Mindig nagy öröm számunkra, ha felnőtt csoportok is ellátogatnak a levéltárba, és nem csak sima vezetést, hanem levéltári foglalkozást kérnek. 2016. október 26-án a Pedagógusok Soproni Művelődési Házának csoportja járt nálunk. Vetített képes előadást hallgattak meg a régi soproni diákotthonokról, középiskolai diákjóléti intézményekről.
Sopron évszázadokon keresztül az evangélikus iskoláztatás egyik legjelentősebb nyugat-dunántúli központja volt. A ma is működő evangélikus líceum mellett tanítóképző, evangélikus teológia is színesítette az evangélikus oktatási palettát a városban. Az intézmények később több tudományágban híressé vált diákjai az ország számos részéről érkeztek. Városi szállásadóknál kaptak szállást, nem egyszer az itteni német házaknál tanultak meg németül a színmagyar vidékekről származó ifjak. Az évszázadok folyamán egyre erőteljesebben jelent meg az igény, hogy előbb az étkeztetésüket, majd az elszállásolásukat is minél nagyobb mértékben az egyház biztosítsa.
Az evangélikus egyház a maga eszközeivel, az adományozók nagylelkűségének is köszönhetően igyekezett enyhíteni a legnagyobb szükséget, de a mai fogalmaink szerinti diákjóléti ellátás – országosan és Sopronban is - a két világháború között jelent meg. Az ekkor kiépülő diákotthonok – köztük az evangélikus egyház által építtetett otthonok – alapjául szolgáltak a második világháborút követően évtizedekig működő középiskolai és egyetemi kollégiumok hálózatának.
