Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 4.
Telefon: 
+36 42 414 313
Nyitva tartás: 
H-P: 8:00-18:00
Reformációs projekt koordinátora
Henzsel Ágota
henzsel.agota@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 Október
 

Szatmárcsekei csónakos fejfás református temető

Európában is különlegességnek számít a szatmárcsekei műemlék jellegű temető, ahol több mint 600 embermagasságú, stilizált csónakos kopjafa áll. Az úgynevezett “csónakos” fejfák eredetére máig nincs egyértelmű magyarázat: egyes vélemények szerint ezek az ősi ugor csónakos temetkezési szokást jelképezik, egy másik megközelítés szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő Tisza áradásakor a halottakat csak csónakban vihették ki a temetőbe. A fejfák mérete, formája és díszítése az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére egyaránt utal. [1]
Település: 
Kategória: 
Szatmárcsekei kopjafás-csónakos fejfás református temető

Szatmárcseke faluközpontjától alig száz méterre, Szigetnek nevezett helyen található az Európa-szerte ismert református temető. A Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek itt lévő sírja és a különleges kopjafák miatt a magyar turisták zarándokhelye. 

Csekén – a Kölcsey család néhány márvány síremlékétől eltekintve – csak fa sírjelek találhatók, a máshol mindent uraló műkő sírkövek ismeretlenek. Ez a műemléki védettségnek köszönhető, mivel csak a hagyományos fejfás temetkezést engedélyezik. A tölgyfából készített, másfél, két méter magas fejfák sorokba rendezve, feliratukkal nyugat felé tekintenek.

A fejfák anyaga szinte minden esetben tölgyfa. Kifaragását helybeli specialisták, ácsok vagy kerékgyártók végezték. Fizetséget nem kértek érte, a hozzátartozók különféle természetbeli juttatásokkal (szalonnával, kolbásszal és az elmaradhatatlan pálinkával) honorálták fáradozásukat. A munka menetét Amedeo Boros leírása alapján így foglalhatjuk össze:

„A fejfa teljes megmunkálása szükségszerűen mindig a szabadban történik, az elhunyt udvarán, ha már volt előzetesen rönkje, vagy a fejfafaragó udvarán. A rönk fejszével történő nagyolásától kezdve a fejfa befestéséig egy csónak alakú fejfa normális körülmények között átlagban nyolc órás munkát igényel. A fejfa méretezése az első feladat, amely a rönk formájának megfigyelése alapján történik. A fatörzs két párnafán nyugszik vízszintes helyzetben, és emelőkkel fordítható meg. Egy-két fejszecsapással megjelölik a durva megmunkálás támpontjait a készülő fejfa két laterális oldalán. A kezdeti nagyjából történő faragást ma már motoros fűrésszel és fejszével végzik, egykor ehhez csak fejszét használtak. Ez a fázis mindig a fa törzséből kikerülő fejrész kialakításával kezdődik, és folytatódik az oldalak mentén a láb felé. Végeznek a nagyjával, az oldalakat az ácsbárddal véglegesítik oly módon, hogy a felületek tapintása eléggé sima legyen, de gyalut nem használnak. Ezután oldalára fordítják a rönköt, és elvégzik azokat a vágásokat, amelyekkel kialakul az írásos lap. A fejfa hátulsó részének elkészítéséhez a rönk hosszában egy sor függőleges irányú vágást eszközölnek, ezek után megkönnyítik a fejfa oldalának kifaragását a fejszével. Amint végeztek a durva faragásokkal, a hátoldalt is véglegesítik a bárddal, ezután kerül sor a rönk elülső felének a megmunkálására, hogy kialakuljon a láb hármas oldalának formája és kettő a fejrészen. Ekkor az ácsmester a segítőtársával elkészíti az írásos lap és a láb találkozásánál, valamint a homloknál a bevágatokat. A munka kétszer két kezet igényel, a bárddal készített bevágatok csatlakoznak a fűrésszel előzetesen kialakított függőleges vágatokhoz. A segítőtárs felülről üti a fejsze fokát, amit a fejfafaragó tart kézben, és az elhajlások szabályozásával változtatgatja a bevágat formáját és mélységét.”

Az így elkészült fejfa látható részének méretei: körülbelül száznegyven– kétszázhúsz centiméter magas, húsz–ötven centiméter szélességű, a mélysége tizenöt–harminc centiméter közötti. A fejfa fokozatosan elvékonyodó formát mutat a fejrészen, a két oldalán, amelyek a csúcsban ölelkeznek, és a kézimunka révén kiadják a csónakorr jellegét. Az oszlop hátrésze többnyire sík, miként a homlokzata is, ami viszont gyakorta elhajlik, és kétdimenziójú vésett szimbólumokat mutathat, mint például a napot, az életfát, csillagokat.

A „csónak alakú” fejfák tulajdonképpen ember alakúak, s a sírba fektetett halottat személyesítik meg. Ezt látszik alátámasztani a fejfa egyes részeinek elnevezése is, melyek nagyon tisztán tagozódnak. A felső rész az egy méter– egy méter húsz centiméter hosszú fej, elülső része – ellentétben más „csónak alakú” fejfákkal – nem sík jellegű. A fej elülső zónája a homlok, melynek síkja a két oldal felől enyhén emelkedik, s tompaszögben ér össze az oszlopfő csúcsából induló középvonalon. Pontosan a középvonalon, a homlokrész alsó felén bárddal kialakított hat mély vágat található, amelyek „életre keltenek egy ember alakú archaikus vagy stilizált megjelenésű összetett rajzolatot”.

A vízszintes metszetben hatszögű fejet követi az ötszögű törzs; ennek leglényegesebb része a jelentős bemélyítéssel kialakított sík felület, az írásos lap vagy tábla, a nagysága a rokonok által választott sírfelirathoz igazodik; átlagosan nyolcvan-kilencven centiméter. Ide kerül a sírfelirat, amelyet mindig megelőz az ABFRA betűszó, a sírfeliratot pedig követi a BP betűszó, vagyis Béke Poraira. Végül mintegy egy métert hagynak a földbe tételre: ez a fejfa alapja – a lába –, amely hétszögű keresztmetszetű, s két bevágás választja el a törzstől.

A csekei fejfák kérdésében a legalaposabb elemzést Amedeo Boros könyve tartalmazza. Véleménye szerint „…a csekei fejfák kora – miután a jelenlegi formájuk bizonyosan más, mint a régieké – jóval meghaladja a kétszáz évet, azaz bő kétszáz év a határ, amihez létük valószínűsíthetően köthető. [2]

Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, ez azonhan tévhit. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakhan vihetlék a temetőbe, azonban errefélé ladikkal jártak és a bárkás,félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.

A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A költő testét a visszaemlékezések szerint 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették. ahol öccse, Kölcsey Ádám aludta örök álmát. Azt beszélték, hogy Bécs mérgeztette meg, mert Kossuth útját egyengette. Halála után két évvel a sírt kihantolták, de a koporsóban nem találtak felségsértést, hazaárulást bizonyító iratokat.

Petőfi az 1847. július 17-én a Kerényi Frigyeshez írott Uti levelekben ezt jegyezte fel: "..Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egypár hétig laktam itt, s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnevesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, mégcsak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes a táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férft sírja körül csak a szellő rezegteti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganak, s távol a Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja."

1856-ban valószínűleg közadakozásból, a nagyari Luby család kezdeményezésére egyszerű, derékba tört oszlopot emeltek a sír fölé, ami a költő életék tragikus végét jelképezte. 1938-ban végre nyugalomra talált az életében és holtában is hányatott sorsú költő: a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványait, és fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra. Három diófa koporsó van a boltozalos betonkriptában: Kölcsey Ádámé, Kölcsey Ádámnéé és a költőé. Kölcsey Ferenc koporsójában légmentesen lezárt üvegben helyezték el az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr iratot.  [3]

Forrás:

[1] http://impressmagazin.hu/vilagorokseg-magyar-kopjafejfas-temetok/

[2] http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatm...

[3] http://szatmarcseke.hu/index.php/vendegvaro/a-csonakos-fejfas-temet

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8449

 

Fotók

Szatmárcsekei református temető - Kölcsey Ferenc síremléke
Szatmárcsekei kopjafás-csónakos fejfás református temető
Szatmárcsekei kopjafás-csónakos fejfás református temető
Szatmárcsekei kopjafás-csónakos fejfás református temető
Szatmárcsekei kopjafás-csónakos fejfás református temető
Szatmárcsekei kopjafás-csónakos fejfás református temető
Utolsó frissítés
2018.08.02.