Levárdy Ferenc: A litéri román kapuzat

Mi a kapuzat?

"A kapuzaton az egész épület esztétikai koncepciója tükröződik. Gazdag faragott díszével, vagy egyszerűbb szerkezeti formáival árulója annak az építőközösségnek, amely a kapun át megnyíló épületet megfogalmazta és kivitelezte. A templom oszlopfőin, lábazatain, zárókövein megnyilatkozó plasztikai törekvések sűrítve jelentkeznek a bejáraton, amely rendszerint az épületen foglalkoztatott kőfaragók mesterműveként feltette a koronát az építési folyamatra."

A kapuzat említése:

Az 1783-as kánoni látogatási jegyzőkönyv szerint a 7 öl 1 láb hosszú, 3 öl ] láb széles (a torony belső szélessége 1 öl 4 láb), sekrestye nélküli középkori templom szentélyének boltozata bedőlt, kétszeresen lépcsőzött diadalívén még festés nyomai látszottak, négyszeresen lépcsőzött kapuzatának ormán középütt Mária (v. Mária Magdolna), két szélén egy-egy kőből faragott angyal-alak volt látható.

A parókia irataiból tudjuk, hogy 1862-ben az egész templomot átépítették. Kapuzatát az egyszerű kőművesekkel való átépítés „nem tudta annyira kiforgatni eredeti alakjából, hogy XIV. századi mivoltára rá ne ismernénk. A régi csúcsívek a bevakolás ellenére is jól láthatók. A portale legkülső íveit tartó oszlopok már eltűntek, de a feje mindegyiknek megvan. A keleti oszlopfőn átmeneti korbeli növénydíszítés, a nyugatin meg kettős állati alak van halfarokkal, madártesttel és nyakkal s két állati fejjel" — írja 1807-ben Békefi Rémig, a Balatonmelléki műemlékek monográfusa.

1962-ben, a templom tatarozása során C. Harrach Erzsébet és Császár László, Csemegi József irányításával kibontotta a kapuzatot a XIX. századi vakolat alól, s részben megtisztította a rákent cementrétegtől. Előkerült „az elmúlt évek legmeglepőbb lelete, a literi templom román kapuja ... A templom oszlopai előtt szobrok álltak, tehát a Chartresban megindult oszlopszobros kaputípus egyedüli magyarországi példájával van dolgunk" — mondotta Dercsényi Dezső a Magyar Művészettörténeti, Régészeti és Éremtani Társulat 1965. január 26-i ülésén.

A kapuzat leírása:

A kapuzat a templom déli oldalán nyílik, a kapunyílástól lépcsőzetesen tágul kifelé. Oszlopait leveles, palmettás oszlopfők koronázzák. Belső két oszlopa hengeres, minden különösebb ornamentika nélkül. Külső oszlopait egy-egy apostolfigura díszíti. A kapuzat kerete rizalitszerűen kiemelkedik a falból, a kifelé táguló oszlopok sorát a rizalit elé helyezett — konzolszerű oszlopfővel lezárt— oszlop fejezi be. Az oszlop a rizalit előtt fekvő oroszlán hátán nyugszik. Az oszlopfőket csúcsívesen záródó falhasábok fogják össze. A csúcsíves timpanon mezejét Maiestas-ábrázolás töltötte ki, a trónon ülő Krisztus jobb és bal oldalán angyalalak körvonala sejthető. Sajnos, a domborművet — minden bizonnyal a protestáns birtokbavétel idején teljesen megsemmisítették. Erősen rongált a két oszlopalak is. Az oszlopfők levéldísze csak a pusztító idő nyomait szenvedte meg, az ornamentika részletformái viszonylag épen, kisebb károsodásokkal vészelték át az elmúlt századokat. Megmaradt a fal síkjára merőlegesen elhelyezett oszloptartó oroszlánok közül a bal oldali, a fal elé ugratott falazaton azonban mindkét oldalon világosan látszik az oroszlánok posztamensének fészke.

A  litéri mester nagyon jellegzetes darabjai a szemöldökkonzolt díszítő - szinte a népművészet határait súroló faragványok. Formakészlete feltétlenül a román építészet kincstárából merít, azonban az is érezhető rajtuk, hogy a mester szuverén tulajdonává váltak, aki a népi díszítésmód kissé nehézkes, primitívségében is játékosan kedves átértékelésében illesztette díszítő stílusába.

A Chartresban megjelenő oszlopszobros román kapuzattípus visszacsengését érezzük a literi kapuzaton. Minden bizonnyal a kapuzatok uralkodó Maiestas témája töltötte ki az ívmezőt: Krisztus angyalai közt, az oszlopokon pedig az apostolok. A nagy nyugat-európai templomokon a 12 apostol, itt a kis falusi templom kapuzatán pedig a francia kapuzatok redukciójaként két apostol között. A bal oldali apostol id. Szent Jakab, akit az 1582-es oklevél szerint a templom titulárisának kell tekintenünk. A másik apostolban feltevésszerűen talán Pétert kell keresnünk.

A belső fejezetek lapos levéldísszel,a külső apostolfigurás oszlopok fejezete erőteljesebb plasztikával készült. Leggazdagabb a falból kiugró legkülső oszlopok fejezete: a baloldalit két állatfejű, madártestű, hal farkú szörnyalak, a jobb oldalit palmettás szalagfonat díszíti. Megmaradt még a bal oldali oszloptartó oroszlán. Az apostolfigurák közül a bal oldali jóval magasabb, szinte az egész oszloptörzset takarja, a jobb oldali szerencsésebb aránnyal készült, jóval kisebb. A lezúzott, eredeti plasztikai díszétől szinte teljesen megfosztott timpanont különös szinte népies ornamentikával faragott vállkő tartja. A kapu eredeti (26 cm magas) küszöbét levésték.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Evk_05_1967_68/?pg=285&...

Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970) Tanulmányok Levárdy Ferenc: A litéri román kapuzat 269-282.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=9973