A reformáció ötszáz éves évfordulójához kapcsolódó projektben jelet szeretnének hagyni, ami arra emlékezetet, hogy vissza kell menni a forrásig és tiszta vízből meríteni a jelenhez és jövőhöz – mondta Hafenscher Károly. A miniszteri biztos értékmentő folyamatnak nevezte a levéltárakkal közösen megkezdett munkát.
A reformáció, a hitújítás mély nyomot hagyott a Kárpát-medencei népek történelmében, ugyanakkor a magyarországi elterjedéséről tanúskodó levéltári dokumentumállomány darabonkénti, rendszerező feldolgozása eddig nem történt meg – mondta a projekt jelentőségéről Rácz György, a levéltár főigazgató-helyettese a Magyar Nemzeti Levéltárban tartott szerdai sajtótájékoztatón.
A magyar kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság célja, hogy méltó módon ünnepelhessék meg a reformáció 500. évfordulóját 2017-ben. A programokkal és pályázatokkal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy miként teremtett új kezdetet Európában és Magyarországon a reformáció, és miként tud az általa érintett területeken a kultúrától a gazdaságig ma is a megújulás lendületével fellépni. Hafenscher Károly a Parókia portálnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az ötszáz éves forduló nemcsak múltba révedés, hanem a tiszta forrás megtalálásának öröme, az abból való felüdülés és jövőformálás.
– A levéltár sokak számára a múlt poros iratait, a történészek munkálkodása pedig a múlt felidézését jelentheti, holott többről van szó: a gyökereink és a múltunk komolyan vételéről, és arról, hogy kreatív, másokért élő, aktív emberekké válhassunk. Azt szeretnék, ha ez nem csupán egy évforduló előírása lenne, hanem mindenkinek lendületet adhatna.
A miniszteri biztos szerint a reformációval összefüggésben gyakran klisékben gondolkodunk, de a kutatások során előkerülhet egy-egy újabb információ, ami változtat a gondolkodásunkon.
– Bizonyos dolgokat érdemes felülbírálni, ha azzal a lelkülettel végezzük a múlt értékelést, hogy erőt merítünk belőle, akkor az új információk nem elválasztanak, hanem egyfajta közösséget építenek az emberek között. A megújulás közösségben megy végbe, és erre van szükség a mai magyar társadalomban – tette hozzá.
Hafenscher Károly szólt arról is, hogy a levéltári projektben a szakemberek a szakma számára izgalmas, belső kincseket széles körben elérhetővé teszik. A Magyar Nemzeti Levéltárban és szerte az országban már elindult a forrásanyag feldolgozása és digitalizálása, a jelenlegi projektben hatvan szakember dolgozik – ismertette Fülöp Tamás. A levéltár megyei ügyekért felelős főigazgató-helyettese a Parókia portálnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy izgalommal várják a jelentős forrásfeltáró kutatások eredményeit.
– A Magyar Nemzeti Levéltár 300 ezer iratfolyóméter anyagot őriz, ami a nemzeti kulturális örökség fontos része. Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen kincsekre bukkanunk majd a kutatásunkban. Az egyik legfontosabb a határon túli magyar vonatkozású forrásanyag feltárása, ami korábban nem volt ismert, vagy egy része csak nehezen hozzáférhető volt. Feltárásunk egyben nagy hungarikakutatás is, hiszen az is feladatunk, hogy a határon túli magyar vonatkozású levéltári anyagokat feltárjuk és bővítsük.
A levéltár hosszú távú tervei között szerepel, hogy bárki kutathassa az anyagokat, ezt a tevékenységet a szerdán útjára indított új honlap is megkönnyíti.
– A honlap azért különösen fontos, mert belső kommunikációt folytatunk vele, másrészt a külvilág felé is ezen kommunikáljuk eredményeinket. Az egységes adatbázis kereshetővé teszi a feltárt dokumentumokat. A honlap a reformacio.mnl.gov.hu internetes címen érhető el.
A honlapon – a többi közt – a projekttel kapcsolatos hírekről és eseményekről tájékozódhatnak az érdeklődők, valamint böngészhetik a protestáns kulturális adatbankot is.
Itt meghallgathatja a Dr. Fülöp Tamással készült interjút.
Itt meghallgathatja a Hafenscher Károllyal készült interjút.
Forrás: parokia.hu
Fekete Zsuzsa
Fotó: Dimény András