Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/B.
Telefon: 
+36 52 503 296
Nyitva tartás: 
H-P: 8:00-15:30
Reformációs projekt koordinátora
Szendiné Orvos Erzsébet
szendine@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2020 Május
 

Bakóczy Sára: A város és a rózsa – Debreceni széphistória

Az 1548 és 1553 között játszódó regény Debrecen virágkorába kalauzolja az olvasót. A narrátor Bakóczy Péter főbíró lánya, Sára, egy gazdag kalmárcsalád leszármazottja. Az ő szerelmi históriája szorosan összefonódik a város történetével, így hű képet kaphatunk a három részre szakadt ország határán fekvő oppidum küzdelmes életéről. A császári, szultáni és fejedelmi hatalom árnyékában a kőfal nélküli cívisváros fennmaradásának egyetlen eszköze a diplomácia volt. Az ehhez szükséges gazdagságot a Hortobágyon tenyésztett – Bécsbe, Nürnbergbe, Velencébe és Krakkóba hajtott – alföldi marhával, a tokaji és egri borral és a városban készített míves kézműipari termékekkel történő kereskedés szolgáltatta.
Bakóczy Sára: A város és a rózsa – Debreceni széphistória

A kiterjedt kutatásokon alapuló történelmi regény fikció ugyan, mégis meleg szívvel ajánlom a kedves olvasó figyelmébe. Egyrészt azért, mert az írónő rendkívül élvezetes stílusban tárja elénk szereplői sorsát, még inkább azért, mert lényegében minden lényeges dolog megtalálható a könyvben, amit a koraújkori Debrecenről a források alapján tudhatunk. Az írónő – Fancsali Judit – minden téren a hitelességre törekedett: a főhős ugyan kitalált személy (a neve mögé bújt el a szerző), de a szereplők többsége valóban létezett, s ezt a korabeli magisztrátusi jegyzőkönyvek bejegyzései is igazolják. A hitelesség nemcsak a történelmi eseményekre érvényes, de a regényben ábrázolt közel 500 éves debreceni szokásokra, épületekre, öltözékre, ételekre egyaránt. Nagyon sok idézetet is olvashatunk, mely által ízelítőt kaphatunk a kor nyelvezetéből is.

A széphistória a reformáció 500. évfordulója szempontjából is figyelemre méltó korszakát idézi fel a városnak: erre az időszakra esik ugyanis a reformáció Tiszántúlon való meggyökerezése. Ekkor érkezett Debrecenbe Kálmáncsehi Sánta Márton, akinek első prédikációja a Szentírás elsődlegességét hangoztatta: „Csak az Írásnak higgyetek! Mert abban Isten szava van…” Kálmáncsehinek ugyan hamarosan távoznia kellett a városból, néhány év múlva azonban visszatér, és 1557-ben létrehozza a Tiszántúli Református Egyházkerületet, melynek élére hívei őt választják meg. A regény igen jól szemlélteti azt az időszakot, amikor egymásnak feszül a lutheri és a kálvini irányzat, és a debreceni polgárok végérvényesen ez utóbbi mellett teszik le a voksukat. Erre predesztinálta őket gazdasági helyzetük és cívis mentalitásuk egyaránt.

 

 

Debrecent pusztította török és tatár horda, német zsoldossereg, számtalanszor perzselte tűzvész, tizedelte döghalál, de máig él és virágzik. Gönczy Kovács György püspök szavaival élve: Debrecen „mindmáiglan főnek tartatik az mi országunkban” s ennek oka, hogy „mi időtől fogva az Istennek igéjének fejet hajtott… buzgó volt az evangéliumnak hallgatásában és tanulásában”.

Nem kétséges, az írónő elérte célját regényével. Egy kedves szerelmi történetbe ágyazva, érdekfeszítő módon idézi fel Debrecen 16. századi hangulatát, melyet erősen befolyásoltak a kibontakozó reformáció küzdelmei is.

 

Szendiné dr. Orvos Erzsébet

 

 

 

Utolsó frissítés
2017.08.17.