- A települési adatsorok előbb a 2011. évi népszámlálás ezen a közigazgatási szinten elérhető (a megyeinél jóval, a 2001-esnél némileg szűkebb spektrumú) nyers adatokat mutatják, majd a teljes népességen belüli százalékos megoszlást – a könnyebb elkülöníthetőség érdekében kék háttérszínnel. Ezt követik a zöld hátterű 2001. évi adatok, az előzőekben ismertetett struktúra szerint, ám valamivel részletesebb bontásban.
- Narancs háttérszínt kaptak a számított adatok, amelyek között elsőként az adott felekezethez tartozók létszámában bekövetkezett változást (a negatív előjelűek fogyást, a pozitív előjelűek növekedést jeleznek itt és a későbbiekben is), majd a népességen belüli arányban megfigyelhető elmozdulásokat jelzik oly módon, hogy a 2001-es kiinduló értéket 100-nak tekintjük. A harmadik oszlopok az egyes felekezetekhez tartozók népességen belüli arányának százalékpontos változását mutatják.
Ez utóbbiak tehát egy példával szemléltetve úgy értelmezhetők, hogy ha a 2001-ben 25%-os arány 2011-re 15%-ra csökkent, akkor -10%pontos (és nem százalékos!) változás következett be. Ez – bár ugyanazokat a folyamatokat tükrözi – jelentősen eltér a második oszlopok adattartalmától, mert azokban a fenti példánál maradva a 2001-es 25%-ot 100-nak véve a 2011-es érték 60 lesz, másként fogalmazva: a jelenlegi népességen belüli arány a korábbinak a 60%-a. A 100 alatti értékek tehát csökkenést, az azt meghaladók növekedést jeleznek, és annak mértékéről is tájékoztatást adnak (ha az érték 50, akkor a korábbi arány a felére csökkent, amennyiben 300, úgy a korábbi háromszorosára nőtt).
- Itt kell visszautalnunk az adathiányból eredő, fentebb ismertetett problémákra. Mivel a jelenlegi keretek között nem állt módunkban annak vizsgálata, hogy az adott településen ténylegesen nincs az adott felekezethez tartozó lakos, vagy csak nem áll rendelkezésre adat, ezért a változások számításánál és azok térképi ábrázolásánál csak azokat a településeket vettük figyelembe, ahol mindkét időpontban a 0-tól eltérő érték szerepelt. Természetesen elkülönítettük egymástól a 2001-ben közigazgatásilag még nem önálló, a 2001-ben és 2011-ben egyaránt, illetve a csak 2001-ben és csak 2011-ben „nullázó” településeket.
A lépés szükségességét az alábbi kiragadott példa szemléltetheti: a 2011-ben 3 006 lelket számláló Zalalövőn 2001-ben még 90,7% volt a római katolikusok aránya, tíz évvel később viszont üresen maradt a cella, csak az összes katolikus számát adták meg. A korrektség érdekében ilyen esetben nem indultunk ki a korábbi adatokból, inkább nulláztuk az értéket – és ezt többek között azért tettük meg, mert a római és görög katolikusok létszámának összesített értéke nagyon sok település esetében eleve nem egyezett meg a katolikusokra vonatkozó hivatalosan megadottal.
A települési adatsorok utolsó oszlopaiban „bónuszként” a helységek népességszámának alakulása követhető nyomon az egyes népszámlálások időpontjában.
Az evangélikusok létszáma 2011-ben
Az evangélikusok létszámának változása 2001 és 2011 között
Az evangélikusok népességen belüli aránya 2011-ben
Az evangélikusok népességen belüli arányának változása 2001 és 2011 között
Az evangélikusok népességen belüli arányának változása 2001 és 2011 között (%)
A reformátusok létszáma 2011-ben
A reformátusok létszámának változása 2001 és 2011 között
A reformátusok népességen belüli aránya 2011-ben
A reformátusok népességen belüli arányának változása 2001 és 2011 között
A reformátusok népességen belüli arányának változása 2001 és 2011 között (%)
A római katolikusok létszáma 2011-ben
A római katolikusok létszámának változása 2001 és 2011 között
A római katolikusok népességen belüli arányának változása 2001 és 2011 között
A római katolikusok népességen belüli arányának változása 2001 és 2011 között (%)