Takács Zoltán Bálint, a Múzeum igazgatója köszöntőjében Sárvár és a Nádasdyak a reformáció elterjesztésében betöltött szerepéről beszélve felhívta a figyelmet arra is, hogy a múzeum Díszterme melletti Biblia Teremben kerül bemutatásra Sylvester János Újszövetség fordításának egy eredeti példánya, amit a Múzeum a Reformáció Éve alkalmából kapott kölcsön. Mellette látható annak a nyomdagépnek a rekonstrukciója, amelyen a Biblia készülhetett.
Az előadás az eddigi szakirodalomra és a kiadott levéltári forrásokra támaszkodva megkísérelte áttekinteni azokat az adatokat, amelyek Nádasdy Tamás és a korai reformáció kapcsolatára vonatkoznak. Ismertette azokat az új hitet követőket, vagy az új hittel rokonszenvezőket, akik Nádasdy kanizsai és sárvári udvarában megfordultak. Az eddigi kutatásokból már jól ismert reformátor Dévai Bíró Mátyás, a bibliafordító Sylvester János, a nyomdász Abádi Benedek, a krónikás Tinódi, vagy a hitvitázó Bornemissza Péter mellett az előadás foglalkozott a wittenbergi protestáns egyetemet megjárt peregrinusok illetve Nádasdy köznemesi familiárisainak az új hit tanításainak terjesztésében betöltött szerepével is.
A történeti kutatást már két évszázada foglalkoztatja az a kérdés, hogy Nádasdy, a humanista (erazmista) műveltségű főúr és családja személyes hitében mennyire fogadta el és követte a reformáció eszméit? Az udvaraiban állandóan jelenlévő új hitű prédikátorok jelenléte arra utal, hogy a nádor a vallási türelem híve volt, aki rokonszenvezett az új hit eszméivel, de sohasem hagyta el a régi hit formáit. Szerepe abban határozható meg, hogy mecénási tevékenysége nyomán sárvári udvara a következő néhány évtizedben a dunántúli protestantizmus egyik fontos központja lett.
