A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában a debreceni végrendeletek túlnyomó többségét Debrecen Város Tanácsának iratain belül a Testamenta címet viselő állag őrzi (levéltári jelzete: IV. A. 1011/z.). Ez a végrendelet-gyűjtemény közel 3000 darab testamentumot tartalmaz az 1518–1882 közötti időből. A gyűjtemény időbeli eloszlása korántsem egyenletes: elsősorban 18–19. századból származó végrendeleteket foglal magába. A 16. és 17. századból alig maradt ránk néhány testamentum, pedig a városi jegyzőkönyveknek a végrendeletek végrehajtására vonatkozó adatai azt bizonyítják, hogy tekintélyes számmal éltek végrendelkezési jogukkal a debreceni polgárok ezen századokban is.
A Testamenta címszóval ellátott állagon kívül, szórványosan más irategyüttesekben is fellelhetőek végrendeletek. Nagy számban találunk testamentumot elsősorban Debrecen Város Törvényszékének feudális és polgári kori polgári peres irataiban, de Debrecen Város Titkos Levéltárának Különböző tartalmú és a Városi külső birtokokra vonatkozó irataiban is. A 19. század utolsó harmadának és a 20. századnak végintézkedései pedig többségében a debreceni királyi közjegyzők okirataiban lelhetőek fel, amely irategyüttes szintén számottevő végrendeletet tartalmaz.
A Reformáció Emlékév alkalmából a kiadványban egy évszázadokat felölelő, reprezentatív válogatást adott közre az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára a Debreceni Református Egyházhoz, illetve a Debreceni Református Kollégiumhoz kötődő, valamint a „Kálvinista Róma” életében jelentős szerepet játszó személyiségek végintézkedéseiből. A kötet főcíme és egyben mottója Zoltai Lajos – Debrecen történetének fáradhatatlan kutatója, levéltáros, helytörténész, múzeumigazgató – végrendeletének első sora. A végrendelet gyűjteménybe egy csokorra való válogatás került református lelkészek, esperesek, püspökök (Veresegyházi Tamás, Szoboszlai Pap István, Révész Bálint, Széll Kálmán) és főiskolai tanárok, kollégiumi professzorok (Kiss Sámuel, Péczely József, Ladányi Gedeon, Erdős József) utolsó rendeléseiből. A kiadványban helyet kaptak országosan ismert kiválóságok végrendeletei, úgymint a „Magyar Faust”, Hatvani István európai hírű orvos, természettudós, Komáromi Csipkés György a Magyar Biblia fordítója, Fazekas Mihály költő, botanikus, a Ludas Matyi írója és Thaly Kálmán, a kuruc kor neves történetírója, Debrecen díszpolgára végintézkedései. Ezen túl Debrecen politikai, gazdasági és szellemi életének meghatározó alakjai: szenátorok, főbírók, polgármesterek (Maróthi György, Simonffy Imre, Márk Endre), nagykereskedő családok képviselői, valamint orvosok, ügyvédek, írók (Csapó József, Juhász Nagy Sándor, Oláh Gábor) is szerepelnek a kötetben. A gyűjteményt tovább színesítik azoknak a végrendelkezőknek az utolsó kívánságai, akik a város életének különös figurái voltak, mint a testőrséget megjárt váradi Baranyi László, aki humoros formában „Heverés párnája” címmel megírta saját életrajzát és sírfeliratát is, az ártézi kút és a gőzmalom debreceni meghonosítója Rádl József, a szenvedélyesen tarokkozó téglagyáros Somogyi Gábor vagy a köztiszteletnek örvendő vendéglős, Fehér Herman, aki felvirágoztatta az Aranybika szállodát. A kötetben találkozhat az olvasó házaspárok közös elhatározásból együttesen tett, kölcsönös végrendeleteivel, és szerepelnek olyan utolsó kívánságok is, melyeket a túlélő hitves vetett papírra, elhunyt férje rendelkezéseinek megfelelően.
A könyvben közzétett testamentumok legnagyobb része a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának a gyűjteményében található, de a válogatásban szerepel több olyan jelentős személy végrendelete is, amely a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár és a Déri Múzeum őrizetében maradt fenn. A végrendeletek többségükben most kerülnek először publikálásra.
Kovács Ilona, a kötet szerkesztője
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának honlapján található könyvismertető ITT olvasható.