Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2021 Január
 

Luther-rózsa magyarországi településcímereken

Luther Márton címerének, a ma mindenütt Luther-rózsának nevezett szimbólumnak a megalkotásakor a reformátor eredeti szándéka a teológiai állásfoglalás, a hitvallás volt. Talán ilyen célzattal is, és nem csak történelmi emlékként került a jelkép települések címerébe is. A mai Magyarország területén 25 település címerében található Luther-rózsa ábrázolás. Közülük néhány esetben stilizált, de világosan felismerhető formában, három címerben pedig részben más heraldikai elemek által takarva, félbevágva látható. Kötcse és az egykori artikuláris hely, Vadosfa címerében különösen is hangsúlyos a Luther-rózsa jelenléte, de figyelemre méltó Nagygyimót címere is, amely az ökumenikus megoldás sajátosan szép példája: a községben élő három felekezetre utaló három templomábrázolás felett Luther-rózsa, kereszt és Kálvin-csillag van.

Ma a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületében Dunaegyháza, Kaskantyú, Sárszentlőrinc; az Északiban Acsa (stilizált), Mende (stilizált); a Nyugatiban (Dunántúli) Bezi, Ecseny, Kajárpéc, Kemeneshőgyész, Kötcse, Lulla, Magyarkeresztúr (félbevágott), Malomsok (félbevágott), Mórichida, Nagydém, Nagygyimót, Nagyveleg, Pusztaszentlászló, Rábaszentandrás, Rábcakapi (stilizált), Sobor (félbevágott), Szakony (stilizált), Tényő, Vadosfa és Vérteskethely települések címerében találhatunk Luther-rózsát.

Utolsó frissítés
2016.09.26.