Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2016 November
 

Érdekességek a gasztronómia világából

Gundel János, a neves gasztronómiai dinasztia megalapítója nemcsak evangélikus vallású volt, de vallását komolyan véve támogatója és tisztségviselője is volt egyházának. Nevéhez fűződik a palócleves megalkotása, amelyet az ismert író, a „Nagy Palóc”, az ugyancsak evangélikus Mikszáth Kálmán kérésére alkotott. E sokak által ismert és kedvelt ételt munkatársunk, M-Szabó Dorottya is elkészítette. Igazán jól sikerült!
Érdekességek a gasztronómia világából

Gundel János és a palócleves

A neves gasztronómiai dinasztia megalapítója, Gundel János kötődött az evangélikus egyházhoz. A pesti Deák téri gyülekezet tagja és tisztségviselője volt. A bajorországi Ansbachban született (1844), korán árvaságra jutott fiú a szülővárosában lévő Mezőgazdasági és Ipariskolában tanult majd, 1857-ben került Magyarországra. Itt végigjárta a vendéglős mesterség lépcsőfokait pikolófiúként kezdve mostohaapja sógoránál, Gärtner Györgynél egy budai vendéglőben. Pincérként a Téli Sörházban, majd az Arany Sas fogadóban dolgozott. Utóbbi tulajdonosának, Kommer Józsefnek az unokahúgát, Annát vette feleségül. 1869-ben már étteremtulajdonos, a Király utcában álló Bécsi Sörházé, majd a Virágbokor (Blumenstöckl) vendéglőt vásárolta meg. Pályafutásának csúcspontja az István Főherceg Szálloda vezetése volt 1889 és 1904 között.

Szakmai és társadalmi megbecsültségét mutatja, hogy 1876-ban ő lett a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának elnöke. A magyar konyha megreformálása, kicsit könnyedebbé tétele mellett sokat tett a vendéglátásban dolgozók képzéséért, valamint szociális és kulturális alapítványokat is létrehozott.  A vendéglátásról vallott elve az volt, hogy a sikeres vendégfogasás kulcsa a vendégszeretet  Öt gyermeke közül Károly vitte tovább a vendéglős mesterséget, ő alapította a ma Gundel Étteremként ismert városligeti vendéglőt, amelyet nagy sikerre vitt. Károly dédunokái a sokak által ismert és minden Gundel-családról szóló kötetben említett leszármazottak (Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly).

Gundel János evangélikus kötődése gyülekezeti tisztségviselésében is megnyilvánult. A pesti közös (német és magyar) Deák téri egyházközség másodfelügyelője lett 1905-ben, később közgondnoka, tagja volt a főgimnázium iskolai bizottságának, valamint képviselőtestületének is. Haláláról – méltatva közössége iránti elkötelezettségét – megemlékezett az Evangélikus Őrálló egyházi és iskolai hetilap is. 

A palóclevest az ismert író, a „Nagy Palóc”, az ugyancsak evangélikus Mikszáth Kálmán kérésére alkotta, aki azt kérte, hogy olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett. Hogy Mikszáthot is lenyűgözte a vendéglők világa, ez kitűnik abból a Vasárnapi Újságbeli írásából, amelyet éppen a Gundel által bérelt és üzemeltetett István Főherceg 1904-es bezárásáról írt. Hogy a jó kapcsolat az író és vendéglősfejedelem között tartós és rendszeres találkozáson alapult arra bizonyíték, hogy az István Főhercegnél külön Mikszáth-szoba volt az író és társasága részére. Ezekben Gundel Mikszáth munkáiból vett alakokkal, valamint kedves vendége arcképével díszítette a falakat. Gundel János kreációja a Palócleves, vagy Mikszáth-leves zöldbabos ürüleves tejföllel habarva és kaporral bőségesen ízesítve.

Gundel János emlékére a közelmúltban - 2016. június 8-án - emléktáblát avattak Budapesten az Akadémia utca 1. szám alatt. Ebben az épületben működött az említett István főherceg szálloda.

 

Palócleves Gundel módra, avagy Mikszáth-leves

Hozzávalók 4 személyre:

  • 300 g báránycomb vagy -lapocka (színhús)
  • 1 nagy fej hagyma
  • 5 ek. olaj vagy (mangalica) sertészsír
  • 1 kk. édes-nemes pirospaprika
  • 1 ek. paradicsompüré
  • 1/4 kk. őrölt köménymag
  • 1 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • 250 g zöldbab
  • 200 g burgonya
  • 200 g sárgarépa
  • 100 g petrezselyemgyökér
  • 1 babérlevél
  • 2 ek. finomliszt
  • 2 dl tejföl
  • 1 kis csokor kapor

1. A húst a faggyúktól, hártyáktól gondosan megszabadítjuk, megmossuk, apró kockákra vágjuk, leforrázzuk, hideg vízzel leöblítjük, alaposan lecsepegtetjük.

2. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, a hagymát finomra vágjuk, megfonnyasztjuk a zsiradékban, rádobjuk a húst, és erős tűzön néhány percig pirítjuk-pörköljük. A tűzről lehúzva megszórjuk a pirospaprikával, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a paradicsompürét és a köménymagot, és mérsékelt tűzön, fedő alatt, saját levében puhára pároljuk.

3. Közben megtisztítjuk a zöldségeket, a zöldbabot 2-3 cm-es darabokra, a burgonyát apró kockákra, a répaféléket vékony karikákra vágjuk, és az egészet 1,2 liter enyhén sós, a babérlevéllel ízesített vízben puhára főzzük. Hozzáadjuk a pörköltet.

4. Simára eldolgozzuk a lisztet a tejfölben, 1 merőkanál főzőlével hígítjuk, a leveshez öntjük, utánasózzuk, frissen őrölt borssal fűszerezzük, mérsékelt tűzön 4-5 percig forraljuk.

5. Tálalás előtt a babérlevelet eltávolítjuk, a kaprot megmossuk, néhány szakállka kivételével finomra vágjuk, és beleforgatjuk a levesbe. A félretett kaporszálakkal díszítjük, külön csészében további tejfölt kínálhatunk hozzá.

Megjegyzések:

Marhahúsból (lábszárból), sertés-/pulykacombból is finom!

Készíthetjük zöldbabkonzervből is: levét felhasználjuk a leves készítéséhez, de magát a zöldbabot csak a végén adjuk hozzá, különben szétfő!

Az eredeti levesben nem szerepelnek répafélék, ez a változata talán még ízletesebb-tartalmasabb, szinte egytálétel.

A mi verziónk pulykahúsból készült!

 

Kovács Eleonóra (MNL OL)

Fotók: M-Szabó Dorottya és MKVM (Gundel portré)

 

Utolsó frissítés
2016.11.09.