Varsádi Evangélikus templom

A község a Tolnai-Hegyhát dombjai közt, a Donát-patak völgyében fekszik. Nevét először 1305-ben említi oklevél. Az 1583. évi török adóösszeírás 15 adózót említ, az 1689. évi úrbéri összeírás az elhagyott falvak közt sorolja fel. Az elnéptelenedett falu 1705-től kálvinista magyarok, majd 1718-tól evangélikus németek betelepítésével népesült be újra. A német telepesek különböző területekről vándoroltak be. A település német lakossága a Dunántúlon zajló népességmozgás révén is gyarapodott, a környező lutheránus német népességű falvakból érkező családokkal. [2] 

A gyülekezet irattára a háborús események következtében 1944-ben nagyrészben megsemmisült. A gyülekezet lelkületét legjobban jellemző közgyülési és presbiteri jegyzőkönyvek eltűntek. [6]

Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig.1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. A paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült, a templom építésével azonban a nem egyszer kegyetlen üldöztetés időszaka alatt várniuk kellett. A templom építésének idején Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze.[4]

Az egyhajós templom a településen átvezető főút mellett szabadon helyezkedik el. A torony a keleti homlokzat előtt magasodik. A szentély poligonális záródású, a hajó kontyolt nyeregtetejű. A torony tengelyében nyíló, kőkeretes kapu felett kőtábla, latin nyelvű építési felirattal, 1786-os évszámmal. A déli homlokzat középtengelyében kőkeretes oldalbejárat. A toronyalj csehsüveg boltozatos, a hajóban és a szentélyben stukkódíszes síkmennyezet. A hajó három oldalán karzat, a hajó keleti végében pilléres, falazott orgonakarzat. Az oszlopokon nyugvó oldalkarzatok famellvédesek, figurális festésű kazettákkal. Berendezése nagyrészt építéskori; oltárképe 19. század végére tehető. A szószékoltár felett kőtábla látható német nyelvű építési felirattal és az 1786-os évszámmal. A papi pad oromzatán Szeniczei Bárány Pál lelkész festett címere, német nyelvű felirattal és 1792-es évszámmal. A tornyot az 1990-es évek végén újították fel, a templomkülsőt  2004 és 2005 között. [3]

Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét egy XX. sz. eleji kép foglalja el. A szentélyfalon II.József képét láthatjuk. [4]

Az 1929-ben a gyülekezet 8 fő és 6 mellékváltozatú légnyomatú csőrendszerü új orgonát vett. [6]

Jelenleg a temolomnak 2 harangja van:

Nagyharang 
490 kg-os, 96,5 cm alsó átmérőjű, Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1924-ben.

Kisharang
100 kg-os, 57 cm alsó átmérőjű, Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1924-ben. [5]

Az első világháború a varsádi gyülekezettől is megkövetelte a maga áldozatait, 42 hősi halottal. Anyagiakban a gyülekezet 2 harangja, mégpedig a 390 kg súlyú nagy, és a 116 kg súlyú kis harangja esett áldozatul. Az 1924-ben a gyülekezet pótolja az 1916-ban elrekvirált két harangját. [6]

A II. világháborúban 250 kg-os, Seltenhofer Frigyes Fiai által 1924-ben öntött középső harangját rekvirálták el. [5]

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_2004_06/?quer...

[2] https://nemfelejtjuk.blog.hu/2011/04/28/7067_varsad

[3] http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/8791

[4] http://kirandulastervezo.hu/celpont/varsad/evangelikus-templom

[5] http://www.magyarharangok.hu/varsad.html

[6] https://docplayer.hu/9198537-A-varsadi-evang-anyagyulekezet-es-a-hozza-t...

Liska Endre, lelkész: A varsádi evang. anyagyülekezet története 1900—1950-ig

http://regmult.blogspot.com/2017/05/a-varsadi-evengelikus-templom.html - fotók