Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2020 Január
 

Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus esperes - Békéscsaba

Szeberényi Lajos Zsigmond igazgató-lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegény nép és az egyház bátor védelmezőjét. 1895-ben megindította az Evangélikus Egyházi Szemle című folyóiratot.
Település: 
Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése Szeberényi Lajos Zsigmond (Békéscsaba, 1859. november 4. – Békéscsaba, 1941. szeptember 24.)
 Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond Evangélikus esperes - Békéscsaba

Élete: Békéscsabán született, atyja  Szeberényi Gusztáv Adolf, a bányai kerület püspöke, anyja Dlhányi Maximiliána. Középiskoláit Békéscsabán, az evangélikus iskolában, Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte, majd teológiát hallgatott Pozsonyban és Berlinben. Egyházi pályára lépett - segédlelkészként kezdte apja mellett. 1883 őszén a tótaradáci gyülekezet választotta lelkészének. Apja halála után 1891. január 9-én Békéscsabára hívták, ahol haláláig szolgált. 1918-ban az arad-békési egyházmegye esperese lett. 1930-ban a vármegye törvényhatósága a felsőház tagjává választotta. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki, több önálló műve jelent meg, részben egyháztörténeti, részben társadalomtörténeti taralommal. 

Igazgató-lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegény nép és az egyház bátor védelmezőjét. 1895-ben megindította az Evangélikus Egyházi Szemle című folyóiratot. Elve: hűség a hitvalláshoz és tolerancia, szabad nyelvhasználat szóban és írásban. 1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Rengeteget olvasott, utazott - nagy utazásokat tett Nyugat-Európában, a Skandináv-államokban és a Balkánon. Nyelveket tanult. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Teológiai, egyháztörténeti műveket írt; a parasztság problémáival; agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Művei magyar, szlovák és német nyelven jelentek meg. Fordított dán, norvég és svéd nyelvről szlovákra és magyarra. Tudományos munkásságának elismeréseként a bécsi egyetem teológiai fakultása díszdoktorrá avatta.

Megírta külföldi utazásainak naplóját és lefordította Kierkegard „Önvizsgálat" című munkáját és Andersen: „Az én életem meséje" című művét. 1932-ben jelent meg „Gusztáv Adolf élete" című munkája s 1933-ban adta ki „Marxtól Leninig, a modern pogányság harca a kereszténység ellen" című szociális tanulmányát. 1935-ben Knud Hee Andersen: „A názáreti Jézus" című értekezését fordította magyar nyelvre. 1920-tól szerkesztette a „Cabiansky Kalendár" nevű tót naptárt.

Forrás: http://www.oslovma.hu/XXX/CsabaiEl.pdf 88-89

 

Fotók

Kierkegaard élete és munkái
Nemzeti kisebbségek
A magas északon. Izland leírása az ifjuság és nép számára
Utolsó frissítés
2018.02.14.