2017 tavaszán újabb kutatóút kezdődött meg a selmecbányai felekezetváltással kapcsolatban. A selmecbányai levéltár kiváló állapotban maradt volna fenn, ha egy 19. századi tűzvész nem érintette volna a várat, ahol a levéltár akkor megtalálható volt. Ennek ellenére a selmecbányai iratanyag nagy mennyiségben maradt fenn, és a 16. század közepétől olyan kötetsorozatokat is tartalmaz, amelyeket máshol nem tapasztalni. Ilyen a város által elküldött levelek másolati kötetsorozata, ami lehetővé teszi azt, hogy a városi ügyekben kiadott levelek után nem kell nyomozni, hanem a levelezés teljes mértékben rekonstruálható. kutatást nehezítette, hogy a szlovák levéltári törvény szerint az ő előírásaik szerint rendezetlen iratanyagot nem lehet kutatni, és mivel repertórium az iratanyagról még nem készült (ilyen belátható időn belül nem is fog elkészülni!), a kutatás erősen korlátozott, sőt akadályozott volt. A selmecbányai levéltári anyagról Mikulas Celko igazgató úr készített a 16. század végéig segédletet, amelyből leginkább a kötetes anyag ismerhető meg. Sajnos a korai időszakra ez kevésbé volt használható, mivel 1550 előtt jegyzőkönyve nem maradt fenn. Mivel naponta 3 raktári egységet kaptam (ez az újabb levéltári szabályzat szerint ötre emelkedett), így leginkább a levelezésre fordítottam a figyelmem, valamint a Breznyik János által jelzett tematikus fasciculusokat tekintettem át.
A feltárás során célul tűztük ki magunk elé, hogy 1527-től legalább a 16. század közepéig igyekszünk átnézni a teljes iratanyagot. Annak ellenére, hogy repertórium nem készült a selmecbányai városi iratanyagról, a Breznyik által is jelzett fasciculusok mindegyikét kikértem, ami összesen 3 doboznyi iratanyagot jelentett. A legnagyobb mennyiségben az Ecclesiastica tétel volt használható a jelenlegi kutatás céljainak, mivel itt koncentráltan találhattam, az egykori evangélikus egyházra vonatkozó iratanyagot. Melanchton, Bucer és Bullinger közös ajánlólevelén túl a selmecbányai lelkészekre vonatkozó szinte teljes anyagot itt lehetett fellelni, ahonnan maga Breznyik is sokat merített gyülekezettörténeti munkájához. Az Ecclesiastica tétel 16. századi iratanyagát teljes mértékben át tudtam tekinteni. A tematikus fasciculusok mellett a levelezésben is akadtak a korai reformációhoz, egyházszervezéshez jól felhasználható iratok. Az 1527 és 1538 közötti időszakot teljes mértékben átnéztem, és az egyházi ügyekre, főként a lelkészek keresésére vonatkozó iratokat maradéktalanul kigyűjtöttem. A felekezetváltásra a városi lakosság körében itt is az 1530-as években kerülhetett sor, amire nem csupán a felsőbb hatóságok tiltó határozatai és az ebben az időszakban sűrűn összeírt egyházi birtokok és javadalmak engednek következtetni, hanem a város heves erőfeszítései is, amelyek arra irányultak, hogy megfelelő, új hitű lelkészt találjanak plébánosnak. Ez utóbbi nem volt egyszerű, mivel főként Teschenből és Sziléziából sikerült ilyen alkalmas személyt találniuk.
MMBSt_Religionaria_1534 Máté körmöcbányai szláv lelkész levele Selmecbányához meghívása ügyében
MMBSt_Religionaria_1549