Szerencsi Református Templom

Szerencs legrégibb temploma a XIII. században épült eredetileg román stílusban, először egy 1321-es feljegyzés tesz róla említést. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony. A torony belső terében keresztboltozatos helyiség van, falába kőkeretes ablakokat helyeztek. A templomot támpillérek fogják körül, hajója dongaboltozatos, a szentélytől félköríves diadalív választja el. A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával gótikus stílusban jelentős átalakításokat végeztek. [2] 

A lőréses erődfal középkori eredetű, a torony belsejének keresztboltozata alatt még láthatók a kőkeretes ablakok. [3]

Rákóczi bizonyára nem alapjaitól kezdve építette itt új templomot, hanem csupán a régi romos templomot újíttatta meg, esetleg bővíttette ki. Az építéstörténet részleteire azonban csak alapos régészeti feltárás és teljes körű falkutatás adhat megnyugtató választ. A templomot körülvevő középkori eredetű erődített fal építésének ideje ásatás és falkutatás nélkül szintén nem pontosítható.  

1605. április 20-án a felkelt rendek országgyűlése itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt, aki Szerencset szabad királyi városi rangra emelte. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el:  „E szent hajlékban szervezkedtek hős elődeink Bocskay István vezérlete alatt a nemzeti és vallásszabadság védelmezésére. 1605. április 17-20. Örök tisztelet nevöknek!" [4]

Ebben a templomban temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmondot és az 1597-ben elhunyt feleségét Gerendy Annát. A templomhajóban ma is látható az a késő reneszánsz márványszarkofág (tumba), amit 1618-ban készíttetett apjuk emlékére Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. [3]

A fedőlapon a vörösmárvány lapokat fakeretbe illesztették, a rajta a Rákóczi- és a Gerendi-címer, továbbá felirat látható.A latin felirat magyar fordítása: „Tekintetes és Nagyságos felső vadászi Rákóczi Zsigmond, Borsod vármegye főispánja stb., a magyar király néhai legfőbb tanácsosa, először Szendrő, azután pedig Eger kapitánya és Erdély fejedelme, a Magyarországi Részek ura és a székelyek ispánja stb. számára állított jeles címer, akinek erénye gyakrabban híresedért el Magyarországon a legnagyobb örvendezések közepette, aki meghalt az ő kegyeletes szülőhelyén, Felsővadászon az 1608. évi december hó 5-én, midőn innen-onnan 64 évig élt. Három gyászoló fia: György, Zsigmond és Pál az ő legkedvesebb édesatyjoknak, aki irántok és a haza iránt jól érdemesült." 

A nyugati oldalra vésték Rákóczi Zsigmond képét a következő idézettel: „Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké."

A keleti oldalra került Gerendy Anna képe.

A tumba déli oldalán magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi emlékét:

„Itt fekszik Rákóczi Zsigmond, Azjámbor felőle jót mond.
Magyar országnak támasza, Vala császárunk Tanáchya.
Szendrő csudálta erejét, Eger karját, nagy elméjét,
Erdély szerette oltalmát, Az Török félte hatalmát.
Mi honnyunkban lakó népek, Óhajtyuk mint igaz hivek.
Azért Szendrő, Magyar, Eger, Császár, Erdély s minden ember,
Sirassad édes Atyádot, Megholt Rákóczi Zsigmondot." [5]

A síremlék alatti kriptában található a fejedelem és neje földi maradványait őrző urna, amit 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától. [3] 

A hajó nyugati részén a padsorok fölött U alakban húzódik a XIX. században létesített karzat az orgonával.

A templom harangja 1646-ból való, I. Rákóczi György fejedelem ajándéka. [2] 

A 18. század békés időszaka egy új építési korszakot jelent. Ekkor, a II. József-kori népszámlálás (1784-87) szerint Szerencs lakossága 1571 fő. A település 277 házában 331 háztartást számláltak össze. A felekezeti megoszlást is ismerjük: róm. kat. 404, gör. kat. 213, ref. 659, zsidó 40 lakos, 8 háztartásban. [1]

A templomot 1791-ben, majd 1903-ban renoválták, de 1921-ben leégett a födémzete és a torony sisakja. Az elpusztult részeket az egyházközség adományaiból állították helyre. [2] 

A templomban 450 ülő, és 150 állóhely van. [6]

És végül egy régészeti hír: 2011-ben a templom környékén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Herman Ottó Múzeumának munkatársai osszáriumot, Zsigmond király idejéből származó ezüstpénzt, 13. századi indás csattot, „S" végű hajkarikákat találtak. A tárgyi leletek mellett felszínre került egy valószínűleg 2-3. századból származó germán településrészlet, földbe mélyített házzal, ahhoz tartozó égetőtűzhellyel és árkokkal. [7]

Cím: 3900 Szerencs, Kálvin köz 3. sz.

Forrás:

[1] http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3198

[2] http://www.szerencs.hu/turizmus/latnivalok/templomok/65

[3] http://csodarabbikutja.hu/hu/turizmus/elem/szerencsi-reformatus-templom-809

[4] http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szerencs/konyv...

[5] http://studhist.blog.hu/2017/07/19/a_szerencsi_rakoczi-var_es_a_reformat...

[6] http://nagyvofely.hu/szerencs/templomok

[7] http://reformatus.hu/mutat/temetkezesi-helyre-bukkantak-szerencsen/