Koháry István Kecskemét város földesurának utasítása
a városi elöljáróság részére templomépítésre
alkalmas hely kijelölésére,
a protestánsok leégett temploma helyett.
Fülek, 1679. augusztus 21.[1]
Ez pecsétes levelem által kecskeméti (Kecskemethy) bíráknak és tanácsnak, és lakosoknak mind közönségesen akarván értésekre adnom, hogy minekutána Kecskemét (Kecskeméth) Várasában Istennek ő Szt. Fölségének látogató ostora által, mind az pápista[2], mind peniglen az kálvinista, ugyanegy kerítésben lévő templomok megégtenek volna, – melyeknek egymás mellett lévő közel való voltok miatt sokszoriban sok alkalmatlanságok estenek –, az pápista és kálvinsta rend az szép egyezségnek örülvén, az két templomnak egy kerítésben léte miatt származott egyenetlenségeknek eltávoztatására, vallásbéli minden gyűlölségnek, s észvesztő viszálkodásoknak nyakát akarván szakasztani, jövendőbeli békességes együtt való lakásra, s megmaradásra nézve közönséges egyenlő értelemmel megegyeztetnek azon, s léptenek arra, hogy az mostani cinterem[3] egészlen, az kálvinista templom helyével együtt maradván az pápistáknak, az Pápista Szt. Egyház mellett ez előtti helyen, és kerítésben az kálvinista templom nem építtessék, hanem más alkalmatos helyen, annyi szélességű, hosszúságú templom, és cinterem hely (engedtessék az kálvinistáknak – több alább megírt kondíciók alatt) legyen annak felépítése oly szabadsággal s privilégiummal,[4] az mellyel az öszveégett templomok volt, s bírattatott. Az mennyi munkát s építést tészen peniglen az pápisták kezinél maradt cinterem kerítésinek hasonfele,[5] annyi munkát azoknak építendő cinteremjén tartozzanak az pápisták tenni adaequalni,[6] s véghez vinni. Mely egymás közt való megegyezéseket, előmben terjesztvén, én is egyenlő értelemmel közönséges megmaradásokra célozó dicséretes végezéseket ez levelem által helyben hagyom, confirmalom, ratificalom, és legitimalom,[7] s egyikkel úgy, mint másikkal, az igazság közönséges lévén, hogy az kálvinista rend Kecskemét (Kecskeméth) városában templomhelyül az Császár Gergely boltjaitul, s az prédikátorok házaitul fogvást az várospincéig való helyt s földet elfoglalhassa, adtam engedelmet, és szabadságot, úgyhogy az megírt helyen az kálvinista templom, s annak kerítése, mind szélességére, hosszúságára az pápisták temploma, és cinteremje helyéhez adaequáltassék,[8] s annyi nagyságú légyen, az mely helyen az kiknek bottyajok,[9] s házok, és egyéb épületjek volna, parancsolom ezer tallér bírság alatt, az Tanács megböcsülvén az épületet, az böcs szerint való árát füzessék meg az város közönséges javaiból, és azon embereknek mutogassanak az városban annyi helyet kinek, kinek, hogy hasonló épületet tehessenek. Ugyanaz feljebb említett ezer tallér bírság alatt parancsolom az pápistak[na]k, az kálvinisták cinterem kerétésén az végzés szerint rájok esendő munkának végben vitelét, továbbá ugyanaz említett ezer tallér bírság alatt parancsolom, senki ezen dologban keresztül állani ne merészeljen, mert az olyan közönséges jónak bontogatója, minden kegyelem, s személy válogatás nélkül mások[na]k példájára is meg fog büntettetni. Ki-ki azért az feljebb deklarált[10] közönséges, egyenlő értelemmel tett megegyezést maga részirül ezer arany bírság alatt megállja, és fogyatkozás nélkül megtartsa, hogy így az egy értelem, s békességes lakásokért, mely mind Isten, s mind emberek előtt kedves, és dicséretes, várhassák mindnyájan Istennek áldását, az városnak épületét, maguk csendességét, s gyarapodását.
[Az irat hátoldalán:]
Az Kecskemét (Kecskeméth) várasában lakos kálvinistaságnak, az pápistákkal való végezése és arra kiadott Koháry István Úr eő Nsga[11] Consensussa[12].”
MNL BKML IV. 1528. Kecskemét város és a különböző felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok gyűjteménye. Katolikusok. 7. nd. No. 19. 1679.
Eredeti, kézzel írt tisztázat. Az erősen megrongálódott iratról 1752-ben készült egy másolat is. Az irat mellett külön található a „Kecskeméti Pápista Eklézsia” ostyapecsétje.
 |
 |
Kecskeméten a reformáció eszméi viszonylag korán, az 1540-es években jelentek meg. Kezdetben a protestánsok a katolikusokkal együtt használták a középkori kőtemplomot. 1564-ben a többségben lévő katolikusok és protestánsok egyezséget írtak alá a közös templomhasználatról és egymás közti vallási békességről, mely szerint a kőtemplom a katolikusoké marad, a protestánsok pedig a templom kerítésén belül külön templomot emelnek maguknak. A reformátusok 1568-ban építették meg fatemplomukat a katolikus templom mellett, 1678 őszén azonban, amikor a református paplakot felgyújtották, mindkét templom leégett. A két felekezet közti békesség fenntartása érdekében Koháry a szerencsétlenég után megragadta az alkalmat, s 1679. január 13-án kelt levelében felszólította a várost, hogy a reformátusoknak jelöljön ki más helyet új templomuk felépítésére. Ugyanakkor erélyesen felszólította a felekezeteket békés együttélésre vonatkozó korábbi egyezségük betartására. A két fél újabb megegyezése után, 1679. augusztus 21-én Koháry egyezségüket jóváhagyta, megerősítette. A katolikusok és protestánsok között 1564-ben létrejött egyezség betartására többször is figyelmeztetnie kellett Kohárynak a két felekezetet, ezt példázza az 1680. január 26-án kelt parancslevél is. A reformátusok ma is álló temploma 1680-1683 között épült fel Kecskeméten.
Gróf Koháry István rendelkezése a kecskemétiekhez
a katolikusok és reformátusok között létrejött egyezség megtartása
és a reformátusok templomépítése tárgyában.
Fülek, 1680. január 26.
Minthogy Kecskemét (Kecskeméth) várasában lakos pápistaság[13] és kálvinistaság templomiknak egy cinteremben[14] és kerítésben lévő voltok miatt való egyenetlenségek és veszekedések után, az elmúlt 1679. esztendőben közöttök lött, s előmben egyenlő értelemben praesentált,[15] és pecsétem alatt extrádált[16] szép egyezségnek, a békességes együtt való lakásnak rendit azon várasnak mindkét valláson lévő lakosi örülvén, azt usu[17] is roborálni[18] akarván, mind az török előtt, s mind peniglen más akadályt tenni kívánók előtt elvégezték, véghez is vitték, hogy azon közöttök lött jó egyezség és békesség, mind az mostaniaknak éltekben, s mind peniglen jövendőbeli maradékjoknak perpetuis semper temporibus[19] idejekben, annyival inkább szentebbűl megtartathassék; sőt hogy azon jó egyezség és effectusban[20] vett az békesség körül mindkét részrül sok fáradtsággal véghez vitt munkájok mindeneknél tudva és nyilvánvaló légyen, az ott való kálvinista rend, ugyan az ott lakos pápista hiten lévőktűl az kálvinista templom cinteremje felének építéséért (kivel azon pápista rend az egymás között lött, s pecsétes levelem által költ végezés szerint tartozott volna) kétezer ezüst tallérokat fel is vött, az mint ezeket előttem azon két vallásbélieknek hozzám felküldött követeik és embereik repraesentálták:[21] nevezet szerént az mostani főbíró Sárközi István, Biró (Bíró) György, Tót (Tóth) György, Sárközi Pál, Csaba János, Szőke János, Demeter Márton, Czebe Gergely. Mivel azért az jó békességnek tulajdona annak állandóságában és megmaradásában vagyon, s ilyen szép békességnek véghez vittsége, hogy annak kondíciói vel in toto, vel in parte[22] fogyatkozásban ne légyenek, praejudiciumot[23] se szenvedjenek; hanem hogy mindeneknél közöttök félelemben légyen aziránt való háborúság csinálás. Parancsolom ötezer arany bírság alatt, hogy mind azon két vallásbeliek, mind az előbbi végezést, s mind peniglen az után következett, s előttem modo praevio representált usu roboratiot[24] szentül megtartsák, az kiben ha valamelyik veszekedést, avagy háborúságot indítana, az megírt büntetést minden kegyelem és személy válogatás nélkül experiálni[25] fogja. Másodszor, mivel az mint feljebb is írva vagyon, az kálvinista templomnak, s azon templom előbbeni végezés szerént való nagyságú és szélességű cintermének megépítésében, és hozzákezdésében immár sehonnét is semminémű impedimentumok,[26] akadályok, és sérelmek nincsen, parancsolom sub poena annotta,[27] hogy a die exhibitionis praesenti computando intra terminum ter quindenae,[28] az pápisták templomja cinteremjébűl végsőképpen kiköltözzenek, s magok temploma, s cinterme építéséhez hozzákezdjenek, másként az megírt büntetésben esnek, s el sem kerülik: Mely parancsolatimrul és magok usu roborált contractusokrul,[29] s végezésekrűl való repraesentátiojokrul[30] adtam ez pecsétes levelemet. Datum in Praesidio Fülekienski Die 26 Mensis Januarii Anno1680.[31]
Kecskemét (Kecskeméth) várasának földesura
MNL BKML IV. 1528. Kecskemét város és a különböző felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok gyűjteménye. Katolikusok. 7. nd. No. 20. 1680.
Korabeli másolat. [32]
 |
 |
 |
* * *
A forrásokat válogatta Szabó Bence igazgatóhelyettes. A szövegeket átírta és jegyzetekkel ellátta Kádár Annamária. A latin nyelvű fordítást Gönczi Gergő végezte.
Felhasznált irodalom:
Péterné Fehér Mária: „Sok jókkal áldgyon Isten benneteket.” Gróf Koháry István levelei Kecskemét város főbíróihoz és Tanácsához 1673-1730. Kecskemét, 2014.
Székely Gábor: A kecskeméti református oktatás története a kezdetektől a reformkorig 1564-1830. In: Lovas Dániel (szerk.): A kecskeméti felsőfokú oktatás története a kezdetekről napjainkig. Magyar Múzsa Könyvek. Kecskemét, [2016.] 7-34.
[1] Az eredeti irat keltezése egy 1752. május 25-én kelt másolaton olvasható.
[2] pápista: római katolikus
[3] cinterem (lat.): templom körüli temető, templomudvar
[4] privilégiummal (lat.): kiváltsággal
[5] hasonfél: valaminek szakasztott a fele
[6] tenni adaequalni (lat.): hasonlóvá tenni
[7] confirmalom, ratificalom és legitimalom (lat.): megerősítem, jóváhagyom és törvényesítem
[8] adaequáltassék, adaequo (lat.): hasonlóvá tétessék
[9] bottyajok: boltjaik
[10] deklarált (lat.): kinyilvánított, kihirdetett
[11] eő Nsga: őnagysága
[12] Consensussa (lat.): megegyezése, megállapodása
[13] pápisták: római katolikusok elnevezése a protestánsok körében
[14] cinterem (lat.): templom körüli temető, templomudvar
[15] praesentált (lat.): bemutatott
[16] extrádált (lat.) összetételéből: kiadott
[17] usu, usus (lat.): gyakorlatban
[18] roborálni (lat.): erősíteni
[19] perpetius semper temporibus (lat.): mindenkor és örök időkben
[20] effectusban (lat.): itt sikeresen, hatásosan
[21] repraesentálták, repraesento (lat.): előadták, bemutatták, elővezették
[22] vel in toto, vel in parte (lat.): akár egészében, akár részeiben
[23] praejudiciumot, praeiudicium (lat.): itt sérelmet
[24] modo praevio representált usu roboratiot (lat.): a korábbi módon előadott megerősítést a gyakorlatban
[25] experiálni (lat.): tapasztalni
[26] impedimentumok (lat.): akadályok
[27] sub poena annotata (lat.): a megjelölt büntetés alatt
[28] die exhibitionis praesentium computando intra terminum ter quindenae (latin): a jelen levél kézhezvételétől számított háromszor 15 napon belül
[29] usu roborált contractusokrul (lat.): gyakorlatban megerősített szerződésükről
[30] repraesentátiojokrul (lat.): előadásukról
[31] (lat.): Kelt Fülek várában, az 1680. évben január hó 26. napján.
[32] Az irat eredeti fennmaradt példánya a Kecskeméti Református Egyház tulajdonában van.