Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 Október
 

Baross téri - hordozható- Református Templom

2015-ben szabadtéri ünnepi istentisztelet keretében emlékkövet avattak a Budapest-Baross téri Református Egyházközség egykori fatemploma helyén, a zuglói Reiner Frigyes parkban kialakított emlékhelyen. A Budapest–Baross téri Református Egyházközség 1933 májusától harminchárom éven át egy hordozható acélvázas barakképületet használt templomként, "Szent Sátor"-nak nevezték, amelyet Zuglóban a Dózsa György út és a Thököly út sarkán állítottak fel. Az ideiglenes épületet, városképi okokra hivatkozva, az 1966-os budapesti Atlétikai Európa-bajnokság előkészületei során lebontották, a gyülekezet pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinatának a közelben található székházába költözött. [1]
Kategória: 
Baross téri - hordozható - Református Templom

Az 1920-as években, az I. világháború utáni időkben a Fasori Gyülekezet húszezer főre duzzadt. Szükségessé vált egy új gyülekezet megszervezése. A Keleti pályaudvarhoz közel eső VII. és VIII. kerületi bérházakat, valamint a XIV. kerület Erzsébetvároshoz közeli részt jelölte ki az egyházi vezetés az új gyülekezet területének. Itt nagy embertömeg zsúfolódott össze, akiknek jelentékeny része a trianoni békediktátum által elszakított területekről menekült ide. Sokan éveken át vagonlakók voltak.

Az első istentiszteleteket 1928 őszétől a Hernád utcai iskola tornatermében, majd néhány évig a Keleti pályaudvar (Baross tér) dísztermében tartották. Innen ered az egyházközség neve. A gyülekezet 1932-ben fiókegyházzá, 1938-ban pedig anyaegyházzá alakult. A gyorsan fejlődő bérházakban munkások, iparosok, kereskedők éltek. Ők alkották az új gyülekezetet.

1931-ben indult meg a gyűjtés az új templomalapra. A telek biztosítva látszott az Istvánmezei úton, a Népstadion közelében. Parókiát a Bethlen Gábor utcában béreltek. [2] 

Lassan gyűlt a pénz, és a pályaudvar azért mégsem volt a legkényelmesebb. Ekkor különleges segítség érkezett. A Nagyvárad téri református gyülekezet épp ekkortájt készült el a díszes templomával, így szükségtelenné vált a korábbi vasállványzaton álló, betonlapokból készült, szétszedhető és összeállítható barakktemplom, melyet a világháború idején kórházként is használtak. 

A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület a templomépületet a pályaudvari gyülekezetnek ajándékozta, így most már csak azt a 9400 pengőt kellett összegyűjteni, amelybe a templom szétszedése, átvitele és újbóli összerakása került. Nemsokára meglett a pénz, szószék és harang is került, így 1933. május 25-én Ravasz László püspök már új helyén, a Thököly út és Dózsa György út sarkán szentelhette fel a hordozható istenházát, mely  négyszáz fő befogadására volt alkalmas. [3] 

( A Svájci Református Egyház egy acélvázas hordozható barakképületet adott a Magyarországi Református Egyháznak, amelyet ott állítottak fel, ahol templomépítést terveztek Budapesten. Ezt első ízben a tisztviselőtelepi (ma Nagyvárad tér) gyülekezet használta temploma felépítéséig. Az első világháború alatt katonai korházként működött, majd 1933-ban megkapta a Baross téri gyülekezet. )

1939-ben új kőtemplom építésére hirdettek tervpályázatot, (A szeretet és békesség temploma) melynek volt ugyan győztese, de a megépítésére a háború miatt nem kerülhetett sor. A fatemplom jelentősen megrongálódott a háborúban, és 1956-ban is. A kőtemplomra gyűjtött 30 000 téglát és 80 000 pengőt (kb. 8 budai villa ára volt) a Lónyai utcai Református Gimnázium építésére ajánlotta fel a gyülekezet. Így épült be a templom az iskolába.

1966-ban a Népstadionban Atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek. Mivel a szegényes kinézetű templom „rontotta a Stadionhoz vezető út városképét”, a hatóságok lebontásra ítélték, a harminchárom évig használt, a gyülekezetnek nagyon kedves Isten-házát. Tárgyalások sorozata kezdődött, a gyülekezet a lebontáshoz nem járult hozzá. Fővárosi engedéllyel szociális célokra eladták az egyik Galga-menti TSZ-nek. A Fővárosi Tanács a Magyarországi Református Egyházzal megegyezve a Baross téri egyházközséget a Magyarországi Református Egyház Zsinati épületébe költöztette. A díszterem még hordozta a háborús sérüléseket, de a főváros vállalta a helyreállítás költségeit. Ettől kezdve használhatta a gyönyörű termet ülésekre, a gyülekezet pedig istentiszteletek tartására. Az épület egyik tervezője az ismert olimpiai bajnok Hajós Alfréd. A díszterem előterében az 1936-ban felavatott emléktábla tiszteleg a gályarabságra hurcolt protestáns lelkipásztorok előtt. [2] 

Forrás: 

[1] http://reformatus.hu/mutat/10985/ 

[2] http://honlap.parokia.hu/lap/baross-teri-reformatusok/cikk/mutat/a-gyule...

[3] http://szerelmembudapest.blog.hu/2013/08/18/egy_templom_hol_itt_hol_ott

Fotók

Baross téri  - hordozható - Református Templom
Az emlékkő az egykori fatemplom helyén
A Zsinat épületének díszterme előterében 1936. május 6-án Marjai Károly mezőtúri lelkipásztor javaslatára emléktáblát avattak, mely a gályarabok mártíromságára emlékeztet
A Zsinat ülésterme
A Zsinat belső tere
Utolsó frissítés
2018.06.09.