Lelkészi önéletírás Kazsok református anyakönyvében

Füstös István evangélikus református lelkész saját kezűleg írt életrajza

Kazsok[1] református anyakönyvében

Hely és év nélkül

Én, Füstös István 1862. év november hó első felében jöttem Endrédről[2] Kazsokra csere útján egy rozoga paplakba – csakhamar nagy kedvük lett a híveknek egy új lelkészi lak építéséhez, pedig hozzá pénzük nem volt, sőt a templomépítésből maradt adósság terhe nyomta őket, de azért mégis megmaradtak mellette. Mit tegyünk hát, hogy célt érhessünk, a most uralkodó Ferenc József cs. k. felségéhez folyamodtunk segedelemért, s kérésünk meghallgattatott, s ő felsége magánpénztárából is kaptunk 500 forintot évenkénti törlesztésre, ötös kamatra, – s elhatároztatott, hogy az aratást az uraságoktól készpénz fizetésén fogják végezni, így lassanként kibontakoztunk az adósságból, s e lelkészi lak fölépült, s már 1864. év őszén bele is költöztünk. Az épület, mint a […][3] lapja mutatja 3138 Ft 41 kr-ba került.

Az így fölépült új papi lak és a kert között vezetett keresztül a kocsiút, mely alig 1½ öl széles volt, ez igen kellemetlen volt, az 1865. november 12. tartott egyházi gyűlésben felajánlottam az eddig lelkész használatban levő kertet udvarnak, a melléképületek itt állítattak fel, csak egy kis részt hagyva meg a szürü[4] felől konyhakertnek, melyben lerontott méhes helyett újat építettek. A kert elpusztult kerítéséből 6 db fiatal akácfát a gondnok a dékánnyal[5] együtt kiszedett és a szomszéd öreg Czirákival egyetértve a közös mesgyébe helyeztek el, hosszú időre a mesgye biztos jeléül, hogy a szomszédnak a fák árnyékai kárt ne tegyenek, csak egy ölnyi magasságban hagyatott meg utódja, ifj. Szabó Mihály óhajtására gallyak nélkül.

1888. évben új iskola épült cseréptetővel, a tanítói lak irányában az utca felől 1202 Ft 70 kr. Mintegy két sukk[6] van a porta hosszába a papi illetőségre áttéve.

1891. évben a lelkészlak kijavíttatott, 26 év lefolyása bebizonyította Schrekk Ferenc építőmester úrnak az egyházi elöljáróságot veszélyre figyelmeztető szava, hogy a szili (szilli)[7] lucsifát[8] hamar megőrli, emészti a szú, s ez itt is így történt. A lelkészi lakot újból ki kellett javítani, midőn a fatetőzetet szedték, bontották, az emberek nem győzték eléggé bámulni, hogy eddig össze nem omlott. A kijavítás került 1487 forint 40 krajcárba.

Ha lelkünk visszaszáll, gondol az 1896. év őszének gyásznapjára, midőn a gyermeki, könnyelmű meggondolatlanság tornyunkat füstölgő oltárrá változtatá, midőn t. i. a fiúk galambfiakat szedni a toronyba mentek este, szivarozva, s a szivart a galambfészekben hagyták, mely tüzet fogott, s apránként terjedt. S másnap délben már füstölgő oltárként állt a torony, ott láttuk az úr háza körül seregleni a megrémült egyháztagokat, hogy megvédjék a pusztulástól, oh, mily nagy lehetett félelmük, s mint remegtek, hogy a ledűlendő torony magát, az úrnak házát is összezúzza. De küldött az úr megmentőt, kinek működése a pusztítás angyalát eltávolította, Kis József büssüi (büsüi)[9] lakos személyében, ki fecskendővel jött, s hosszú csövet állított össze kettőből, s így sikerült a csövet a torony belsejébe vezetni, az égő tüzet eloltani, mielőtt a torony fái elégtek volna.

Az Első Magyar Általános Biztosító Társulattól[10] egyházunk 500 forintot kapott – azonban a torony újból építése most még nem történhetett meg, mert a templom mennyezete veszéllyel fenyegetett – aláhullott, hogy a veszély eltávolíttassék nagytiszteletű esperes Bocsor Lajos[11] úr, kötelességévé tette az egyházi elöljáróknak a templom mennyezetének újbóli fölépítését a templom bezárásávali fenyegetéssel, s így előbb a templom belsejét kellett kijavítani, ez meg is történt, 1897 évben, a templom belső alapját 15 centiméterrel feljebb emelték, az egész építés került 532 forintba.

1906. év május 27-én Kazsokról elköltöztem nyugalomba, de emellett kazsoki lelkész maradtam halálomig.[12]

Füstös István

Jelzet: MNL SML XV. 31. Egyházi anyakönyvek mikrofilm másolatainak gyűjteménye. Kazsok. 1906.