Hogyan ünnepelték az evangélikusok a reformáció 400. évfordulóját 1917-ben Baranya megyében
Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki a Wittenbergi vártemplom kapujára 95 hittételét. A legfontosabb elvei között szerepelt, hogy „az ember egyedül csak a hit által üdvözül”. Ezt a napot tekintjük a reformáció kezdetének. A reformáció azt jelenti: visszatérés Istenhez.
1917-ben, a reformáció 400. évfordulóján, a „Nagy Háború” idején különösen szükség volt a hitre. A háború megpróbáltatásai azonban nem kedveztek az ünneplésnek. Az evangélikusok ennek ellenére megemlékeztek a jeles évfordulóról, és az országban több helyen maradandó emléket állítottak a tiszteletére.
A baranyai evangélikusok nem szerveztek központi ünnepséget, az egyes egyházközségek külön-külön emlékeztek meg a reformáció 400. évfordulójáról.
A Pécsi Evangélikus Egyházközség szerdán, 1917. október 31-én tartott ünnepélyes istentiszteletet és díszközgyűlést, illetve vasárnap, november 4-én vallásos estélyt. A szerdai ünnepi istentiszteletekre a munkahelyek magától értetően elengedték az evangélikus vallású dolgozókat.
Az október 31-i díszközgyűlésre a pécsi evangélikus egyházközség meghívta a megyei és városi elit képviselőit, köztük Stenge Ferenc alispánt, illetve a megyei közigazgatást.[1] Az udvarias hangnemű meghívást az alábbiakban közöljük:
Pécsi Ág.[ostai] Hitv.[allású] Evang.[élikus] Lelkészi Hivatal
Telefon: 519.
336. szám.
Válaszadásnál kérem az e számra való hivatkozást.
Baranya vármegye tekintetes Törvényhatóságának!
Pécs
Tiszteletteljesen nagybecsű tudomására hozom, hogy az egyházjavítás 400 éves évfordulója alkalmából október 31-én evangélikus egyházközségünk ünnepélyes istentiszteletet és díszközgyűlést tart. Amidőn az ünnepély ide vonatkozó rendjét tiszteletteljesen bemutatom, a tekintetes Törvényhatóságot ezen ünnepélyünkre tisztelettel meghívjuk.
Kiváló tiszteletem kifejezésével
Pécs, 1917. okt. 26.
Baldauf Gusztáv[2]
ev.[angélikus] lelkész
Nendtvich[3]
egyházfelügyelő[4]
A 400 éves jubileumi emlékünnepség programját az evangélikus vallású Taizs József[5] nyomdász nyomtatta ki. 1917. október 31-én délelőtt 9 órakor gyónást és úrvacsoraosztást, 10 órakor ünnepélyes istentiszteletet, majd díszközgyűlést tartottak. Ünnepi beszédet mondott Nendtvich Andor egyházfelügyelő, polgármester. Az évforduló alkalmából „Jubiláris szeretet alapot” létesítettek, amelyre a gyűjtést megkezdték. A szeretet alap sorsa nem ismert.
Az 1917. november 4-i megemlékezésen a délelőtt 10 órai istentiszteleten Szűcs Gábor budapesti vallástanár prédikált. A vallásos estély este 6 órakor kezdődött.
Vértesi Zoltán[6] magyarbólyi evangélikus lelkész az alábbi levelében a 400 éves évfordulós ünnepségekre a meghívást Stenge Ferenc alispánnak címezte:
Nagyságos Alispán Úr!
A mellékelt programmban feltüntetett rendkívüli ünnepélyeinkre, az illetékes egyházak s iskolák nevében, mély tisztelettel meghívom. Az ünnepélyek keretében külön ima lesz küzdő katonáinkért s a rég óhajtott békéért.
A közeli dárdai és mohácsi főbírói[7] hivatalokat s községi előljáróságokat is meghívtuk az ünnepélyre. Kegyeskedjék ezeket felszólítani, hogy ott, ahol e jubileumi rendkívüli ünnepélyre meghívásokat kapnak, oda biztosan is megjelenni szíveskedjenek.
Mély tiszteletem kifejezésével Nagyságos Alispán Úrnak
Magyarbóly, 1917. X. 24.
Alázatos szolgája
Vértesi Zoltán
ev.[angélikus] lelkész[8]
Stenge alispán a háborús közigazgatás miatt nem tudott részt venni a magyarbólyi ünnepségeken. A járási főszolgabírókat kérte fel, hogy valaki mindenképpen képviselje a vármegyét. „Amennyire a jelen nagy idők rendkívüli elfoglaltsága ezt egyáltalán lehetővé teszi, szíveskedjék vármegyénk érdekelt ev.[avangélikus] lakóssága iránti figyelemmel e rendkívüli jubileumi ünnepélyükön megjelenve őket megtisztelni s akadályoztatása esetén magát az illető egyházközségnél, illetve lelkészénél kimenteni, egyben pedig intézkedni, hogy az illető község elüljárósága meghivatása esetén magát legalább kiküldöttei által hivatalosan képviseltesse” – írta a főszolgabíróknak.
Az alábbi szöveghű magyarbólyi evangélikus jubileumi meghívó az evangélium szellemében kikelt az évek óta dúló háború ellen, hangsúlyozta a béke, a szeretetet és az egymás iránti megértés szükségességét:
1517-1917.
Meghívó
a reformáció 400-ik évfordulója emlékére tartandó egyházi és iskolai ünnepélyre, valamint díszközgyűlésre evangélikus keresztyén egyházunk híveit, barátait, a községi és járási hatóságokat ezennel tisztelettel meghívjuk.
„Mivel a Krisztus fundamentumán felépült vallásunk a szeretetnek, békességre törekvésnek, a megbocsátásnak, jóra megtérni igyekvésnek, emberek, népek közti egyetértés ápolásának s azok szociális, anyagi és lelki javak előmozdításának vallása,
legyen a reformáció jubileum napja Isten, a reformátorok iránti hála, a magunkbaszállás, hiterősítés mellett, élénk protestáció, az embert, a kultúrát ölő vérontó háború, nemkülönben az ezt tápláló társadalmi osztályok, politikai pártok, nemzetek, sőt hitfelekezetek közt dúló, sokszor minden Isteni képmást, emberi érzést kivetkező, önző gyűlölködése ellen.”
Az egyes iskolák s urodalmak igazgatóságát kérjük, hogy f.[olyó] é.[vi] október 31-én az evangélikus és református vallású tisztviselőket, tanulókat s munkásokat szabadságolni szíveskedjenek.
Az egyes egyházak ünnepélyének napja, sorrendje a túloldalon látható.
Az egyházközségek megbízásából:
Vértesi Zoltán
magyarbólyi ev.[angélikus] lelkész
Berzsenyi Jenő dr.
kir.[ályi] járásbíró. egyházk.[özségi) felügyelő[9]
Hatz József
borjádi igazgató-tanító
Wurch Gyula
ivándárdai ny.[ugalmazott] h.[elyettes] tanító[10]
Czipott Áron
kácsfalui ev.[angélikus] lelkész
Schrader András
erdőtanácsos, egyházk.[özségi] felügyelő
Simon Lajos
bolmányi tanító
Kiss Aloyzia[11]
magyarbólyi tanítónő[12]
A program szerint a 400. évfordulós egyházi és iskolai ünnepségek sorrendje így következett:
1917. október 31. ½ 10 óra Magyarbóly
1917. október 31. délután 2 óra Ivándárda
1917. november 4. délelőtt ½ 9 óra Bolmány
1917. november 4. délelőtt ½ 11 óra Kácsfalu
1917. november 11. délelőtt 10 óra Borjád.
A szervezők gondoskodása a magyarbólyi közebédre is kiterjedt: 3 koronáért borjúpörkölt volt, aki utána túrós rétest is kért, az még 2 koronát fizetett.
A túlnyomórészt német anyanyelvű Magyarbólyi Evangélikus Egyházközség istentiszteletének nyelve a német volt, de az ünnepre való tekintettel a beszédek, imák és énekek magyarul is elhangzottak.[13]
Vértesi Zoltán magyarbólyi evangélikus lelkész kétnyelvű (magyar, német) reformációi jubileumi emléklapot adott ki 600 példányban. Az egyházfenntartás segítésére jubileumi reformációi alapot létesítettek, amelyre 1000 korona gyűlt össze. Ezt hadikölcsönbe fektették, ezért a háború után elértéktelenedett.[14]
A reformáció 400. évfordulójának megünneplése természetesen nem korlátozódott az ismertetett alkalmakra. A jeles eseményre néhány dokumentum közlésével szerettük volna felhívni a figyelmet.
Nagy Imre Gábor főlevéltáros
Források:
MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai 15045/1917.
Irodalom:
BALDAUF 1926 = Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története keletkezésétől – 1917-ig. Taizs József Könyvnyomda, Pécs, 1926.
MÁRFINÉ ANGYAL E. 1995 = Márfiné Angyal Edit (öá.): A pécsi evangélikus egyház Baldauf Gusztáv pécsi ev. lelkész írása és egyéb fellelhető dokumentumok alapján. Pécs, 1995.
Pécs Lexikon 2010 = Pécs Lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. I-II. köt. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010.
VÉRTESI 1940 = Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Dunántúl pécsi egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R. T., Pécs, 1940.
[1] Stenge Ferenc (Pécsvárad, 1866. jan. 5. – Pécs, 1924. okt. 2.) Baranya vármegye alispánja (1909-1924).
[2] Baldauf Gusztáv (Németújvár, 1878. febr. 9. – Pécs, 1931. ápr. 21.) magyarbólyi evangélikus lelkész (1902-1905), Gyurátz Ferenc püspök titkára (1905-1917), pécsi evangélikus lelkész (1917-1931). Munkája: BALDAUF 1926.
[3] Nendtvich Andor (Pécs, 1867. okt. 2. – Pécs, 1951. máj. 6.) Pécs város polgármestere (1906-1936), a pécsi evangélikus gyülekezet egyházfelügyelője (1917-1949).
[4] Nyomtatott fejléces, kézzel írt levél. A Pécsi Evangélikus Egyház Lelkészi Hivatala szövegű körbélyegző lenyomatával. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai 15045/1917.
[5] Taizs József (Pécs,1861. márc. 7. – Pécs, 1936. aug. 6.) pécsi nyomdatulajdonos (1884-1936), Pécs város törvényhatósági bizottsági tagja (1899-1936), az evangélikus egyházközség pénztárosa, jegyzője, majd másodfelügyelője (1919-1933). Borsy Judit: Taizs József. Pécs Lexikon 2010. II: 285. MÁRFINÉ ANGYAL E. 1995. 31.
[6] Vértesi Zoltán (1880-1972) magyarbólyi evangélikus lelkész (1905-1940), nyugdíjazása után aktív méhész, munkája: Tanuljunk méhészkedni. Budapest, 1957.
[7] Főbírói, helyesen főszolgabírói.
[8] Eredeti saját kézzel írt irat. A Magyar-Bólyi Evangélikus Egyház Lelkészi Hivatala szövegű körbélyegző lenyomatával. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai 15045/1917.
[9] Berzsenyi Jenő, egyházasberzsenyi (Alsóbükk, 1865. jan. 31. – Zsédeny, 1953.) szigetvári járásbírósági aljegyző (1891), pécsi törvényszéki jegyző, majd siklósi járási albíró (1894), illetve járásbíró (1909-1921), magyarbólyi evangélikus egyházközség felügyelője (1903-1921), 1921. évi nyugdíjazása után keszthelyi ügyvéd.
[10] Wurch Gyula magyarbólyi tanító (1896-1905), ivándárdai helyettes tanító (1914-1918)
[11] Kiss Aloyzia magyarbólyi tanítónő (1912-1937).
[12] A pécsi Wessely és Horváth nyomda nyomtatványa, a meghívó címlapja. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai 15045/1917. – Az ünnepséget ismerteti VÉRTESI 1940 54-57.
[13] MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai 15045/1917.
[14] VÉRTESI 1940. 57.