Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2016 Szeptember
 

Protestáns témák az MHGT aktuális programjában is

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közzétette 2016. őszi programját. Az előadók között több levéltáros kollégát is hallgathatunk, az előadások témái között pedig - ugyancsak az emlékévre készülve - találhatunk protestáns vonatkozásút is (Gulden, Clarck Ádám, Gundel).
Esemény időpontja:
2016-09-29 17:00 - 21:00
Protestáns témák az MHGT aktuális programjában is

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2016. II. félévi programjai

 

2016. szeptember 29. 17 óra

Fügedi Erik mint az arisztokrata levéltárak „megmentője”1945 után

Előadó: dr. Rácz György (levéltáros,  a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, MHGT)

Az előadás a 100 éve született Fügedi Erik 1945 és 1952 közötti tevékenységét tekinti át, különös tekintettel a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának az élén végzett tevékenységére. Fügedi „ahhoz a generációhoz tartozott, amely a történelmi Magyarországnak mind az értékeit, mind a problémáit örökölte, és igyekezett megmenteni annak intellektuális eredményeit, miközben felülemelkedett a nemzeti és társadalmi előítéleteken.” Ennek szellemében próbálta az új viszonyok között megmenteni a főúri levéltárakat és gyűjteményeket. Tevékenységének értékelése ma különösen aktuális, hiszen napjainkban is folynak restitúciós tárgyalások egyes családok és az állam között.

 

2016. október 27. 17 óra

Család és vállalat. A Gulden család szerepe a Ganz, a Herendi Porcelángyár és a Gerbeaud Rt. történetében

Előadó: Szűts István Gergely (levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára)

A Bajorországból származó Gulden család a dualizmus korától egészen a II. világháború végéig komoly, ám eddig szinte teljesen feltáratlan szerepet töltött be a magyar gazdasági életben.

A családfő, Julius Gulden 1871-ben, feleségével Eichleiter Friderikával érkezett Budára, ahol a Ganz gyár mérnöke, majd igazgató-helyettese lett. Felesége révén sógora volt a gyárat irányító Eichleiter Antalnak és Mechwart Andrásnak. Gulden a Ganzban végzett fontos szakmai munkája mellett a budai, német nyelvű evangélikus közösség tagja is volt. Munkája révén például a Karinthy családhoz is fontos kapocs fűzte. Hét gyermeke született, akik közül felnőve többen szintén szerepet vállaltak a Ganznál.

Legkisebb gyermeke, Gyula azonban a Herendi Porcelángyár vezérigazgatójaként és többségi részvénytulajdonosaként lett ismert. Vezetése alatt a porcelángyár hatalmas fejlődésen ment keresztül, megsokszorozva a termelést és értékesítést. Ő volt a vállalat első menedzser szemléletű vezetője. A Ganzhoz hasonlón itt is fontos szerep jutott, a kiváló szakemberekké váló és több nyelven beszélő testvéreknek.

Gulden Gyula felesége révén a közkedvelt Gerbeaud Rt. irányításában is aktív szerepet vállalt. A két világhírű márka személyének köszönhetően az 1930-as évek végétől gyakorta együtt jelent meg nagy nemzetközi kiállításokon és vásárokon. Gulden Gyula vállalatvezetői munkája mellett számos szakmai és közéleti szervezet tagja, majd 1938-tól Portugália tiszteletbeli budapesti alkonzulja is lett. 1944-ben aktív szerepet vállalt az embermentésben.

Ahogy a legtöbb hazai vállalkozó család, úgy Guldenék esetében is a háború kimenetele, majd a magyar gazdaság államosítása végzetes következményekkel járt. A család elveszítette ingatlanjait és vállalati tulajdonjogát, részvényeit. A családtagok közül többen a háború során vesztették életüket, vagy később külföldre menekültek, néhányan pedig itthon maradva tulajdonuktól megfosztva voltak kénytelenek élni.

 

2016. november 24. 17 óra

150 év a magyar vendéglátás szolgálatában – A Gundel család hat generációja

Előadó: dr. dr.h.c. Gundel János (prof. emeritus, a BGE KVIK ny. tanszékvezetője) és Gundel Gábor, gasztronómiai szakértő

Johann Adam Michael Gundel, aki 1844-ben, Ansbachban (Bajorország) született, és Gundel Jánosként, 1915-ben Budapesten, halt meg, családi okok miatt 13 évesen elindult Pestre, ahová megérkezve végigjárta a vendéglős szakma minden fokát, és családot alapítva elindította a Gundelek mindmáig aktív vendéglős pályáját. Neki öt, Károly fiának tizenhárom gyermeke született, s tőlük 26 unoka; az ötödik és hatodik generáció már csaknem megszámlálhatatlan. E népes család összesen 18 tagja (plusz jó néhány házastársuk) került a vendéglátásba. Munkájuk külön-külön is nagyon eredményes volt, de egymást kiegészítő tevékenységük napjainkban is segíti a magyar gasztronómia nemzetközi hírnevének növekedését. Azonkívül, hogy a városligeti vendéglő még mindig (immár több mint száz éve) a Gundel nevet viseli, van egy Gundel Károly utca; egy, az alapító Gundel Jánosra emlékező emléktábla az Alkotmány utca 1–3. számú épület (az egykori István Főherceg Szálló) falán; Gundel Károly 1999-ben megkapta a „Magyar örökség” díjat; 2014-ben, a „Gundel örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem” felvételt nyert a „Hungaricumok Gyűjteményébe”. A Gundelek hat generációs életműve, leszármazottaik, valamint tanítványaik munkájában él tovább és napjainkban is példaként szolgálhat mindenkinek, aki a magyar vendéglátást szívügyének tekinti.

 

2016. december 8. 17 óra

Clark Ádám emberi portréja, családja és leszármazottai

Előadó: dr. Hajós Tamás (ny. villamosmérnök, családtörténet kutató)

Az előadás kísérletet tesz a Pest-Budai Lánchíd építését vezető fiatal skót, Clark Ádám (1811–1866) emberi vonásainak bemutatására, alapozva naplótöredékeire és szüleivel folytatott levelezésére. Munkája során miként törekedett a kitartó, öntudatos és felelősséget vállaló munkavégzésre? Hogyan jelenik meg Clark Ádám magyarországi tevékenysége a korabeli újságokban és Széchenyi István személyes naplójában? Milyen személyeskedő harcok kísérték a világraszóló hídépítő vállalkozást? A bécsi szakmai körök kritikájára adott válaszában hogyan védte meg a brit mérnökiskola tekintélyét, Széchenyi támogatásával? Nyomozás a híd alapkőletételekor a királytól kapott arany tubákos szelence után.

Szó kerül Clark Ádám feleségének, Áldásy Máriának a származására, a családi biblia bejegyzéseire, továbbá a ma is élő leszármazottakra, a skót–magyar rokonság egymásra találására 150 év után. Az előadó bemutatja a skót Clark család címerét is. A család nevezetesebb tagjai közül megemlíti Áldásy Antalt (1869–1932), korának jeles történetíróját és heraldikusát, és a dédunokát, Hajós Györgyöt (1912–1972), aki matematikus, s a geometria híres professzora volt.

 

Az összejövetelek helyszíne:

Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, VIII. kerület, Múzeum krt. 14–16. Pollack terem.

A képen illusztrációként a Gerbaud épülete szerepel. Forrás: Fortepan.

 

A program elérhető az MHGT honlapján: http://www.mhgt1883.hu/index.php/eloadasok/2016-ii-felev

valamint képekkel a következő linken: http://honismeret.hu/tarhely/honismeret/dokumentumok/201609/mhgt_program...

Utolsó frissítés
2016.09.14.