Részletek Szombathy Jánosnak, a Sárospataki Református Kollégium tanárának „A magyarországi reformációnak és reformált ekklésiáknak, s oskoláknak rövid historiája” címen írt tankönyvéből[1]
Sárospatak, 1800
Első szakasz.
XVI-ik század.
§1. Reformatio nevezete.
A vallásba lassan-lassan bécsúszott visszaéléseknek, és egyéb fogyatkozásoknak megjobbítása, közönségesen vallásbeli reformationak szokott deákos szóval neveztetni. Különösen pedig így neveztetik a vallás állapotjának azon megjobbítása, amely a XVI-ik században Németországban, Helvétziában és Európának más tartományiban véghezment.
§2. Németországi reformáció.
Kezdődött ez a reformáció Németországban 1517. esztendőben Luther Márton által, a’ ki volt a’ vittebergai akadémiának egyik közönséges tanítója. Ő legelőször a pápa nevében hirdettetett bűnbocsátással (a)[2] való visszaélés ellen költ ki: mert annyira vitték volt némelyek a dolgot, hogy pénzért a jövendőbeli bűnöket is előre megbocsátanák (b)[3] és az embereket az élet után következendő minden büntetések alól is feloldoznák (c)[4] Ezen dologról való vetélkedést követte több visszaéléseknek és fogyatkozásoknak világosságra hozása és lassan-lassan megjobbítása.
§3. Helvéciai reformáció.
Ugyanazon időtájban, úgymint 1519. esztendőben Tzvinglius Ulrik nevű tigurumi tudós tanító ellen mondott a’ pénzért való bűnbocsánatnak és kezdette a’ reformációt, melynek fundamentomát csendesen már azelőtt megvetette volt.
§4. Magyarországi reformáció.
A’ Luther Márton könyvei, melyeket világ eleibe bocsátott, Magyarországon és Erdélyben is hamar elterjedtenek és az olvasók elméjében különb-különbféle gondolatokat s hánykódásokat okoztanak. Azután csakhamar támadtanak néki mind a két magyar hazában követői és reformációjának terjesztői.
…
§14. Ezen augusztai vallástételnek a híre csakhamar mindenfelé elterjedt, és a reformáció azáltal nagy nevekedést vett, mind másutt, mind Magyarországban. A vittebergai akadémiában tanuló magyaroknak száma is mind inkább-inkább nevekedett; akik hazájokba visszajövén, a reformációt terjesztették. Ilyen volt a’ többek között Dévai Mátyás, aki Újhelyben, Kassán, Budán, Sárváron, Debrecenben és más sok helyeken nagy előmenetellel tanított 1531. és következő esztendőkben, és noha tanításáért Bécsben is, Budán is tömlöcöt szenvedett. Mindazáltal a reformált tudományt terjeszteni meg nem szűnt, úgy hogy ezen munkásságáért magyar Luthernek is neveztetett.
§15. Magyar Újtestamentom.
Egyszersmind abban is munkások voltak az evangélikus tanítók, hogy a bibliát magyar nyelvre fordítván, azt a köznéppel is olvastathatják. Ilyen volt Komjáthi Benedek, a’ ki a’ Szent Pál leveleit magyar nyelvre fordította és kinyomtatatta Krakkóban 1533-ban.
Szilveszter János pedig az egész Újtestamentumot magyarra fordította és a’ Nádasdi Tamás költségével kiadta Újszigeten, Sárvár mellett 1541. esztendőben.
Jelzet: MNL OL P 451 – 31 – No. 44.
(Az illusztrációként szereplő kép a felnőtt Lónyay Gábort, írót, politikust ábrázolja.)
[1]A tankönyv nem jelent meg nyomtatásban, csak kéziratos példányai maradtak fenn. Ebből a példányból tanult Lónyay Gábor (1805-1885) 1814-ben megkezdett sárospataki tanulmányai során.
[2]Deákul indulgentianak neveztetik
[3]Francisci Forgách: Rerum Hungaricarum Commentarii Bibri. pag. 514. edit. Pest. 1788. 8. et Joannis Sleidanis Commentariorum libri 13. ad Ann. 1541.
[4]Sleidanus Commentariorum libri 1.