„Üljünk ünnepet!" - Berzsenyi születésének századik évfordulójához közeledve
Amikor 1876-ban közelgett a költő születésének centenáriuma, a Vasmegyei Lapok 1876. április 13-i számában Üljünk ünnepet! címmel felhívás látott napvilágot:
„A jövő május hó 7-én lesz 100 éve, hogy Berzsenyi Dániel, a lánglelkű dalnok a napvilágot legelőször megpillantá. Megyénkben, a szép és lelkes Kemenesalján, Egyházas-Hetye az, hol a »Fohász«, »A magyarokhoz«, a »Messze sötétedik már a Ság teteje« című magasztos költemények örök dicsőségű költője a hazának adatott. Bár ő az egész hazáé lőn, de szorosabban Vasmegye tarthatja őt magáénak. (…) Igen, Berzsenyi, a nagy költő, első sorban a mienk, s mi vagyunk hivatva, hogy emlékének első sorban adózzunk. Üljünk tehát ünnepet tiszteletére, s ne engedjük, hogy a jövő május 7-ike ugy menjen el felettünk, hogy ezért a nemzet előtt pirulnunk kelljen.”
A felhívás meleg és lelkes fogadtatásra talált. A szervezés feladatát a szombathelyi olvasókör tagjai vállalták magukra. Az első előkészítő megbeszélést április 18-án tartották. Csak érdekességképpen jegyezzük meg: ezen az ülésen kétség merült fel a nagy költő születési évével kapcsolatban. Az Emlékkönyv szerint: „…lépéseket kelle tenni, hogy az [már a pontos születési dátum] kétségbe vonhatatlanul megállapíttathassék. Károlyi Antal megyei ügyész személyesen jelenvén meg Nemes-Dömölkön – hol Berzsenyit keresztelték – ott az ev[angélikus] gyülekezet anyakönyvéből meggyőződött, hogy költőnk: Berzsenyi Dániel csakugyan 1776. május 7-én kereszteltetett.” Az ülésen jelen lévők határoztak arról is, hogy a költő szülőházának falán emléktáblát helyeznek el a következő felirattal: „Itt született Berzsenyi Dániel. / Születésének első százados évfordulóján, 1876. május 7-én, kegyeletes / emlékül Vasmegye közönsége.”
Mint a Vasmegyei Lapok beszámolójából kiderül, 1876. április 28-án előkészítő ülés tartatottak „Berzsenyi Dániel születésének évszázados megünneplése tárgyában”. Itt hosszas diskurzus után az alábbi határozat született: „A jövő május hó 6-án reggel mozsárlövések hirdetendik az ünnepély napjának elérkeztét, minek eszközlése végett Mayer József rendőrkapitány úr megbízatván felkéretett, miszerint magát a városi hatósággal érintkezésbe tevén, lehető módon oda törekedjenek, hogy külsőleg is jeleztessék város szerte megyénk nagy szülöttjének százados ünnepe.”
Néhány kérdés ekkor még „függőben hagyatott”: a jelenlévő uraknak például nem sikerült megállapodniuk abban a kérdésben, hogy „valjon a külön vonat Kis-Czell avagy Boba Jánosházán fog-e megállapodni”.
A korabeli feljegyzések szerint a Berzsenyi ünnepély létrejöttének egyik legfontosabb mozzanata az a rendkívül közgyűlés volt, amelyet Vas vármegye köztörvényhatósági bizottsága 1876. május 3-án tartott.
Május 11-i számában a Vasmegyei Lapok már magáról az ünnepségről számol be többhasábos írásában. A centenáriumi megemlékezés két napon át zajlott: május 6-án Szombathelyen, másnap a szülőfaluban, Egyházashetyén emlékeztek Berzsenyire.
„A kegyeletes érzelmek közt várt nap végre elérkezett. Már kora hajnalban mozsárdörrenések ébreszték Szombathely lakosságát. A házakról nemzeti lobogók lengtek alá, s a közérdekeltség a megyeház, az ünnepély színhelye felé fordult. Noha az ünnepély kezdete csak délelőtti 10 órára volt kitűzve, s dacára annak, hogy az eső sűrű és nagy cseppekben kezde aláhullani, a közel és távolból összegyűlt ünneplő közönség már 9 óra után sietett a megyeház termébe, melyet csakhamar egészen a zsúfolásig meg is töltött.”
Feiszt György (MNL VaML)
Fotó: Pánovics Alajos