2016. október 27. 17 óra
Család és vállalat. A Gulden család szerepe a Ganz, a Herendi Porcelángyár és a Gerbeaud Rt. történetében
Előadó: Szűts István Gergely (levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára)
Az ülést vezeti: Kollega Tarsoly István, alelnök
A Bajorországból származó Gulden család a dualizmus korától egészen a II. világháború végéig komoly, ám eddig szinte teljesen feltáratlan szerepet töltött be a magyar gazdasági életben.
A családfő, Julius Gulden 1871-ben, feleségével Eichleiter Friderikával érkezett Budára, ahol a Ganz gyár mérnöke, majd igazgató-helyettese lett. Felesége révén sógora volt a gyárat irányító Eichleiter Antalnak és Mechwart Andrásnak. Gulden a Ganzban végzett fontos szakmai munkája mellett a budai, német nyelvű evangélikus közösség tagja is volt. Munkája révén például a Karinthy családhoz is fontos kapocs fűzte. Hét gyermeke született, akik közül felnőve többen szintén szerepet vállaltak a Ganznál.
Legkisebb gyermeke, Gyula azonban a Herendi Porcelángyár vezérigazgatójaként és többségi részvénytulajdonosaként lett ismert. Vezetése alatt a porcelángyár hatalmas fejlődésen ment keresztül, megsokszorozva a termelést és értékesítést. Ő volt a vállalat első menedzser szemléletű vezetője. A Ganzhoz hasonlón itt is fontos szerep jutott, a kiváló szakemberekké váló és több nyelven beszélő testvéreknek.
Gulden Gyula felesége révén a közkedvelt Gerbeaud Rt. irányításában is aktív szerepet vállalt. A két világhírű márka személyének köszönhetően az 1930-as évek végétől gyakorta együtt jelent meg nagy nemzetközi kiállításokon és vásárokon. Gulden Gyula vállalatvezetői munkája mellett számos szakmai és közéleti szervezet tagja, majd 1938-tól Portugália tiszteletbeli budapesti alkonzulja is lett. 1944-ben aktív szerepet vállalt az embermentésben.
Ahogy a legtöbb hazai vállalkozó család, úgy Guldenék esetében is a háború kimenetele, majd a magyar gazdaság államosítása végzetes következményekkel járt. A család elveszítette ingatlanjait és vállalati tulajdonjogát, részvényeit. A családtagok közül többen a háború során vesztették életüket, vagy később külföldre menekültek, néhányan pedig itthon maradva tulajdonuktól megfosztva voltak kénytelenek élni.