1602) című vitairatában. Könyvében először a romlások négy okát vette számba: a „bálványozást”, vagyis a katolikus vallást; a protestánsoknak katolikusok által való üldözését, vagyis az erőszakos ellenreformációt; a „sok gonoszság"-ot, azaz a feudális uralkodó osztálynak a reformátoroktól annyit ostorozott bűneit, végül a hadakozásban elkövetett hibákat, a végvári katonaság szétzüllesztését.
8/8879
Magyari István (?–1605)
Az országokban való sok romlásoknak okairól / Magyari István; kiadta Ferenczi Zoltán. – Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1911. – 278 p.: ill.; 20 cm (Régi magyar könyvtár; 27.) 1602
4/3999
Magyari István (?–1605)
Az országokban való sok romlásoknak okairól / Magyari István; sajtó alá rendezte Katona Tamás; az utószót Makkai László írta. – [Budapest]: Magyar Helikon, 1979. – 223 p.: ill., színes reprod.; 25 cm 1602
A mai értelemben vett kétnyelvű szótár úttörő szerkesztését először a biblia- és zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert végezte el és bocsátotta közre 1604-ben. A szerző művét II. Rudolf német-római császárnak ajánlotta, akinek személyesen mutatta be Prágában. Rudolf harminc arannyal hálálta meg a dedikációt. Természetszerűleg a szótár latin–magyar és magyar–latin részből áll.
5987
Szenci Molnár Albert (1574–1634)
Dictionarium Latinoungaricum / Szenczi Molnár Albert; [a mell.] Imre Mihály tanulmánya; [a fakszimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter]. – Budapest: Akadémiai K., 1990. – [984] p.; 20 cm + 1 mell. (100 p.; 16 cm) (Bibliotheca Hungarica antiqua, ISSN ISSN 0067- 8007; 25.)
A második rész címe: Dictionarium Ungarolatinum. – Hasonmás kiadás 1604
Bocskai István erdélyi fejedelem életének utolsó évében, 1606-ban írta meg politikai iratát, amely több évszázaddal később is érvényes megállapításokat tartalmazott. Erdély politikusai számára a későbbi korokban is iránytű volt ez az írás. Bocskai azt fogalmazta meg, hogy Erdély hogyan szolgálhatja legjobban a magyarság ügyét: önállóságával vagy Magyarországhoz unióval kötődve, ha Budán magyar király ül a trónon.
8/27033
Bocskai István (Erdély: fejedelem) (1604–1606) (1557–1606)
Bocskai István testámentomi rendelése / [az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor]. – Budapest: Magvető, 1986. – 41 p.; 20 cm (Gondolkodó magyarok, ISSN 0230-2063) 1606
Szepsi Csombor Márton a szerzője az első magyar nyelvű útleírásnak. 1616-ban két és fél évig tartó tanulmányútra indult. Lengyelország, Dánia, Svédország, Hollandia, Anglia, Franciaország, Németország, Csehország bejárása után Krakkóba tért haza.
8/36560
Szepsi Csombor Márton (1595–1622)
Europica varietas avagy Szepsi Csombor Mártonnak Lengyel-, Mazur-, Pruz-, Dánia, Frízia, Hollandia, Zélandia, Anglia, Gallia, Német- és Csehországon, viszontag az prussiai, pomerániai, svéciai, norvégiai, fríziai, zélandiai, britanniai tengeren való bujdosásában látott, hallott különb-különféle dolgoknak rövid leírása... / [a szöveget gond. és magyarázta Kulcsár Péter]; [az utószót Dienes Dénes írta]; [... versbetéteket Weöres Sándor ford.]. – Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 2003. – 239 p.; 20 cm 1620
A 17. századi magyar tudományosság egyik legkiemelkedőbb alakja volt Pápai Páriz Ferenc. Természettudományos felvilágosító könyve rendszerezte a kor orvosi ismereteit azon gazdák és gazdasszonyok számára, akik nem juthattak „értelmes” orvos közelébe. Elsősorban tehát a gyakorlatot, a praktikusságot tartotta szem előtt, olyannyira, hogy arra is volt gondja, hogy többféle orvosságot, gyógymódot is említsen egyazon kórra, tekintetbe véve a szegényebbek szűkebb lehetőségeit is: olcsóbb és drágább gyógyszereket is ajánlott. A nép nyelvét, annak kifejezéseit használta a betegségek és a gyógynövények megnevezésekor.
8/25650
Pápai Páriz Ferenc (1649–1716)
Pax corporis / Pápai Páriz Ferenc; [sajtó alá rend., az utószót és a jegyzeteket írta Szablyár Ferenc]. – Budapest: Magvető, 1984. – 488 p.: ill.; 17 cm (Magyar hírmondó, ISSN 0209-6471) 1690
Pápai Páriz Ferenc másik műve Szenczi Molnár Albert szótárának megújítása, amely kétszázötven évig volt használatos Magyarországon a latin nyelv oktatása során. Két évtizedes gyűjtő- és szerkesztőmunkájának eredményeként született meg e nagy mű, amely a latin szavak magyar értelmezésénél már megkülönbözteti a köznyelvi és a tájnyelvi árnyalatot, azaz irányt jelöl ki az irodalmi nyelv kialakítása felé.
8/22610
Pápai Páriz Ferenc (1649–1716)
Dictionarium latino-hungaricum succum & medullam purioris Latintatis, ejusque genuinam in Lingvam Hungaricam conversionem, ad mentem & sensum propirum Scriptorum Classicorum, exhibens: Indefesso XV. Annorum labore, subcisivis ab ordinariis negotiis, temporibus collectum / Francisco Pariz Pápai. – [Lőcse] Leutschoviae : Apud Haeredes Samuelis Brewer, 1708. – [16], 622, [2] p.; 19 cm 1708
Összeállította: Konrád Aranka
Irodalom:
Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és kora újkor. 9. köt. /főszerk. Kőszeghy Péter. – Budapest: Balassi, 2009.
Magyar katolikus lexikon / Diós István főszerk.; Viczián János szerk. – Budapest: Szent István Társulat, 1993 – ill. ; 24 cm. – 11., Pob-Sep. – 2006. – 1020 p.
Magyar Kódex : a magyar művelődéstörténet évszázadai /főszerk. Szentpéteri József. – Budapest: Enciklopédia Humana : Kossuth. Ill.; 29 cm. – 3. köt., Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. – 2000. – 458 p. + 1 CD
Magyar írók élete és munkái / ... írta Szinnyei József .... - Hasonmás kiad. - Budapest: M. Kvk. és Kvterj. Egyes., 1980-1981. - 14 db; 22 cm
Fotók: Czikkelyné Nagy Erika