Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2017 Szeptember
 

MNL OL: A magyarországi reformáció forrásai a volt szabad királyi városokban

A reformáció időszaka a katolikus egyház megreformálásának igényével kezdődött. Martin Luther ennek reményében írt 1517. október 31-én Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. Leveléhez csatolta a búcsúcédulák kibocsájtása ellen írt vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté. (Philipp Melanchthon 1546-os írása keltette azt a legendát, hogy Luther ugyanazon a napon ki is szegezte a 95 tétel másolatát a wittenbergi vártemplom kapujára.) A 95 tételt latinról hamarosan németre fordították, kinyomtatták és széles körben elterjedt. Igen gyorsan ismertté vált a Magyar Királyságban is részben az élénk kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően vagy akár az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti hadakozás során az országba került tábori lelkészek révén.

A reformáció elterjesztésében a magyarországi szabad királyi városok főként német nyelvű polgársága jelentő szerepet játszott, hiszen Luther téziseinek első hazai hirdetői is elsősorban a magyarországi német polgárcsaládok közül kerültek ki. Mária királyné maga is a lőcsei Henckel Jánost tartotta maga mellett papként, aki Luther híveként sürgette a katolikus egyház reformját. A városok szerepe a reformáció terjedésében vitathatatlan, de felekezetváltásuk feltárására még nem került sor. A német tartományok városainak áttéréséről több feldolgozás áll rendelkezésre, ami a volt magyarországi szabad királyi városokban végbement hasonló folyamatok kutatása számára is mérvadó lehet.

Projektünk során felkutatjuk azokat a forrásokat, amelyek a reformáció korai elterjedésének alapvető dokumentumai, ezzel együtt a lehetőségekhez mérten rekonstruáljuk a városi reformáció folyamatát. A kutatás egyben a ma nem Magyarországon található források feltárásában is jelentős segítséget jelent, hiszen Sopron és Kőszeg kivételével az összes többi település a mai Szlovákiában, Ausztriában és Horvátországban található. Sajnos számos, később a hódoltság területére eső település iratanyaga teljesen elpusztult. A kutatás során a fellelhető források feltárására és digitalizálására is sor kerül. A felkutatott források olyan gyűjtést jelentenek a korai reformáció kutatása szempontjából, ami eddig még nem valósult meg. A projekt feladatai közé tartozik még az is, hogy a mai határon túli városok protestáns egyházainak fennmaradt iratanyagát 1918-ig feltárja és a vonatkozó levéltári gyűjteményekről ismertetőt tegyen közzé. Így a kutatás a fent felsorolt országokon túl a mai Románia területére is kiterjed.

   

Utolsó frissítés
2016.05.22.