A szabad királyi városok felekezetváltásával kapcsolatos kutatás folytatódott az alsó-magyarországi bányavárosokkal. A májusban sorra került feltáróút kizárólag Besztercebánya város levéltárának iratanyagára koncentrált. A levéltár az 1505. évi tűzvészt követően viszonylag jól átvészelte az évszázadokat, nem csupán az iratanyag, de a városi jegyzőkönyvek is viszonylag épen megmaradtak. A besztercebányai levéltári anyagról egy 19. századi részletes, latin nyelvű segédlet áll rendelkezésre. A levéltári iratanyag rendszere azonban nem köthető tematikus fasciculusokra, hanem esetleges, melyik fasciculusban milyen tematikájú iratok találhatóak. az iratanyag így a segédkönyv nélkül kutathatatlan! A kutatás során ezt a repertoriumot néztem át lapról-lapra az 1526 és 1570 közötti időszakban. A szóba jöhető iratokról jegyzéket készült. Az iratanyag mellett a városi jegyzőkönyvek sorozata is fennmaradt a korszakból, amit szintén áttekintettem 1550-ig. Sajnos a levéltári munkatársak nem voltak olyan segítőkészek, mint a többi levéltárban, így csak jóval kevesebb iratot sikerült összegyűjtenem, mint más levéltárakban.
A feltárás során célul tűztük ki magunk elé, hogy 1527-től legalább a 16. század közepéig igyekszünk átnézni a teljes iratanyagot. Annak ellenére, hogy a levéltári munkatársak nem segítették a munkámat, ezt a célt általában sikerült teljesíteni. A korai időszakra főként a lutheri tanok elterjedését akadályozó parancslevelet lehetett fellelni, de nagy számban sikerült olyan levelezést találni, amely már korábban megtörtént feltáróúthoz nyújtott újabb fogódzót. A bártfai levéltárban található besztercebányai levelek bártfai példányai találhatók itt egyrészt, másrészt olyan válaszlevelek fogalmazványai, amelyek a bártfai levéltárban már nem álltak rendelkezésre. Az ezekben az iratokban található ügyek, főként az egyházi ügyekre, leginkább a lelkészek keresésére vonatkozó ügyekre vonatkoztak. A felekezetváltásra a városi lakosság körében itt is az 1530-as években kerülhetett sor, amire nem csupán a felsőbb hatóságok tiltó határozatai és az ebben az időszakban sűrűn összeírt egyházi birtokok és javadalmak engednek következtetni, hanem a város heves erőfeszítései is, amelyek arra irányultak, hogy megfelelő, új hitű lelkészt találjanak plébánosnak. Ez utóbbi nem volt egyszerű, mivel főként Teschenből és Sziléziából sikerült ilyen alkalmas személyt találniuk.
H. Németh István
MMBB_Fasc_097_No_036 Besztercebánya város levele Zólyom városához Antonius Pauss besztercebányai iskolamester ügyében
MMBB_Fasc_108_No_012 Fabianus tescheni káplán és prédikátor levele Besztercebányához lelkészi meghívása ügyében