Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
6000 Kecskemét, Klapka utca 13-15.
Telefon: 
+36 76 495 951
Nyitva tartás: 
H-P: 7:30–15:45
Reformációs projekt koordinátora
Szabó Bence
szabo.bence@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
2018 Február
 

A Kecskeméti Református Jogakadémia szervezeti szabályzata

A reformáció 500. évfordulója alkalmából megjelenő MNL forrásgyűjtemény-sorozat Bács-Kiskun megyei kötete külön fejezetben mutatja be a Református Jogakadémia történetét és újjászervezését az állomosításig.  Habár az iratok nagy része a református egyház levéltárában maradt, a levéltárunkban őrzött iratokból összeállított forrásválogatás kiválóan szemlélteti a Kecskemét város iskolatörténetében jelentős szerepet játszó, nagy múltú intézmény kezdeti időszakát és az utolsó évek történéseit.
A Kecskeméti Református Jogakadémia szervezeti szabályzata

A kecskeméti református oktatás története több mint 450 évre nyúlik vissza. Az iskolarendszer a századok folyamán fokozatosan fejlődött egyre magasabb szintre. A kecskeméti református egyházközség az 1828. május 5-én tartott egyházkerületi közgyűléshez felterjesztést intézett, melyben kerületi főiskola felállítását javasolta Kecskeméten. A nagyszabású építkezéssel létrejött új iskola – a mai Ókollégium – alapkövét 1830-ban tették le. A klasszicista stílusú épület ma is a belváros ikonikus épülete, melyben kezdetben többszintű oktatás folyt. Az 1831-ben főiskolává lett intézményben háromféle képzés indult, bölcsészeti, teológiai, és jogi tagozaton. A teológiai kart először áthelyezték Pestre, majd végleg megszűnt, ezt követően az egyház és az iskolaszék is a jogi képzés újjászervezésére összpontosított. A főiskola 1860-ban kapott jogakadémiai státuszt.

1874-ben újabb átszervezésre került sor, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján. Az addig két évfolyamú jogi képzés a királyi jogakadémiák számára előírt szabályzatban foglaltaknak megfelelően négy évfolyamú jog- és államtudományi képzéssé bővült. Az átszervezésre alakult bizottságban az egyházkerület, a református egyház és a városi törvényhatóság képviselői vettek részt.A négy jogi tanszék közül három az egyházközség, a negyedik az egyházkerület fenntartása alá tartozott, de Kecskemét városa – mint harmadik fenntartó – már az 1880-as évektől egyre nagyobb részben járult hozzá a működési költségekhez, mellyel a jogakadémia megmaradását biztosította.

 

Az alább közölt irat az 1874. évi átszervezés alapján létrejött jogakadémia szervezetét mutatja be, mely az 1924-25-ös tanévben bekövetkezett újabb átszervezésig változatlan maradt.

 

 

A Kecskeméti Református Jogakadémia szervezeti szabályzata. (Kivonat Kecskemét város törvényhatósági bizottságának 1874. évi július 17-én kelt közgyűlési jegyzőkönyvéből.)

 

5532.

 

A Kecskeméti Jogakadémia szervezete

 

 

A Kecskeméti Jogakadémia a Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir.[1] Nagyméltóságú Minisztériumnak 1874. évi május hónap 19-én 12917. sz. a. kelt rendelete folytán, 1874/5. tanévtől kezdve, az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák szabályzata szerint teljes jog- és államtudományi karrá emelt négy éves tanfolyamú Jogakadémiává szerveztetik, következő megállapítások mellett:

1. Kecskemét sz. kir.[2] város köztörvényhatósága e tanintézet fenntartása végett, 3 rendes tanári székre, egyenkint 1200 osztr.[3] értékű forinttal, évenkint 3600 osztr. értékű forintot saját pénztárából felajánl és kötelez negyedévi előleges részletekben kifizetni, de csak addig, míg ezen intézetben  a tudományok magyar nyelven taníttatnak, és amíg a tanintézet hazánk alkotmányos kormánya által a magyar törvények szerint igazgattatván, ebben Kecskemét város is alkotmányos törvényhatósági jogát s befolyását a magyar alkotmányos törvények alapján, jelen megállapítások szerint szabadon gyakorolhatja.

2. A Kecskeméti Reform. Egyházgyülekezet, a tanintézet eddigi jellegének fennhagyása mellett, szinte[4] 1200 o. é.[5] forint évi fizetéssel díjazott öt rendes tanári szék fenntartását s negyedévi előleges részletekbeni fizetését biztosítja, ugyanaddig, amíg ezt Kecskemét sz. kir. város hatósága kikötötte.

3. A Kecskeméti Reform. Egyházgyülekezet a tanintézetet ellátja könyvtári és tanhelyiségekkel, magára vállalja ezeknek tisztogatását, világítását, fűtését, jó karban tartását és szolga személyzettel ellátását.

4. A tanpénz 30, azaz harminc forint o. ért.[6] évi díjban állapíttatik meg, helybeniekre éppen úgy, mint a vidékiekre, valláskülönbség nélkül, mely az igazgató által  szedetik be, és ezért ő az eddigi díjazáson kívül, a beszedett tanpénzből 2 %-nyi jutalmat nyerend; a tanpénz illetménynek ezen fölüli részéből a fenntartó Egyház részére 90 % levonatván, a többi rész, 10 % a tanári kar jutalmazására fordíttatik, a jogtanodák új szervezéséről legmagasabb helyen megerősített szabályzat értelmében.

5. Minthogy a Kecskeméti Jogakadémiánál egy rendes tanár fizetését a ft.[7] Dunamelléki Egyházkerület viseli, ezen állomáson kívül négy rendes tanár illetményét, a beszedendő tanpénzek 90 %-ából a Kecskeméti Református Egyház fizeti; amennyiben erre a tanpénzek nem lennének elegendők, az Egyház köteles leend azt sajátjából kiegészíteni, ha pedig netalán több jönne be a tanpénzekből, ezen  többlet az összes tanári kar fizetésének kijavítására lesz fordítandó.

6. A Jogakadémia fenntartói saját kebelükben maguk választják az általuk fenntartott tanári székre a rendes tanárokat, s ezeknek megerősítése a törvényhozás további intézkedéséig, az eddigi öt tanári székre nézve a fennálló gyakorlat szerint történik, ellenben a város által fenntartott 3 tanári széket illetőleg a felterjesztés közvetlenül a M. Kir. Nagyméltóságú Minisztériumhoz intéztetik.

7. A Jog- és Államtudományi Kar saját kebelében tanári széket képez az igazgató elnöklete alatt; illetőségéhez tartozik a többször hivatolt[8] jogakadémiai szabályzatban foglalt teendőkön kívül mindazon ügyek ellátása, melyek az akadémiai tanács által hozzá utaltatnak.

8. A tanintézet ügyeinek vezetésére akadémiai tanács állíttatik, melynek hivataluknál fogva állandó tagjai lesznek a működő 8 rendes tanárok, kik ebben 1/3 részt képeznek; a kétharmad részt pedig háromévenkint egyenlő számban az eddigi patronátus és Kecskemét város köztörvényhatósága választja; e testület elnökét és jegyzőjét saját kebeléből választandja; határozatok hozásánál a szavazatok egyenlő száma esetében elnök szava dönt; határozatképességre 12 tag jelenléte kívántatik.

9. A jogakadémiai igazgató háromévenkint a rendes tanárok közül az akadémiai tanács által választatik, s megerősítésére a törvényhozás további intézkedéséig a legfelsőbb helyt megerősített jogakadémiai szabályok szerint eszközöltetik.

10. A rendes fizetés nélküli magántanárok szintén a jogakadémiai tanács által választatnak.

11. Az akadémiai tanács köréhez tartozik rendes tanári székek betöltésénél a pályázat kihirdetése és a folyamodók képességének megállapítása, úgyannyira, hogy a fenntartók az akadémiai tanács által képesített pályázók közül kötelesek a tanszék betöltését eszközölni, különben a választás megerősítést nem nyerhet.

12. A tanintézetnél a vizsgálati rendszer ugyanaz leend, mely az állam közvetlen rendelkezése alatti Jogakadémiákra megszabatott.

13. A két alapvizsgára a bizottságot a jogakadémiai tanács, a felsőbbileg megállapított szabályok szerint évenkint alakítja.

14. A két államvizsgálatra a bizottság szintén e szabályok szerint évenkint alakul, és azon szakférfiakat, kik a Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Nagyméltóságú Minisztérium által kéretnek és kineveztetnek, az akadémiai tanács hozza javaslatba.

15. A beiktatás e tanintézetbe, valamint a beíratás minden tanév kezdetén október hó első nyolc napja alatt történik, nyomós okból a később jelentkezőnek engedélyt október hó végéig a tanári szék adhat, utólagos bejelentés mellett, az akadémiai tanácshoz, a beiktatásért az akadémiai könyvtár javára megállapított 3 forintot az igazgató köteles beszedni, s az akadémiai tanács szabályszerű intézkedése alá bocsátani.

16. A könyvtár őrét az akadémiai tanács a tanári testület  tagjai közül háromévenkint választja és megerősítését a legfelsőbbileg megállapított jogakadémiai szabályok szerint eszközli.

Mely itt előterjesztett és helyi viszonyainkhoz mért megállapításokkal, az állam közvetlen rendelkezése alatt álló Jogakadémiákra, az országos törvényhozás további intézkedéséig életbe léptetett szabályok általánosságban ezennel elfogadtatnak, és alkalmazásba vétetnek.

Kelt Kecskeméten a város törvényhatósági bizottságának 1874. évi július hónap 17. napján tartott rendes havi közgyűléséből.

 

(P. H.)

 

Szappanos István m. pr.[9]

h. polgármester

 

Hornyik János m. pr.

főjegyző

 

MNL BKML VIII. 1. A Kecskeméti Egyetemes Református Jogakadémia iratai. Sz. n. 1874. Négyoldalas, kézzel írt, aláírásokkal és ostyapecséttel hitelesített eredeti irat.

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

Székely Gábor – Székely Gáborné: A református főiskola és a jogakadémia. In: Lovas Dániel (szerk.): A kecskeméti felsőfokú oktatás története a kezdetekről napjainkig. Magyar Múzsa Könyvek. Kecskemét, [2016.] 35-86.

 

Szappanos Károly: A kecskeméti református egyház és iskolái története 1564–1931. Kecskemét, 1931.

 

[1]Magyar Királyi
[2]sz. kir.: szabad királyi
[3]osztr.: osztrák
[4]szinte. szintén
[5]o. é.: osztrák értékű
[6]o. ért.: lásd a 4. jegyzetet
[7]ft.: fenti
[8]hivatolt: hivatkozott
[9]m. pr. (manu propria, lat.): s. k., saját kezűleg
Utolsó frissítés
2018.05.17.