Nógrád megye reformációra vonatkozó iratanyaga szórványos képet mutat, így a gyűjtemény összeállításánál viszonylag egységet képező iratok bemutatására törekedtünk.
Az első fejezetben a II. József-féle türelmi rendelet után az első ismert, viszonylag teljes összeírást mutatjuk be. A megye evangélikus anyaegyházainak és fíliáinak lelkészi, rektori és tanítói díjleveleiről készült hiteles másolatok gyűjteménye ez a kézirat. Korabeli vászonba kötött, szlovák nyelven íródott, fordítását az 1990-es évek elején, időközben elhunyt Révész László, béri nyugalmazott evangélikus lelkész készítette. Már 2002-ben kiadásra kerültek a Nógrád megye 41 anyaegyházának területén készült összeírások, melyek két évtizedet ölelnek fel, mégis szempontrendszerük egységes.
A második fejezet a Salgótarjáni Evangélikus Nőegyletről szól, amely 1919-ben alakult. Működésének legaktívabb korszakában, az 1920-as évek második, a 30-as évek első felében 400-500 tagja volt. Célja a hitfelekezeti kulturális élet szervezése és közjótékonykodás volt. Ennek érdekében fennállása alatt adománygyűjtő hangversenyeket szerveztek, és a jótékonysági karácsonyi vásárok rendszeres társrendezői voltak. Élénk kapcsolatot tartottak a város más, a jótékonykodást fő feladatának tartó egyesületeivel. Az iratokon keresztül jól feltérképezhető az egyesületek közötti kapcsolatrendszer, ami lehetőséget adhat társadalomtörténeti, kultúrtörténeti kutatásokra is.
Az utolsó fejezetben kapott helyet Diósjenő község elkötelezett helytörténésze, Nagy Zoltán református lelkipásztor 1985-ben elkészített műve, amely a Losonci Teológiai Főiskola története címet viseli, számos eredeti dokumentumot tartalmaz és a gyűjtemény a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának őrizetébe került. A "Losonci Református Teológiai Szeminárium" a Csehszlovák Köztársaságban a két világháború között létesült, sajátos történelmi, társadalmi körülmények között 15 éven keresztül működött. A református lelkészképzésnek hasonló formájával a magyar teológiák történetében nem találkozunk. Ezzel a magyar iskola- és oktatástörténet olyan részévé vált, mely méltán felkeltheti iránta az érdeklődést.
Sorozatszerkesztő: Kovács Eleonóra
A sorozatszerkesztő munkatársai: Brigovácz László, Husvéth András, Szálkai Tamás, Varga Zsolt
Szerkesztők: Hernádiné Bakos Marianna, Lőrincz Melinda
A forrásokat válogatta, az iratokat gépelte és jegyzetekkel ellátta: Balázsné Orosz Orsolya, Galcsik Zsolt, Ispán Csabáné, Kovács Péter, Naszádiné Szabó Andrea, Páldi Judit, Sebestyén Kálmán, Szepessyné Judik Dorottya
Rövidítésjegyzék, függelék: Lőrincz Melinda
Az előszót írta: Kovács Eleonóra
Olvasószerkesztő: Varga Zsolt
Borítóterv: Szálkai Tamás