Kőröshegyi Református Templom

Leírás - történet: A XVII. század elején, 1619-ben, Kőröshegynek már református lelkésze és rektora is volt.  A török hódoltság alatti református templom létezéséről több adatunk is van. 1671-ben fatemplomot csináltak, mely az 1683. évi török háborúban elégettetett.

Tikos István kőröshegyi r. k. plébános, aki 1814–1821 között működött a faluban. 1815-ben készült latin nyelvű írásában  a következőket írta: „Ezekután mind több és több kálvinista jött, és  templomot építettek maguknak, mivel az előbbi templomuk teljesen elpusztult; templomukat pedig ezek is paraszti módon építették gerendákból és deszkákból, kívülről sárral betapasztva, ahogy ebben a korban szokás volt, a falu közepén kelet felé azon a helyen. De most alapjait sem lehet látni, mert a falut is inkább nyugat felé terjesztették ki. 1749-től nem tarthatták istentiszteleteiket a volt ferencrendi templom, illetve kolostorból kialakított oratóriumban, hanem a prédikátor háza udvarán, 35 éven keresztül, egy „leveles ágakból tsinált épület alatt” végezték az egyházi szertartásokat. ”

1783. márc. 6-án II. József császár engedélyezte a templom építését. 1784. márc. 4-én kimérték a helyét, és ez év júl. 5-én lerakták a fundamentumot.  A templom építésének végleges befejezése 1786. dec. 16-án történt meg. Erről a templomról csak annyit említünk meg, hogy „...építtetett 1784. esztendőben fecskerakásra, 24 oszlopból és sárból.” A paplak és az iskola is így épült. Az építéshez szükséges fát a katolikus földesúr adta. A tornyot később, 1794-ben építették fából.

Az 1813 és 1818 között épült templomról már többet tudunk.  A templom fundamentumának letétele 1813. ápr. 24-én történt. 1816. okt. 10-én a toronygömb feltétele alkalmával külön oratiót mondtak. 1817. szept. 4-én helyezték el a toronyba a két harangot, melyekben ez a felírás volt olvasható: „Joan Brunner Coss Mich In Ofen 1767” és ugyanez a felírás 1778-as évszámmal. A templom 1817. szept. 24-én készült el, a belső felszerelése pedig 1818. aug. 16-án.

1862. aug. 26-án keletkezett tűzben leégett a templomtorony, az orgona, a paplak, a tanítói lak, a toronyóra, a harangok pedig elolvadtak.

Az 1970-es években tatarozták a templomot és a parókiát. 

1984-ben a lelkész kezdeményezésére, Gaál György helybeli lelkész, kufsteini rab emlékére emléktáblát helyeztek el a parókia falán.

Az utóbbi években külső felújítást végeztek, illetve a 2007. esztendőben parkosították a templomkertet.  

Stílus: Későbarokk

Ülőhelyek száma: Mintegy 800

Berendezés:   A szószék népies faragású. Az  úrasztali edények ónból készültek. 1710, 1788 és 1863-as évszámok olvashatók rajtuk. A kenyérosztó tányér, mely szintén ónból készült, 1725-ből való. Az úrasztali terítők 1700 és 1900 között készültek. Közülük az 1898-ban bordó posztóból, arany rojttal készült, a legszebb.

Harangok: 1749. évi püspöki látogatási jegyzőkönyv Tornyok c. fejezetében a következő olvasható: „Az előbb említett ősrégi, még munkálatok alatt álló templom mellett lakik a ref. prédikátor és mellette az ő iskolamestere, akinek négyszögletes telke előtt erősen épített és zsindellyel fedett ref. harangtorony áll, melyben a kálomisták két harangja van felfüggesztve: az egyik 60 libra (font), a másik 30 libra.

A gyülekezet javaslatára 1823-ban új harangot öntettek. (Az új harangon a következő felírás olvasható: „Öntetett Milter Ferenc által Budán Anno 1823.”) Ez a harang 1823. jún. 18-án került a toronyba.

1845–46–47-ben, három új harang került a toronyba, melyeket Schandt András Pesten készített. Az első 12 q 1 font, a másik hat q 23 font, a harmadik pedig három q 75 font súlyú volt.

1870-re minden újjáépült. Az elolvadt harangokból három újat öntöttek. A három harang közül a legnagyobb 775, a középső 440, a legkisebb 232 kg-os volt.

1916-ban, a három harang közül a legnagyobbat és a legkisebbet hadi célokra elvitték. Az új harangot 1922. nov. 12-én helyezték el a toronyban.

Cím: 8617 Kőröshegy, Petőfi Sándor u. 89. sz.

Forrás: http://refkoroshegy.shp.hu/hpc/web.php?a=refkoroshegy&o=Aewb1oyOzy