A hallgatóságot Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos köszöntötte, kiemelve az emlékév fontosságát, és elismerve az évforduló alkalmából a levéltárakban folyó szakmai munkát. A nyitóbeszédet követően a konferencia levezető elnöke, Világi Dávid (gyűjteményvezető, Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény) vette át a szót, aki tartalmas összekötő szövegeivel, értékeléseivel tovább emelte az amúgy is színvonalas program nívóját.
A konferencián összesen hét előadás hangzott el két szekcióban, amelyeket tartalmilag is két részre lehetett osztani: az első részben a reformáció kezdetei, a 16–17. század történései, míg a folytatásban a protestánsok babiloni fogságának nevezett 18. század került feldolgozásra.
A kezdő előadó, Soós István (nyugalmazott főmunkatárs, MTA BTK TTI) egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott személyesen jelen lenni, előadását Szima Viktória (MNL FML) tolmácsolásában ismerhettük meg. A protestánsokra vonatkozó fontosabb törvénycikkek, rendeletek című referátum II. Lajos uralkodásától a 18. század végéig foglalta össze a legfontosabb protestánsokat érintő törvényeket, rendelkezéseket, de a vegyes házasságok és a reverzális kérdésében egészen 1848-ig kitekintett.
Kovács Eleonóra (főlevéltáros, MNL) A reformáció megjelenése és elterjedése Fejér vármegyében című előadásában a protestáns tanok elterjedésének folyamatát mutatta be Fejér vármegyében, kitérve az emlékév projekt keretében a Magyar Nemzeti Levéltárban folyó forrásfeltárás releváns dokumentumaira is. Előadása további részében a protestáns egyházak egyházszervezetére, annak változásait összegezte a 18. század végéig bezáróan, valamint bemutatta a fontosabb hódoltságkorabeli protestáns gyülekezeteket Fejér vármegyében.
Tóth Péter (levéltáros, MNL VeML) a Székesfehérvár az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus korai történetében című előadásában a reformáció egy kevésbé ismert mozzanatát, a Fejér vármegyei antitrinitáriusok 16. századi történetét vázolta fel. Prezentációjában a szentháromság-tagadás Erdélyből történő magyarországi elterjedésének főbb útvonalainak ismertetése után az unitáriusokra vonatkozó korai forrásokból válogatott, részletesen kielemezve egy 1570-ben keletkezett dokumentum Fejér vármegyei vonatkozásait.
A kávészünetet követően Gulyás Anita (főlevéltáros, MNL FML) "Üssünk a plébánosra..." – Felekezeti viszályok Fülén a 18–19. században címmel egy helyi református közösség konfliktusát szemléltette a római katolikus egyházzal szemben. A hódoltság kora óta döntően kálvinista hitelveket valló népességgel rendelkező füleiekre katolikus tanítót akartak ráerőltetni, amivel szemben a helyiek ellenálltak. A konfliktus kicsúcsosodásaként megtagadták a tizedfizetést, végül a templomukat is elvették a 18. század közepén. Az elkeseredett emberek egy része elvándorolt a településről, majd a türelmi rendeletet követően sem kaphattak kártalanítást hátrahagyott javaikért. Az előadó a 19. században felépülő református templom építéstörténetével fejezte be mondanivalóját.
Bödő István (igazgatóhelyettes, főlevéltáros, MNL FML) Protestánsok Fejér Vármegye Törvényszéke előtt a 18. században cím alatt olyan esetekből válogatott, amelyeknek elszenvedői a hitük miatt protestánsok voltak. A rövid 18. századi vármegyei háttér ismertetését követően rátért a konkrét ügyek bemutatására, mint például az istenkáromlás, a hitelhagyás vagy az egyházi ünnep megsértése. A 18. században mindezek köztörvényes bűncselekményeknek számítottak, „elkövetőik” börtönbüntetést vagy testi fenyítést is kaphattak. Előadását a felségsértéssel is megvádolt abai református lelkész ügyének részletesebb bemutatásával zárta.
A protestánsok egyéni konfliktusait ismertető előadást követően Kesztyüsné Csuti Judit (levéltáros, MNL FML) Felekezeti konfliktusok Fejér vármegyében a 18. században címmel a protestáns közösségeket ért főbb sérelmeket vázolta fel. Referátumát a legfontosabb releváns forrástípusok felsorolásával kezdte, majd rátért a konkrét konfliktushelyzetek bemutatására, mint például a templom elvételek, engedély nélküli építkezések, vallásgyakorlási keretek túllépése, a plébánosnak járó stólafizetés és egyéb szolgáltatások megkerülése, valamint a katolikus egyházlátogatások problematikája. A különféle sérelmeket katolikus és protestáns oldalról is szemléltette.
A konferencia zárásaként Bartos György (művészettörténész, MMA MÉM MDK) A türelmi rendelet hatása a protestáns templomépítészetre Fejér vármegyében című előadásában az 1780-as évektől Fejér vármegyében fellendülő protestáns templomépítkezéseket mutatta be gazdag képanyaggal illusztrálva.
A hallgatóság a konferencián elhangzó előadások alapján képet kaphatott a reformáció első 300 évéről Fejér vármegyében, részleteiben megismerhette a 18. század megpróbáltatásait. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára előadóinak felkészülését nagyban segítette az intézmény által a forrásfeltárás során vállalt, 18. századi protestáns vonatkozású dokumentumok adatbázisba történő feltöltése.
Képek a konferenciáról az alábbi linken tekinthetőek meg: