A Salgótarjáni Evangélikus Nőegyletről 1919-ben alakult. Működésének legaktívabb korszakában, az 1920-as évek második, a 30-as évek első felében 400-500 tagja volt. Célja a hitfelekezeti kulturális élet szervezése és közjótékonykodás volt. Ennek érdekében fennállása alatt adománygyűjtő hangversenyeket szerveztek, és a jótékonysági karácsonyi vásárok rendszeres társrendezői voltak. Élénk kapcsolatot tartottak a város más, a jótékonykodást fő feladatának tartó egyesületeivel. A közgyűlési jegyzőkönyvek, éves beszámolók, fennmaradt levelek, meghívók által közelebbről megismerhető az egyesület célja, működése. Az anyagban több egyesület alapszabályzata is megtalálható, amelyek mintaként szolgálhattak, illetve valószínűleg ezen egyletekkel való kapcsolatokról árulkodnak. Az iratokon keresztül jól feltérképezhető az egyesületek közötti kapcsolatrendszer, ami lehetőséget adhat társadalomtörténeti, kultúrtörténeti kutatásokra is.
A selmecbányai evangélikus nőegylet alapszabályai
Selmecbánya, 1897. március 22.
1. §.
Az egylet címe
Selmecbányai evangélikus nőegylet.
2. §.
Az egylet célja
A selmecbányai evangélikus nőegylet célja az evangélikus egyház szegény, munkaképtelen, agg özvegyeit, úgy mint annak szegény, elhagyott árváit gyámolítani, iskoláztatni, ruházni, nevelni és a hajlamuknak megfelelő életpályára képesíteni s a mennyiben módjában van, az egyházat nevelési feladataiban hathatósan támogatni.
3. §.
Az egylet tagjai
Az egylet rendes tagjai lehetnek mindazok, kik a selmecbányai evangélikus egyházhoz tartoznak, ha az egy forint beíratási díjat lefizették, évenként pedig legalább 60 korona tagsági díjra kötelezik magukat és nevüket lehetőleg saját kezűleg az egylet emlékkönyvébe beírták.
Pártoló tagok mindazon nők és férfiak, kik az egylet céljait bárminő pénz s egyéb adománnyal előmozdítják.
4. §.
A tagok kötelességei
Minden rendes tag köteles a tagsági díjat, mely tehetsége szerint 60 koronától feljebb terjedhet, negyedévenként az e célra megjelenő gyűjtőknek lefizetni és azt saját kezűleg a gyűjtőkönyvecskébe bejegyezni; az egész évre szóló tagsági díjat mindjárt az első negyedben is lefizethetik.
Kötelessége minden tagnak tőle telhetőleg az egylet céljait és a tisztikart működésében elősegíteni, a közgyűléseken részt venni, rendes-és pártoló tagokat gyűjteni, azonkívül az egyletet nemcsak közpénzzel, de egyéb adománnyal is, mint: régi és új ruhaneművel, élelmiszerekkel stb. támogatni.
5.§.
A tiszti kar
Elnök.
Az elnök évente, újév után, összehívja és megnyitja a közgyűlési, évnegyedenként pedig a bizottsági gyűléseket s azokon elnököl.
Jelentést tesz az évi működésről, a vagyonállásról, előterjeszti a kérvényeket, megteszi a szükséges indítványokat, ellenőrzi a szabályok pontos betartását, aláírja az utalványokat és egyéb egyleti iratokat. Szükség esetén a maga hatáskörében 10-15 forintnyi összeget a bizottság utólagos jóváhagyása reményében utalványozhat; nagyobb összeget csakis a bizottsági gyűlés beleegyezésével. – Képviseli az egyletet hatóságok és harmadik személyek irányában. – Felterjeszti az alapszabályok megváltoztatását, az egylet felosztását s az egylet vagyonának hovafordításáról szóló határozatokat jóváhagyás végett a nagyméltóságú magyar királyi belügyminisztériumhoz.
Alelnök.
Az alelnök mindenben helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén s különben minden tiszte szerinti eljárásban segítségére van.
Pénztáros.
A pénztáros vezeti az egylet számadásait, kifizeti az utalványozott összegeket, beszámol negyedévenként a bizottsági gyűléseknek s az évi közgyűlésnek.
Jegyző.
A jegyző vezeti a közgyűlési és bizottsági jegyzőkönyveket, végzi a levelezést.
Bizottsági tagok.
A bizottsági tagok kötelesek a gyűléseken részt venni, joguk van az egylet dolgaihoz azokon hozzászólani, a gyűléseken indítványokat tenni és a tisztikarral egyetemben a segélyezést meg, vagy meg nem szavazni, azon kívül az általuk elvállalt gyámoltjaiknak a havi segélydíjat kiutalványozni és reájuk közvetlenül felügyelni, gondjukat viselni s eljárásukról s a tapasztaltakról beszámolni.
Gyűjtők.
A gyűjtők a közgyűlés által választva, – felkérhetők ezen tisztre nem egyleti tagok is – beszedik évnegyedenként a reájuk bízott tagoktól a rendes járulékot és e célra könyvecskével vannak ellátva, amelybe a tag saját kezűleg beírja adományát. – Eljárásukról beszámolnak minden bizottsági gyűlés előtt a pénztárosnak.
6. §.
A köz- és választási gyűlés s tárgyai
a) Az elnök jelentése az évi működésről.
b) Kimutatása a vagyonállásnak.
c) Indítványok.
d) Számvizsgáló bizottság kiküldése.
e) A tisztikar választása.
f) A közgyűlés összehívása történik a szószékről az egyházban s külön nyomtatott meghívók mellett, az egylet megbízottja által.
g) Érvényes határozatok hozatalához legalább húsz tag jelenléte szükséges.
h) A szótöbbség adja meg a határozat érvényét. A szavazatok egyenlősége esetében határozat nem hozható.
i) A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése történik az esetről-esetre kiküldött hitelesítő bizottság által.
A tisztikar választása három évre szól. Az új választás minden harmadik közgyűlésen titkos szavazás útján történik, vagy tíz tag kívánatára nyilvános szavazással.
A bizottsági tagok minden hatodik évben a tagok számához mérten, titkos, vagy tíz tag kívánatára nyilvános szavazás útján választandók. A bizottsági tagok 20%-át teszik a rendes tagoknak.
7. §.
Bizottsági gyűlések és tárgyaik
1. Jegyzőkönyv felolvasása, annak hitelesítése.
2. A negyedévi számadások előterjesztése.
3. Folyó ügyek elintézése.
4. Kérelmek előterjesztése, megvitatása és esetleges megszavazása.
5. Indítványok.
6. A karácsonyi ajándékok kiosztása, napjának meghatározása, a gyűjtés és kiosztás előkészítése.
7. A bizottsági gyűlések egybehívása történik az egylet megbízottja által, esetleg a szószékről is.
8. Érvényes határozatok hozatalához legalább 8 tag jelenléte szükséges.
9. A határozat érvényére vonatkozólag dönt az egyszerű szótöbbség. A megoszlott szavazatok egyenlősége esetében dönt az elnök.
8. §.
Az egylet jövedelme
Az egylet jövedelme áll a beíratási, tagsági díjakból, ajándékok, hagyományokból és az egylet céljaira rendezett jótékony célú előadások jövedelméből.
Az adományok és hagyományok tőkésítendők, ha csak a hagyományozó másként nem rendelkezett.
A rendes jövedelemnek egy harmada, beleértve a vagyon kamatait, a beíratási és tagsági díjakat, szinte tőkésítendő, 2/3-a pedig az egylet céljaira felhasználandó, mind addig, míg az egylet vagyona 20.000 forintra fel nem szaporodik, azon túl a rendes jövedelemnek csak 10%-a lesz tőkésítve.
9. §.
Az egylet működése
Az egylet működése két irányban történik:
1. Az egyház szegény, munkaképtelen agg női rendes (2-10 forintig terjedő) havi segélyben részesíttetnek, esetleg pénz helyett megfelelő élelmiszerekkel láttatnak el.
Betegedés esetén orvosi segélyben és gyógyszerekben részesülnek, esetleg az elnök kieszközli a kórházba való felvételüket.
Elhalálozás esetén az egylet viseli a vagyontalan szegények temetési költségeit.
2. Teljes árvákat, vagy oly szegény gyermekeket, kik máskülönben az egyház és társadalomra nézve elvesznének, az egylet, az egyház arra való tagjainál teljes ellátás és neveltetésben részesítteti.
Atyátlan árvák anyjuknál hagyatnak, szükség esetén pénzsegélyben részesíttetnek, iskoláztatnak és felruháztatnak.
A leánygyermekeknél különös gond fordíttatik a kézmunkára, varrás és foltozás elsajátítására.
Ilyenformán gondoskodik az egylet az árvákról konfirmáltatásuk idejéig, azután a leányok szolgálatba, a fiúk mesterségre vagy bányamunkásoknak adatnak.
10. §.
A karácsonyi ajándékok kiosztása
A karácsonyi ajándékok beszerzése nem az egylet jövedelméből fedeztetik, hanem az e célra tett alapítványok, műkedvelői előadások és gyűjtések jövedelméből. Az ajándékok megfelelő kiosztása különben az egyleti bizottság gondjai közé tartozik.
11. §.
Az egylet feloszlása
Ha az egylet tagjainak száma netalán 20-ra olvadna le, akkor az elnök felszólítása folytán a pénztáros beszámol az egylet vagyonáról, azt, továbbá az egylet pecsétjét, iratait az egyház elöljáróságának adja át, azon kikötéssel, hogy az egyház a vagyont a szegényalaphoz hozzácsatolja, s alapszabályai szerint kezelje, mint jogos tulajdonosa.
12. §.
Állami felügyelet
Azon esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a királyi kormány által – amennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék – haladéktalanul felfüggesztetik és a felfüggesztés után elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legfontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.
Selmecbánya, 1897. március 22-én.
Händel Vilmos, jegyző
Händel Vilmosné, elnök
31596 v. b. szám
Látta a magyar királyi belügyminiszter.
Budapesten, 1897. évi április hó 8-án.
A miniszter helyett:
Latkóczy Imre, államtitkár
Jelzet: MNL NML X. 209. 2.
Nyomdai kiadvány.